Oldalak

2014. június 13., péntek

Június 13.



Antal napja.
A római Antonius nemzetségnév rövidüléséből származik az Antal férfinév. Jelentése valószínűleg: herceg, fejedelem, elöljáró.
1195 – Szent Antal, a gyermekek védőszentjének napja.
1400 – Férjjósló, szerelemvarázsló nap: a lány éjszaka a tükörben megláthatja jövendőbelijét.
1865 – Megszületett William Butler Yeats, Nobel-díjas ír költő (A coole-i vadhattyúk).
1940 – Megszületett Gojko Mitić, jugoszláv színész, a jugoszláv indiánfilmek Winnetou-ja. Filmjei: Severino; Apacsok; Tecumseh; Osceola; A sólyom nyomában; Vadölő; Fehér farkasok.
1943 – Megszületett Leeds-ben Malcolm McDowell angol színész. Ismertebb filmjei: Én, a kém; Reszkess, Amerika!; Kék villám; Stanley Kubrick: Egy élet a film tükrében; Alvin és a mókusok kalandja a farkasemberrel; Y2K; Néma sikolyok; Mr. Magoo; Pancsolj Pancser!; Az ember, aki nem tud meghalni; Star Trek 7. – Nemzedékek; Moon 44; Börtöntőzsde.
1951 – Megszületett Stellan Skarsgĺrd svéd származású színész. Ismertebb filmjei: Good Will Hunting; Time Code; Ronin; Amistad; Hullámtörés; Dogville - A menedék; Szellemek városa; Ébren álmodó; Trójai Heléna – sorozat.
1964 – Megszületett Londonban Kathy Burke angol színésznő. Ismertebb filmjei: Elizabeth; Éhkoppon; Volt egyszer egy Közép-Anglia; Kevin és Perry a csúcsra tör; A szerelem forgandó; Pogánytánc.
1972 – Honoluluban meghalt Békésy György, magyar származású, Nobel-díjas biofizikus, akusztikus.
1986 – Meghalt Benny Goodman amerikai zenész, klarinétos, a „swing királya”.
1986 – Megszületett Mary-Kate Olsen és Ashley Olsen amerikai színész ikerpár. Ismertebb filmjeik: Charlie angyalai: Teljes gázzal; Az ikrek Malibuból; Ne szólj szánk; 2x2 néha sok(k); Két tojás száz bajt csinál; Kettőn áll a vásár; Vadnyugati galiba.

1999.  június 13., vasárnap
* Folytatódott a jugoszláv katonák kivonulása Prištinából. A hadsereg Kosovóból történő kivonulásával egyidejűleg a szerb lakosság egy része is távozik a tartományból. A menekülők amit csak lehet, magukkal visznek, gépkocsin vagy traktoron. A Reuters értesülése szerint mintegy 30 ezer kosovói szerb indult el Szerbia vagy Montenegró felé.
* Francia, német és olasz erők telepítése kezdődött Kosovóban a nemzetközi békefenntartó küldetés keretében, s két brit hadosztály már elhelyezkedett Priština közelében – közölte a NATO.
* Mintegy 700 főből álló brit ejtőernyős alakulat ért földet délután Prištinában, azzal a feladattal, hogy fenntartsák a biztonságot a kosovói főváros keleti felében. Az ejtőernyősök agyonlőttek egy férfit, aki tüzet nyitott rájuk. Az oroszok megakadályozták, hogy a brit NATO-katonák kiterjesszék ellenőrzésüket a prištinai repülőtérre.
* Egy halottja és három sebesültje van a délután Prizrenben kitört lövöldözésnek, amelyben két szerb férfi és a városban állomásozó német katonák vettek részt. A támadás az albán lakosság ellen irányult.
*Az illegális Kosovói Felszabadítási hadsereg katonái négy embert (két jugoszláv katonát, egy rendőrt és egy civilt) megöltek Priština elővárosában, Vranjevacban. A KFH katonái rejtekhelyről támadtak a visszavonulókra.
* Ismeretlen fegyveresek német újságírók gépkocsijára nyitottak tüzet a kosovói Štimlje város közelében. Az egyik újságíró a helyszínen meghalt, a másik pedig röviddel a korházba szállítás után.
* Kosovóba megérkezett az ENSZ 40 járműből álló gépkocsioszlopa, amely 250 tonna élelmiszert és egyéb segélyt szállított a rászorulóknak.
* Újvidék negyedeiben ismét több órán át szünetelt az áram- és ivóvíz-szolgáltatás.
* Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök egy órás telefonbeszélgetősük során egyetértettek abban, hogy a NATO és Oroszország katonai illetékeseinek tárgyalások útján kell megoldaniuk a prištinai repülőtér ellenőrzése körüli nézeteltéréseket.
* Robin Cook brit külügyminiszter és Igor Ivanov orosz külügyminiszter telefonbeszélgetésük alkalmával megállapodott arról, hogy a jövőben egyik fél sem tesz „váratlan lépéseket” a kosovói nemzetközi erők felvonulása terén.
*  A Strobe Talbott amerikai külügyminiszter helyettessel folytatott tárgyalások során sikerült eloszlatni az amerikai félnek az orosz katonák Boszniából Kosovóba vezénylése miatti aggodalmait – jelentette ki Moszkvában Igor Ivanov orosz külügyminiszter.
(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)


25 évvel ezelőtt, 1989. június 13-án megkezdődtek a nemzeti kerekasztal tárgyalások 
a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), az Ellenzéki Kerekasztal (EKA), valamint a társadalmi szervezetek és mozgalmak, az úgynevezett harmadik tárgyalófél között a demokratikus átmenet politikai és jogi feltételeiről, a többpárti demokratikus jogállam kialakításáról.
Az 1980-as évek végére egyre többen tudták, érezték Magyarország gazdasági, társadalmi, politikai válságát, amelyet a kádári vezetés egyre kevésbé volt képes kezelni, sokáig annak nyílt beismerését sem vállalta. Az MSZMP 1988. májusi értekezletén egy fiatalabb vezetőgarnitúra került a párt élére, de sokan felismerték, hogy a szocialista rendszer keretei között a reformok önmagukban alkalmatlanok a válság kezelésére. A politikailag tevékeny csoportok zöme ekkor már a rendszer egészének megváltoztatásában gondolkodott: az egymás után létrejövő ellenzéki alakulatok egyöntetűen a polgári demokrácia, a többpártrendszer és a piacgazdaság bevezetését tartották az egyetlen járható, a válságból kivezető útnak.
1989. január 28-án Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja a rádióban bejelentette, hogy 1956-ban népfelkelés volt Magyarországon. Az MSZMP KB mellett létrehozott úgynevezett történelmi munkacsoport eredményein alapuló megállapítás a rendszer legitimitásának alappillérét kérdőjelezte meg. Az MSZMP KB 1989. február 10-11-i ülése heves viták után elfogadta ezt az értékelést, és határozatot hozott a többpártrendszerről, ami a reformerők felülkerekedését jelezte az állampártban.
1989. március 22-én a Független Jogász Fórum kezdeményezésére nyolc ellenzéki szervezet: a Bajcsy-Zsilinszky Társaság, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és megfigyelőként a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája létrehozta az Ellenzéki Kerekasztalt (EKA) (június 7-én csatlakozott hozzá a Kereszténydemokrata Néppárt is). A résztvevők azzal a szándékkal fogtak össze, hogy egységes álláspontot alakítsanak ki a demokratikus Magyarország megteremtését célzó alkotmányos átalakulás kereteiről. Az EKA, a békés politikai átmenet előkészítésére szerveződött, , hogy a hatalmi csoportok közötti átrendeződés helyett alkotmányos átalakulás, valódi népképviselet jöjjön létre. Az EKA munkáját a Független Jogászfórum vezetője, Kónya Imre ügyvéd koordinálta.
Április 19-én az Ellenzéki Kerekasztal elhatározta, hogy tárgyalásokat kezd az MSZMP-vel a demokratikus átmenettel kapcsolatos jogszabályokról és az országgyűlési képviselőválasztások időpontjáról. Az éllamoáőrt igyekezett húzni az időt, az MSZMP KB 1989. május 8-9-i ülése - miközben betegségére való tekintettel minden tisztségéből felmentette Kádár János pártelnököt, őszre pedig országos pártértekezletet hívott össze - politikai egyeztető fórum létrehozását javasolta. Május 18-án azonban az EKA propagandafogásnak minősítette az MSZMP tárgyalási ajánlatát, ennek hátterében Grósz Károlynak a The New York Timesban május 15-én megjelent nyilatkozata állt, amelyben a pártfőtitkár egyebek között azt mondta, hogy az MSZMP azért is hatalmon akar maradni, mert nincs kinek átadnia a hatalmat.
Végül is az EKA május 24-én elfogadta Pozsgay Imrét tárgyalópartnernek az MSZMP részéről, május 30-án nyilvánosságra hozták az MSZMP KB új tárgyalási javaslatát, mely szerint négyoldalú megbeszéléseket kellene tartani: az asztal egyik oldalán az MSZMP, a másikon az Ellenzéki Kerekasztal, a harmadikon a többi független szervezet képviselői, a negyediken pedig megfigyelők foglaljanak helyet.
Június 2-án az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal egyeztető tárgyalásainak első fordulója eredmény nélkül ért véget, 10-én azonban sikerült megállapodni. Ennek nyomán 1989. június 13-án az Országház épületében megkezdődtek a Nemzeti Kerekasztalnak nevezett politikai egyeztető tárgyalások az Ellenzéki Kerekasztal és a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint a társadalmi szervezetek és mozgalmak, az úgynevezett harmadik tárgyalófél között a demokratikus átmenet politikai és jogi feltételeiről, a többpárti demokratikus jogállam kialakításáról. A tárgyalások végeredményben egy új, demokratikus, az állampolgárok szabadságjogait széles körben biztosító alkotmányos rendszer létrehozásához vezettek, s ennek fontos lépéseként 1989. október 23-án kihirdették az alkotmány módosítását, kikiáltották a Magyar Köztársaságot.
Az Ellenzéki Kerekasztal egysége gyakorlatilag a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásait lezáró megállapodás 1989. szeptember 18-i aláírásakor bomlott meg. A dokumentumot a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) külön záradékkal látta el, az SZDSZ és a Fidesz viszont nem írta alá, mert elfogadhatatlan volt számára a köztársasági elnök nép általi, a parlamenti képviselőválasztások előtti megválasztása. Az Ellenzéki Kerekasztal hivatalosan 1990. április 27-én fejezte be működését. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A képen Pozsgay Imre államminiszter beszél, a politikai egyeztető tárgyalások második fordulóján a Parlament Vadász termében.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése