Oldalak

2014. május 15., csütörtök

Május 15.



Szonja napja.
A Szófia orosz név becézőjéből állandósult. Jelentése: bölcsesség.
1358 – Egy ismeretlen szerző megkezdte a Képes Krónika írását.
1616 – Párizsban megszületett Ninon de Lenclos társasági hölgy, kurtizán, aki szépségével, szellemességével és műveltségével vonzotta a híres férfiakat. 1659-ben megírta emlékiratait „La Coquette Vengee” címmel.
1618 – Johannes Kepler megalkotta a bolygók mozgásával kapcsolatos törvényeit.
1848 – A márciusi forradalom után újabb tömegtüntetés kezdődött Bécsben, amely kikényszerítette az általános választójog és az új alkotmány ígéretét.
1859 – Megszületett Pierre Curie, Nobel-díjas francia fizikus.
1864 – Budán meghalt Zilahy (Zilahi-Kiss) Károly író, kritikus, aki Petőfi Sándor első magyar nyelvű életrajzát írta.


1999. május 15., szombat
 * A NATO elismerte, hogy május 13-án éjszaka támadta a Prizrennél levő Koriša falut, és „mélységes sajnálatát” fejezte ki a polgári áldozatok miatt. Ugyanakkor kijelentette: harci gépei „legitim” katonai célpontot” bombáztak. Az észak-atlanti szövetség légiereje Čačak, Kraljevo, Bor, Đakovica, Priština, Prizren és Lipljan környékét támadta. Találat érte a bori víztornyát és a Jugopetrol helyi üzemanyag raktárát. 
* Az orosz parlament alsóházában a Jelcin ellen felhozott öt vádpont közül egyiket sem sikerült kétharmados többséggel megalapozottnak nyilvánítani. Jelcin tehát továbbra is elnöki tisztében marad.
* Az ENSZ Biztonsági Tanács közleményben fejezte ki „mély sajnálatát és szomorúságát” Kína belgrádi nagykövetségnek bombázásával kapcsolatban, ám nem ítélte el a május 7-én történteket.
* Először tartottak államfői választásokat Szlovákiában.  A szavazatok 47,38 százalékát Rudolf Schuster, a kormánykoalíció négy pártjának közös jelöltje szerezte meg. A szavazatok 37,24 százalékával második lett Vladimir Mečiar, az ellenzéki Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnöke. Május 29-én, a választás második fordulójában dől majd el, hogy kettejük közül ki lesz Szlovákia új elnöke.
(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)


Május 15. - A szlovákiai magyarok emléknapja
1994 februárjában a szlovák parlament magyar képviselőcsoportja a Szlovákiai Magyarok Emléknapjává nyilvánította május 15-ét. Az esemény, melyre e dátum emlékeztet, 1942-ben ezen a napon történt. A Tiso-féle nácibarát szlovák parlament a zsidók deportálásáról szavazott. A szavazás kimenetele nem volt kérdéses. Némi meglepetéssel azonban mégiscsak szolgált az esemény: Esterházy János gróf, az akkori parlament egyetlen magyar tagja egyedüliként nem szavazta meg a törvényjavaslatot. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szavazáskor többen elhagyták az üléstermet.)
Esterházy döntéséről tájékoztatta a szlovák parlament elnökét. Keresztény értékekre hivatkozva közölte: lelkiismereti alapon hozta meg döntését, a magyar közösség vezetőjeként utasította el a jogszabályt. Nem szavazta meg a deportálásokat, melyet "istentelennek és embertelennek tartott", de a törvény ellen szavazni mégsem tudott, mert a levezető elnök fel sem tette azt a kérdést, ki szavaz ellene.
Esterházy János gróf személyéről, sorsáról viszonylag keveset tud az utókor. A magyar apától és lengyel anyától született gróf Csehszlovákia, majd Szlovákia területén élt. 1932-től a csehszlovákiai Országos Keresztényszocialista Párt elnöke, 1935-től Kassa országgyűlési képviselője volt. Politikai programjában azt hirdette: "Ne legyen Szlovákiában uralkodó és kisebbségi nemzet". 1936-tól az Egyesült Magyar Párt elnökeként, 1939-től a Szlovákiai Magyar Párt vezetőjeként vállalta a magyar kisebbség érdekeinek képviseletét. 1938-ban az utolsó lehetséges időpontig küzdött azért, hogy a Csehszlovák Köztársaságon belül méltányos módon oldják meg a kisebbségek sorsát.
Következetes keresztényi magatartása miatt - "A mi jelünk a kereszt, nem a horogkereszt" - zaklatta a Gestapo. 1944-ben a nyilasok Budapesten rövid időre letartóztatták. 1945 áprilisában már a csehszlovákok tartóztatták le törvénysértő módon, átadták a szovjet hatóságoknak, akik lágerbe hurcolták. Egy évig Moszkvában volt börtönben, majd tízévi kényszermunkára ítélték. 1947-ben Pozsonyban távollétében halálra ítélték. A szovjetek 1949-ben adták ki a csehszlovák szerveknek.
A család, magánszemélyek és zsidó szervezetek indítványozására az ítéletet köztársasági elnöki kegyelemmel életfogytig tartó büntetésre, majd 1955-ben huszonöt évi börtönre változtatták. 1957. március 8-án morvaországi börtönében, az olomouci rabkórházban halt meg. Holttestét elhamvasztották, a hamvakat nem adták át a családnak. Lánya, Alice közbenjárására 2007-ben Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter kutatta fel eltemetésének helyét: urnája a prágai Motol köztemető közös sírjában található.
1993-ban Göncz Árpád akkori köztársasági elnök kérésére az orosz legfelsőbb bíróság az ítéletet semmisnek mondta ki, és rehabilitálta. Ám ez Csehországban és Szlovákiában mind a mai napig nem történt meg: Esterházy János hivatalosan továbbra is háborús bűnös. 2008 végén portréját ünnepélyesen elhelyezték az Európai Parlament brüsszeli székházában. 2009-ben Lech Kaczynski lengyel államfő a Polonia Restituta kitüntetéssel ismerte el a lengyel menekültek érdekében kifejtett tevékenységét.
Szlovákiában több Esterházy-mellszobor áll (Búcson, Királyhelmecen, Ipolynyéken, Kassán, Losoncon), szülőfalujában, Nyitraújlakon és Léván emléktáblát, Révkomáromban domborművet helyeztek el tiszteletére. 2011-ben a New York-i Rágalmazásellenes Liga zsidó szervezet posztumusz "Bátorságért" kitüntetést, a Jan Karski Bátorság és Szolgálat díjat adományozta neki. A Jad Vasem (Világ Igaza) elismerést azonban nem kapta meg.
2012-ben mutatták be Magyarországon Az üldözöttek védelmében című filmet, amely Esterházy második világháború alatti, üldözötteket mentő tevékenységéről szól. 2011-ben Budapesten teret neveztek el róla, 2013 májusában pedig felavatták első fővárosi szobrát a Gesztenyéskertben. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése