Oldalak

2014. június 7., szombat

Június 7.



Róbert napja.
Germán eredetű név. Jelentése: fényes, hírnév, dicsőség.
1843 – Meghalt Friedrich Hölderlin német romantikus költő.
1848 – Párizsban megszületett (Eugène-Henri-) Paul Gauguin, impresszionista festő.
1862
Pozsonyban megszületett Lénárd Fülöp, magyar származású, Nobel-díjas fizikus.
1894 – Megszületett Boncza Berta (Csinszka) költő, Ady Endre felesége.
1896 – Megszületett Nagy Imre politikus, miniszterelnök.
1917 – Megszületett Dean Martin amerikai színész. Ismertebb filmjei: Ágyugolyó futam 2.; Airport ’70; Jericho kegyetlen éjszakája; A folyón át Texasba; A négy mesterlövész - Az Elder banda; Két pár texasi; Ocean's Eleven - (1960); Oroszlánkölykök I-II.; Rio Bravo; Kenyeres pajtások.
1921 – Jugoszlávia és Románia szövetségre lépett, megalapította a kisantantot, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia szövetségi rendszerét.
1928 – Megszületett James Ivory amerikai rendező, író. Ismertebb filmjei: Szoba kilátással; Szellem a házban; Napok romjai; Jefferson Párizsban; Túlélni Picassót; Az aranyserleg; Válás francia módra.
1952 – Megszületett Liam Neeson ír származású színész. Ismertebb filmjei: Schindler listája – Oscar-díj – Legjobb film; Star Wars I. - Baljós árnyak; Atomcsapda; Nyomorultak; A gyanú árnyékában; A Bounty; Rob Roy; Felhők közül a nap; Az ideális gyanúsított; Gördülő kavicsok; Excalibur.
1958 – Megszületett Roger Nelson, vagyis az amerikai popsztár Prince (Purple Rain).


1999. június 7., hétfő
* Kudarcba fulladtak a macedóniai Kumanovóban folyó NATO-jugoszláv tárgyalások. A jugoszláv küldöttség nem írta alá a csapatkivonásról szóló megállapodást, így a NATO légicsapásai folytatódnak, és tovább erősödnek – jelentette be Michael Jackson tábornok, a NATO küldöttségének vezetője hajnalban.
* A NATO hajnalban folytatta  a légitámadásokat, főként Kosovó területén. Belgrádban és Újvidéken is volt légiriadó. 
* Slobodan Milošević jugoszláv elnök közölte Martti Ahtisaari finn államfővel, az EU kosovói közvetítőjével, hogy végre akarja hajtani a G8 kosovói béketerve által előírtakat – jelentette be Bonnban James Rubin amerikai külügyi szóvivő.
* Délután Tabanovce macedón határállomáson találkozott Nebojša Vujović jugoszláv jugoszláv külügyminiszter-helyettes, a NATO képviselőivel tárgyaló jugoszláv küldöttség vezetője és Michael Jackson tábornok, a NATO-delegáció vezetője.
* Jugoszlávia folytatni akarja a nyolcak csoportjának (G8) béketervéről a NATO-val megszakadt tárgyalásokat – közölte Moszkvában Borislav Milošević jugoszláv nagykövet, a jugoszláv államfő testvére.
* A Szerb Radikális Párt központi vezetősége közleményt adott ki, mely szerint a párt „úgy határozott,  hogy a szerb radikálisok továbbra is részt vesznek a szerb kormány munkájában”. (Ez szöges ellentétben áll a párt a június 5-én közölt közölt álláspontjával.)
* Kasza József Szabadka polgármestere szokásos sajtótájékoztatóján kijelentette: „Az a benyomásom, hogy hadseregnek nem érdeke, hogy béke legyen, hogy abba maradjanak a bombázások, és ne legyen többé véráldozat Kosovóban. A hitegetés, a félrevezetés politikája folytatódik, amilyet folytatott világgal szemben az ország vezetősége már tíz éve”.
* A G8 csoport külügyminiszterei petersbergi tanácskozásán a NATO és Oroszország között továbbra is megmaradtak a nézetkülönbségek a szerb csapatkivonás, a NATO-csapások leállítása és a BT-határozat megszövegezése körül.
* A japán  miniszterelnök felszólította JSZK-t, tartsa tiszteletben a Kosovóra Vonatkozó béketervet és vonja ki biztonsági erőit a tartományból.
* A márka feketipiaci árfolyama 10,50-11,50 dinár.
(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)


35 éve, 1979. június 7-én megjelent a Heti Világgazdaság című hetilap első száma.
1979. június 7-én új hetilap tűnt fel az újságárusok standjain, a Heti Világgazdaság - röviden HVG -, amely ma is Magyarország egyik legismertebb és legnépszerűbb gazdasági-közéleti hetilapja.
Volt egy próbaszám is, amely 1979. május 9-én jelent meg. Az újság ebben így határozta meg önmagát, tematikáját: "A lap, amelyet Ön a kezében tart, régi és egyre erősödő igényre szeretne válaszolni: arra, hogy a napilapként megjelenő Világgazdaság hozzáférhető legyen a szélesebb olvasóközönség számára is."
A hetilap a Világgazdaság című, 1968 óta megjelenő napilap leszármazottja, ahogyan első főszerkesztője, Vince Mátyás nyilatkozta: "popularizált" változata volt. A Világgazdaság kivételezett helyzetben volt az akkori Magyarországon, elsőként és cenzúra nélkül, közvetlenül és azonnal juthatott hozzá a nagy nyugati hírügynökségek híreihez (Reuters, Ap-DJ, UPI). Többek közt ez tette lehetővé a napilap munkatársai számára a politikai tisztánlátást és a tényeken alapuló nyugati újságírás meghonosítását.
Az akkori politikai helyzetben azonban nem mindenki nézte jó szemmel a lap nagyobb mozgásterét és a benne olvasható nyugati cikkek, információk megjelenését. A hatalom számára kínos cikkek miatt a pártvezetésből többen fontolgatták, hogy kieszközölik a lap cenzúráját, megszűnését. A lap "tulajdonosai", a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Konjunktúra- és Piackutató Intézet álltak ki a lap védelmében, más vállalati és kormányzati személyek is az objektív információforrás védelmére keltek. Végül megszületett a határozat, mely szerint a Világgazdaság "belső használatra" címkét kap, és jelentősen korlátozzák a hozzájutási lehetőségeket, csak a magyar vállalatok és hivatalok kaphatnak belőle. Cserébe viszont megjelenhet egy bárki számára elérhető világgazdasági hetilap.
Tehát gyorsan létre kellett hozni egy, a Világgazdasághoz hasonló profillal rendelkező, érdekes és közérthető hetilapot, mely rávilágít a magyar gazdaság, a világgazdaság és a politika összefüggéseire, de védi a magyar érdekeket, nem fecsegi ki a titkokat.
A Heti Világgazdaság 32 oldalon, öt rovattal (Fókuszban, Nemzetközi Gazdaság, Lapról lapra, Magyarország és Monitor) indult Gyulai István, a Világgazdaság alapító főszerkesztője által kinevezett Vince Mátyással az élén, aki az ország akkori legfiatalabb főszerkesztője volt. Vince 1988-ig vezette a lapot, őt követte Lipovecz Iván, majd Réti Pál. 2009-től Vass Péter a lap főszerkesztője. A hamarjában összeverbuvált csapat egy kis faházban kezdte meg működését. Jelenleg a HVG liberális szellemiségű, gazdasági-közéleti hetilapként határozza meg magát. Az újság felvállaltan törekszik a demokrácia őre szerepének betöltésére, és nem kötődik egyik politikai párthoz sem.
A lap vezetői törekednek arra, hogy olyan publicistákat kérjenek fel, akik más újságokban nem jelennek meg rendszeresen véleményükkel.
A HVG újságírói időről időre feltárják a politikai és a gazdasági élet összefüggéseit, amit a magyar sajtóban először tettek meg, és egyre több elhallgatott témának jártak utána. A leleplező vagy kényes témájú írások miatt az újságot többször beperelték. A HVG típusát tekintve mainstream magazin, nagy példányszámú lapról van szó, széles olvasótáborral. A ma már hivatalosan is HVG néven megjelenő lapot a HVG Kiadó Zrt adja ki.
A terjesztés főként előfizetés útján történik. Évenként, illetve hosszabb időszakonként CD-n is megjelenik az újság. Emellett létezik a HVG Online is, amely a www.hvg.hu címen érhető el. Itt a hetilap cikkei is olvashatóak, de a HVG Online saját újságírói csapata más témákról is ír.
A lap jövedelme alapvetően a hirdetésekből származik, az eladásból nyert bevétel ennél lényegesen kisebb.
1992-ben a HVG szerkesztősége Pulitzter-díjat kapott, a kezdetektől újszerű, egyéni, szellemes címlapok pedig 1999-ben kaptak elismerést.
MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése