Oldalak

2014. június 2., hétfő

Június 2.



Anita napja.
A héber Anna név spanyol változatából származik, jelentése: kegyelem, könyörület.
1896 – Guglielmo Marconi Nobel-díjas (1909) fizikus szabadalmaztatta a rádiót.
1904 – Megszületett Johnny Weissmüller ötszörös olimpiai bajnok amerikai úszó, a Tarzan filmek hősének megformálója.
1908 – Megszületett Szentkuthy Miklós Kossuth-díjas író.
1921 – Megszületett Karinthy Ferenc író, színműíró, Karinthy Frigyes fia, akinek legismertebb művei az Epepe és a Budapesti tavasz, melyből nagy sikerű film is készült.
1924 – Debrecenben megszületett Böszörményi Géza filmrendező és forgatókönyvíró (Ismeri a Szandi-mandit?, Szívzűr).
1926 – Párizsban meghalt Szilárd (Steiner) Béla, kémikus.
1927 – Megszületett Würtz Ádám grafikus.
1941 – Megszületett Stacy Keach amerikai színész. Ismertebb filmjei: Tüzes jég; Amerikai história X; Mike Hammer sorozat; Menekülés Los Angelesből; Ifjú Ivanhoe; A Názáreti Jézus I-II; Doc Holliday.
1967 – Meghalt Ferenczy Béni Kossuth-díjas szobrász, grafikus.
1978 – Megszületett Los Angeles-ben Nikki Cox amerikai színésznő. Ismertebb filmjei: Moonwalker; Fuss Ronnie fuss!; Bölcsek kövére 2.; Norm Show; Merülés; Tisztítótűz; Terminátor 2 – Az ítélet napja.


1999.  június 2., szerda
*  A NATO repülőgépei 577 bevetést intéztek jugoszláviai célpontok ellen, amelyek közül 197 végződött tényleges támadással. Támadást intéztek a televízió venaci átjátszóállomása ellen, rakéták hullottak Pancsova külvárosára, Rumára, továbbá Belgrádra, Ćuprijára, Batajnicára, Bajina Baštara, Prištinára. Szenttamásnál az Újvidéki Rádió adótornyát és a fő gázelosztó állomást érte találat. A Kraljevó környéki Borča falunál lebombázták a helyi tévéadót és a Szerbiai RTV Vranje környéki leadóját is.
* Jugoszláviából Bosznia-Hercegovinába eddig mintegy 104 000 menekült érkezett, akik közül 7873 kollektív szálláshelyen tartózkodik – közölte a Vöröskereszt és a Vörös Félhold nemzetközi szervezet.
* „Az első védelmi vonalon lévő egységek megtekintésekor” elesett Ljubiša Veličković (53) pilóta, vezérezredes, a Jugoszláv Katonaság vezérkari főnökének a légvédelemmel és a légierővel megbízott helyettese.
* Szabadka déli külvárosában, Sándorban ismeretlen tettesek ledöntötték a katolikus templom előtt álló márványkeresztet.
* Martti Ahtisaari finn elnök, az Európai Unió különmegbízottja közölte, hogy a bonni tárgyalásokon megszületett a megállapodás a Kosovóra vonatkozó béketervről, és hogy a Viktor Csernomirgyin orosz elnöki különmegbízottal Belgrádba utaznak.
* Robin Cook brit külügyminiszter szerint „a G8 csoport által elfogadott elvek és a NATO feltételei jól kiegészítik egymást, és e közös feltételrendszerből semmilyen további engedmény nem lehetséges”.
* A hágai nemzetközi törvényszék elvetette a JSZK követelését, hogy rendelje el a bombázások leállítását. A törvényszék úgy értékelte, nem tartozik hatáskörébe a Jugoszlávia által követelt ideiglenes intézkedés.
(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)


A magyarországi rendszerváltozás 25 éve történt, 1989. június 2.-8. – KRONOLÓGIA
Magyarországi változások:
1989. június 2. - Szakmai, etikai, gazdasági, szociális érdekvédelmi szervezetként megalakult Budapesten a Magyar Pszichológus Kamara.
1989. június 2. - A Parlament épületében tájékozódó jellegű megbeszélést folytatott a kormány és néhány alternatív szervezet. A találkozót a kormány megbízásából Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes kezdeményezte, hogy megismerjék az ellenzéki szervezetek gazdasággal kapcsolatos elképzeléseit. Az alternatív szervezetek részéről a Baloldali Alternatíva Egyesülés, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az Új Márciusi Front képviseltette magát. A Fidesz, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a Szabad Demokraták Szövetsége nem kívánta részvételével hátráltatni a Magyar Szocialista Munkáspárttal (MSZMP) megindult tárgyalásokat, a Független Kisgazdapárt válasza nem érkezett meg. Az Ellenzéki Kerekasztal tevékenységét összehangoló Független Jogász Fórum időszerűtlennek minősítette a tárgyalási javaslatot.
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből http://nava.hu/adatlap/?id=02869 1989
1989. június 2. - Magyar-NSZK Baráti Társaság alakult Budapesten.
1989. június 3. - Budapesten, az MSZMP X. Kerületi Bizottsága székházában megalakult a Magyar Cigányok Pártja, amely az országban élő mintegy 700 ezer cigány származású állampolgár érdekképviseletét kívánta ellátni. Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=02931_1989
1989. június 3. – Bíró Zoltán, az MDF országos ügyvezető elnöke egy tatabányai tanácskozáson bejelentette, hogy a Magyar Demokrata Fórum a nyár végén politikai párttá alakul.
1989. június 3-4. – A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt országos választmányának érdi ülésén megválasztották az országos vezetőséget. A párt elnöke Vörös Vince, főtitkára Prepeliczay István lett, a választmány újraválasztotta a politikai bizottságot is.
1989. június 5. - A Minisztertanács határozatot hozott a rendőrhatósági őrizetben történt fogva tartás, az internálás hátrányos következményeinek rendezéséről. Az előterjesztés szerint előbb az 1949-1953 között internáltak munkaviszonyát és nyugdíját rendezik 1989. június 30-ig. Következő lépésként méltányos intézkedések várhatóak az 1945-1949 között és az 1956 után joghátrányt szenvedett emberek ügyében, s ugyanez vonatkozik a kitelepítettekre, illetve a második világháborút követő intézkedések elszenvedőire. A Minisztertanács állást foglalt amellett, hogy haladéktalanul felül kell vizsgálni a Büntető törvénykönyv azon passzusait, amelyek az államellenes bűncselekményre vonatkoznak, s elfogadta a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényjavaslat irányelveit.
1989. június 5. - Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának (KB PB) tagja a Magyar Sajtó Házában kijelentette: a sajtónak óriási szerepe van a demokratizálási folyamat előmozdításában, abban, hogy ne legyen lehetőség a visszarendeződésre. Hozzátette: a közmegegyezés nemcsak lehetőség, hanem elkerülhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a magyarországi demokratizálási folyamat, a modellváltás békés úton menjen végbe.
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=03239_1989
1989. június 5. - Környezetvédelmi tüntetést és gyűlést rendezett a kohászvárosban a Dunaújváros és Környéke Környezet és Természetvédő Egyesület, valamint a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ) helyi bizottsága. A demonstráción, amelyhez az alternatív szervezetek és mozgalmak képviselői is csatlakoztak, tiszta levegőt, tiszta közéletet, tiszta politikát követeltek.
1989. június 6. - Folytatódtak a tárgyalások Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között az új készenléti hitelről szóló megállapodás érdekében. (Mivel Magyarország nem teljesítette a vállalt feltételeket, az IMF felfüggesztette az egyéves készenléti hitel ötödik részletének folyósítását.)
1989. június 7. - A kormány nyilatkozatban ítélte el, hogy június 4-én a pekingi Tienanmen téren a kínai hatóságok a tüntetők közé lövettek, és a tankok sokakat halálra tiportak. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára a párt vezetése és tagsága nevében ugyancsak nyilatkozatban ítélte el az erőszakot. A Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetsége előtt több ezres tömeg tüntetett.
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=03241 1989
1989. június 7. - Budapesten megalakult az Első Magyar-Amerikai Értékpapír-kereskedelmi Rt.
1989. június 7. - Az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) felvette tagjai közé a Kereszténydemokrata Néppártot. (Az EKA-t 1989. március 22-én alakította nyolc ellenzéki szervezet a Független Jogász Fórum kezdeményezésére azzal a szándékkal, hogy egységes álláspontot alakítsanak ki a demokratikus Magyarország megteremtését célzó alkotmányos átalakulás kereteiről.)
1989. június 8. - Az Európa Tanács különleges meghívotti státust adott Magyarországnak.
1989. június 8.  – A Történelmi Igazságtétel Bizottsága hozzájárult, hogy Szűrös Mátyás az Országgyűlés, Németh Miklós pedig a Minisztertanács nevében részt vegyen Nagy Imre és mártírtársai temetésén.
1989. június 8. -  A Minisztertanács kormánybiztost nevezett ki a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer munkálatainak felfüggesztésével összefüggő tevékenységek irányítására és koordinálására.
1989. június 8. - Tallózó címmel közéleti lapszemlét közlő hetilap jelent meg.

Kelet-európai változások:
1989. június 2. ALBÁNIA: A Zeri i Popullit albán pártlap ismét keményen bírálta Jugoszláviát az újabb koszovói tüntetések elfojtásáért: "Koszovóban és Jugoszláviában sohasem lesz stabilitás, ha gyilkolják és elnyomják az albánokat, öldöklik, sértegetik és lenézik őket." Jugoszláv rendőrök május végén agyonlőttek egy albán nemzetiségű tüntetőt Podujevo városában, illetve könnygázt vetettek be tüntető pristinai diákok ellen. A tiranai pártlap kiemelte, hogy a tüntetéseken az albánok sohasem követelték Koszovó elszakadását, a szeparatizmus "a szerb propaganda kitalált jelszava, amellyel az albánok elnyomását próbálják igazolni".
1989. június 2. BULGÁRIA: 340 török származású bolgár állampolgár érkezett a határ török oldalára, a bolgár hatóságok a nemzetiségi politika elleni tiltakozó akciókban - éhségsztrájkokban, tüntetésekben stb. - való részvételük miatt kényszerítették őket az ország elhagyására.
1989. június 2. LENGYELORSZÁG: Wojciech Jaruzelski, az államtanács elnöke – aki nem jelöltette magát sem képviselőnek, sem szenátornak – rádió- és tévébeszédében úgy vélekedett: minden politikai erőnek azt kell szem előtt tartania, hogy mindenekelőtt a gazdaságban kell áttörést elérni. Ennek érdekében a választások utáni időkre széles körű koalíciót sürgetett, de a koalíciót illetően nem bocsátkozott részletekbe.
1989. június 2. SZOVJETUNIÓ: A bonni kabinet szóvivője bejelentette: Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár 1988. októberi kérésére Helmut Kohl nyugatnémet kancellár közbenjárt annak érdekében, hogy szovjet történészek betekinthessenek az 1939-es Hitler-Sztálin-megállapodás dokumentumaiba, s ennek nyomán Lev Bezimenszkij és Szmirnov professzor megismerkedhetett a paktum titkos záradékához tartozó anyagokkal is. Hans Klein szóvivő szerint magát a titkos záradékot a háború végén megsemmisítették a birodalmi miniszter irodájában, előtte azonban mikrofilmre vették. Ezt a mikrofilmet von Lösch német diplomata Türingiában elásta, majd kiadta az angoloknak, Londonon keresztül jutott el az Egyesült Államokba, ahonnan az ötvenes években a bonni külügyminisztérium rendelkezésére bocsátották.
1989. június 3. SZOVJETUNIÓ: Moszkvában a Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsának elnökévé választották Jevgenyij Primakov akadémikust, a Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Kutatóintézetének igazgatóját.
1989. június 3. SZOVJETUNIÓ: Halálos áldozatokat követelő nemzetiségi-vallási összetűzések kezdődtek az üzbegisztáni Ferganában és környékén. A szunnita üzbégek és a síita meszhetiek összecsapásai miatt a belügyi csapatok 7000 katonáját dobták át a területre az ország különböző részeiről, és kijárási tilalmat rendeltek el. A nemzetiségi villongásoknak mintegy 100 halálos áldozata és ezernél több sebesültje volt, több száz ház, közlekedési eszköz, ipari üzem és középület kiégett vagy megrongálódott. (A törökökkel rokon és Grúzia délnyugati részén, a Meszheti hegygerincen őshonos népcsoportot 1944 novemberében Sztálin parancsára erőszakkal kitelepítették a szovjet-török határ térségéből Közép-Ázsiába.)
1989. június 4. LENGYELORSZÁG: Megtartották a parlamenti választások első fordulóját, a küzdelem 460 képviselői és 100 szenátori helyért folyt. A képviselőházi helyeket a politikai erők előre elosztották maguk között: a képviselői helyek 38 százalékára csak a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) jelöltjei pályázhattak, a mandátumok 35 százalékáért pártokonkívüliek és ellenzékiek versenyeztek. A szavazásra jogosultak 62 százaléka járult az urnák elé. Bár Walesáék is visszafogottságra hívtak fel, az első fordulóban a Szolidaritás kiütéssel győzött. A pártonkívülieknek és az ellenzéknek fenntartott 161 alsóházi helyből alig több mint egy tucat kivételével mindenütt a Szolidaritás jelöltjei győztek. A LEMP súlyos vereséget szenvedett, a képviselőházban számára fenntartott helyeket az első fordulóban nem tudta elnyerni, míg a Szolidaritás a teljesen szabad szenátusi választásokon a 100 helyből 99-et szerzett meg. 
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=03243_1989
1989. június 4. SZOVJETUNIÓ: A Karabah-hegyvidéki autonóm területen már egy hónapja sztrájk bénítja meg az életet, Sztyepanakertben engedély nélküli felvonulásokat, gyűléseket tartanak.
1989. június 5. BULGÁRIA: A kilencmilliós Bulgária lakosságának csaknem egynegyede nyugdíjas, ezek 75 százaléka a létminimum (az igen szerény havi 140 leva) alatt él, de sok embernek kell ennél jóval kevesebb - mindössze 60-80 levából - megélnie - hozta nyilvánosságra a bolgár televízió.
1989. június 5. JUGOSZLÁVIA: Szlovéniában legkevesebb száz oktatási intézmény tanári kara sztrájkolt magasabb béreket és jobb munkakörülményeket követelve. Ljubljanában az összes általános és középiskola zárva maradt.
1989. június 5. NDK: A népi felszabadító hadsereg leverte az ellenforradalmi zendülést Kínában - ezzel a szalagcímmel számoltak be a Német Demokratikus Köztársaság központi lapjai a június 4-i Tienanmen téri eseményekről.
1989. június 5. ROMÁNIA: A Scinteia című központi pártlap közreadta Nicolae Ceausescunak, a Román Szocialista Köztársaság (RSZK) elnökének interjúját, amely az Egyesült Arab Emírségekben megjelenő Al Wahda News című arab nyelvű napilapban jelent meg. A román államfő ebben közölte: Romániában áttértek a gazdasági-társadalmi tevékenység irányításának demokratikus rendszerére, és olyan társadalmat akarnak megvalósítani, amely minden ember számára méltó munka- és életkörülményeket biztosít, amely lehetővé teszi a szabad életet.
1989. június 6. ROMÁNIA: Az európai helyzet emberi dimenziójával foglalkozó párizsi értekezlet plenáris ülésén több bírálat érte Romániát. Szóvá tették, hogy a román hatóságok minden tájékoztatásra vonatkozó kérést visszautasítottak, a Ceausescu elnökhöz nyílt levelet intézett volt politikusokat meghurcolták, Doina Cornea asszonyt, aki a területrendezési program ellen tiltakozott, súlyosan bántalmazták.
1989. június 6. NDK: Berlinben egy kisebb csoport emberi jogi és békeaktivista tüntetett a kínai vezetés politikája ellen, a tiltakozó megmozdulás több résztvevőjét őrizetbe vették.
1989. június 6. LENGYELORSZÁG: A LEMP Politikai Bizottsága a párt nevében megerősítette Wojciech Jaruzelski államfőnek a választások előtt elhangzott javaslatát egy nagykoalíció létrehozására. Úgy értékelte, hogy az első forduló "politikai, gazdasági, történelmi és lélektani okokból kedvezőtlen eredményt hozott a párt és a koalíció számára", de a LEMP hű marad a kerekasztalnál született megállapodásokhoz, kitart a gazdasági és politikai reformok meggyorsítása, a pluralista parlamenti demokrácián alapuló demokratikus lengyel társadalom kiépítésének gondolata mellett.
1989. június 6. LENGYELORSZÁG: A lengyel koalíció második legnagyobb pártja, az Egyesült Néppárt (parasztpárt) szintén a széles koalíció mellett foglalt állást: elnöksége elismerte a koalíció választási vereségét, a Szolidaritás győzelmét.
1989. június 6. LENGYELORSZÁG: A Szolidaritás vezetői bejelentették, hogy a szakszervezet nem kíván kormánykoalícióra lépni a kommunistákkal.
1989. június 7. BULGÁRIA: Az AFP francia hírügynökség ellenzéki forrásokra hivatkozva közölte, hogy több mint tíz napja nincs hír három letartóztatott ellenzéki személyiségről. Konsztantin Trencsevet, a Podkrepa nevű független értelmiségi szakszervezet elnökét május 26-án vették őrizetbe, amikor Sztara Zagora-i lakásáról Szófiába utazott. Nikola Kolev ellenzéki költőt, a Podkrepa titkárát és harmadik társukat, M. Zaprianovot ugyanazon a napon vették őrizetbe.
1989. június 7. NDK: Berlinben megnyílt az NDK Szabadgondolkodóinak Szövetsége nevű szervezet alapító kongresszusa, mintegy négyszáz küldött részvételével. Jelen volt Günter Schabowski, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának (NSZEP KB PB) tagja, a KB titkára, a berlini pártbizottság első titkára is.
1989. június 7. NDK: Több száz ember tüntetett Berlinben, tiltakozásul a május 7-i helyhatósági választásokról kiadott hivatalos végeredmény ellen, amely szerint a résztvevők 98,85 százaléka szavazott a Nemzeti Front listájára. A hatóságok a tüntetést feloszlatták, és több mint 120 embert őrizetbe vettek.
1989. június 7. SZOVJETUNIÓ: A Legfelsőbb Tanács két házának összevont ülésén a küldöttek nagy szavazattöbbséggel Nyikolaj Rizskovot választották meg a Szovjetunió miniszterelnökévé. A küldöttek döntöttek a Legfelsőbb Bíróság, a Legfelsőbb Gazdasági Bíróság és a Legfőbb Ügyészség vezetőjének személyéről is.
1989. június 8. JUGOSZLÁVIA: A jugoszláv államelnökség a koszovói rendkívüli állapot fenntartásáról döntött, amit azzal indokolt, hogy "az albán szeparatisták legutóbbi ellenséges tevékenysége súlyosbította a koszovói helyzetet, sőt terrorista elemek is megjelentek".
1989. június 8. BULGÁRIA: Bolgár források szerint eddig legkevesebb 8-10 ezer muszlim hitű bolgár állampolgár hagyta el az országot, és a vezetés nem tartotta kizártnak, hogy a következő hetekben-hónapokban egész falvak, kisvárosok néptelenednek el.   
1989. június 8. CSEHSZLOVÁKIA: Václav Havel csehszlovák drámaírónak ítélték a nyugatnémet könyvkereskedelem Békedíját - jelentették be Frankfurt am Mainban.
1989. június 8. CSEHSZLOVÁKIA: A magyar féllel folytatandó tárgyalásokon Csehszlovákia ragaszkodni fog az egész bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének befejezéséhez - erről határozott a csehszlovák szövetségi kormány, s feladatul adta, hogy továbbra is folytassák a bősi vízlépcső építését. (A magyar kormány májusban a nagymarosi építkezések felfüggesztéséről döntött.)
1989. június 8. ROMÁNIA: A Frankfurter Rundschau cikke szerint Dan Desliu román költőt egy bukaresti pszichiátriai intézetbe szállították, mert nyílt levelében azt írta, hogy Nicolae Ceausescu államfő nagyzási hóbortban szenved, s kijelentette, hogy Ceausescu uralma a megfélemlítésen alapul. Mircea Dinescu írót a lap szerint Tecuci városában tartják házi őrizetben március vége óta, mert a román belpolitikát bíráló nyilatkozatot adott a Libération című francia lapnak.
1989. június 8. EURÓPA TANÁCS: Az Európa Tanács különleges meghívotti státust adott Magyarországnak, Lengyelországnak, Jugoszláviának és a Szovjetuniónak.
MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése