Oldalak

2014. július 28., hétfő

Július 28.



Szabolcs napja.
Magyar eredetű név. Jelentése: nyest.
1540 – Kivégezték Thomas Cromwellt, VIII. Henrik miniszterét. Ugyanezen a napon, Henrik feleségül vette 5. feleségét, Catherine Howard-ot.
1588
A II. Fülöp spanyol király által szervezett, 130 hajóból álló hadiflotta – a „győzhetetlen Armada” –, amellyel Angliát akarta meghódítani, teljesen megsemmisült a La Manche-csatornában.
1637 – Plymouth, Massachusetts és Connecticut angol kolóniák egyesült hadserege teljesen kiírtotta a még élő pequot indiánokat.
1750 – Lipcsében meghalt Johann Sebastian Bach osztrák zeneszerző, a barokk zene talán legnagyobb mestere.
1794 – Maximilien Robespierre, a francia forradalom egyik vezetőjét guillotine alá küldték.
1866 – Megszületett Beatrix Potter angol szerző, „Peter Rabbit”, „Jeremy Fisher”, „Jemima Puddle-Duck”, „Mrs. Tiggy-Winkle” és számos egyéb állatfigura megalkotója, amelyeket gyermekeknek szóló könyveiben szerepeltetett
1910 – Bánki Donát bejelentette szabadalmát a forgóekére.
1914 – Az Osztrák-Magyar Monarchia hadüzenetet küldött Szerbiának, ezzel elkezdődött az I. világháború, amihez hamarosan az Európai országok mind csatlakoztak.
1929 – Megszületett Jacqueline Kennedy Onassis (lánynevén: Jacquline Lee Bouvier) egykori amerikai First Lady. John Fitzgerald Kennedy elnök feleségeként újrafogalmazta a First Lady-k szerepét méltóságteljes eleganciájával, elragadó bájával, egy új irányzatot meghatározó stílusával és lélekjelenlétével, amelyet férje meggyilkolásakor tanúsított.

25 évvel ezelőtt történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. július 28- augusztus 3. - Kronológia
 
Magyarországi változások:
1989. július 28. - Az ÁBMH Munkaügyi Kutatóintézetének felmérése szerint egyre több új munkahelyet teremtenek a kisvállalkozások: 1988-ban több mint 80 ezerrel nőtt a főfoglalkozású tagok, alkalmazottak létszáma, és hasonló emelkedés várható 1989-ben is.
1989. július 29. - A Neues Deutschlandnak, a Német Szocialista Egységpárt lapjának adott interjújában Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) főtitkára kijelentette, hogy az MSZMP meg akarja nyerni a helyhatósági és a parlamenti választásokat, de arra számít, hogy a választásokat követően meg kell osztania más pártokkal a hatalomgyakorlást. Szólt arról, hogy az új szemléletű és új tartalmú modern társadalom felépítése közben a kommunistáknak több fronton kell harcolniuk, "legelőször is önmagunk ellen, mert meg kell szabadítanunk magunkat konzervativizmusunktól".
1989. július 29. - Nyugat-európai gyártmányú személygépkocsik hazai forgalmazására kft.-t alapított a Rábatext Győri Textilipari Vállalat és az NSZK-beli Emanuel von Wesendonk cég. A kft. 6 millió forintos alaptőkéjéből 65 százalékkal a Rábatext, 35 százalékkal a külföldi partner részesedett.
1989. július 29. – Hajdúszoboszlón a 4-es számú főút várost elkerülő szakaszának megépítése, illetve két lebontásra ítélt épület megmentése érdekében szervezett tömegdemonstrációt a Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Szabad Demokraták Szövetsége és a Veres Péter Társaság helyi szervezete, valamint a Szoboszlói Alkotó Fiatalok Társasága.
1989. július 30. - A magánvállalkozások politikai érdekképviseletére Magyar Magánvállalkozók Uniója néven egyesületet alakítottak a kisiparosok, kiskereskedők és más magánvállalkozók.
1989. július 31. – A Friedrich Ebert Alapítvány kezdeményezésére A politikai kultúra címmel kerekasztal-beszélgetést tartottak az MSZMP Központi Bizottságának Társadalomtudományi Intézetében. Az eszmecserén 11 magyarországi párt, politikai, érdekképviseleti szervezet, mozgalom képviselői vettek részt.
1989. július 31. - Az V. kerületi rendőrkapitányság szabálysértési eljárást indított Krassó György, Bánlaki József és Rózsa Mihály, a Magyar Október Párt tagjai ellen a gyülekezésről szóló, 1989. évi III. törvény megsértése miatt. Krassó és társai július 19-én, illetve az azt megelőző napokban többször lefestették és leragasztották a Münnich Ferenc nevét viselő utcanévtáblákat, demonstrációjukat azonban nem jelentették be előzetesen a Budapesti Rendőr-főkapitányságon.
1989. augusztus 1. - A kormányzat további szigorításokat tervez a rubelexportban, ily módon is elejét kívánja venni a szocialista országokkal bonyolított forgalom folyó fizetési mérlegében az első félévben keletkezett 800 millió rubeles aktívum további növekedésének - jelentette be Surányi György, az Országos Tervhivatal államtitkára.
1989. augusztus 1. - Több mint ötórás tárgyalás után állapodtak meg a Posta vezetői és a sztrájkolni készülő budapesti újságárusok képviselői, így a 4-re tervezett újságárus-sztrájk elmaradt.
1989. augusztus 2. - A háztáji gazdálkodás sajátos ágazata alakult ki Baranyában: a családi halastó. A Mecsek vidékén a patakok és források vizének összegyűjtésével, felduzzasztásával a gazdák apró tavakat hoztak létre házuk közelében.
1989. augusztus 3. - A menekültekkel kapcsolatos magyar gyakorlatot bírálta a DPA nyugatnémet hírügynökség. Arra hivatkozott, hogy Magyarország által júniusban elfogadott menekültügyi konvenció előírásai szerint törvénytelen az a magyar gyakorlat, hogy egyes menekülteket - köztük NDK állampolgárokat - visszaküldenek hazájukba.

Kelet-európai változások:
1989. július 28. SZOVJETUNIÓ - Tbilisziben engedély nélküli megmozduláson követelték a szovjet katonai egységek távozását Grúzia területéről, s elhangzottak olyan jelszavak is, hogy Grúzia váljon ki a Szovjetunióból.
1989. július 28-29. LENGYELORSZÁG - A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának (LEMP KB) varsói ülése értékelte a párt súlyos vereségét eredményező júniusi parlamenti választásokat. A Központi Bizottság elfogadta Wojciech Jaruzelski lemondását első titkári megbízatásáról, PB- és KB-tagságáról, s Mieczyslaw Rakowski miniszterelnököt választotta első titkárrá. A Politikai Bizottságban és a KB-titkárságban nemzedékváltást hajtottak végre.
1989. július 29. SZOVJETUNIÓ - Lettország állami szuverenitásáról fogadott el nyilatkozatot a rigai Legfelsőbb Tanács. Ennek értelmében az össz-szövetségi törvények ezután csak akkor lépnek életbe a köztársaság területén, ha azt a rigai törvényhozás is elfogadja.
1989. július 30. CSEHSZLOVÁKIA – Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára az El País című spanyol lapnak adott interjúban kifejtette: Csehszlovákiának nincs arra szüksége, hogy "több demokráciáért" cserébe pénzügyi segítséget kapjon a Nyugattól. A pártvezető szerint Csehszlovákia lakosainak többsége nem kíván rendszerváltozást.
1989. július 30. LENGYELORSZÁG - A lengyel kormány elrendelte a szabad verseny bevezetését az élelmiszer-gazdaságban, melynek értelmében augusztus 1-jétől megszűnik a húsjegy, és minden élelmiszer szabadárassá válik.
1989. július 30. NDK – A Bild am Sonntag című nyugatnémet lap információi szerint az NSZK budapesti nagykövetségét valósággal ostromolják mindazok a keletnémet állampolgárok, akik a nagykövetség segítségével akarják kieszközölni távozásukat a Német
Szövetségi Köztársaságba.
1989. július 30-31. JUGOSZLÁVIA - A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) KB ülésén heves vita folyt az ország nemzeteinek megromlott viszonyáról. Ante Markovic jugoszláv miniszterelnök azzal vádolta ellenfeleit, hogy összeesküvést szőnek kormánya megbuktatására, és akadályozzák a gazdasági reform megvalósítására tett erőfeszítéseit. A jugoszláv hadsereg egyik magas rangú tábornoka arra hívta fel a figyelmet, hogy az országban egyre fokozódó nacionalizmus immár Jugoszlávia biztonságát fenyegeti, és az egyes köztársaságok, körzetek vezetői a regionális érdekeket az ország érdekei fölé helyezik.
1989. július 31. CSEHSZLOVÁKIA - Jelentős árváltozások léptek életbe: csökkentették a csehszlovák belpiacon bőségesen kapható termékek árát, drágultak viszont a hiánycikkek, illetve azok, amelyek gyártását az állam jelentős összegekkel támogatta.
1989. július 31. SZOVJETUNIÓ – Az Ogonyok című lapnak adott interjúban az ismert szovjet ellenzéki, Andrej Szaharov akadémikus kifejtette: a nemzetiségi konfliktusok megoldásának lehetséges útját a jelenlegi föderáció, vagyis a "nagyhatalmi struktúra" teljes felszámolásában és a konföderáció megteremtésében, egy későbbi szakaszban pedig a részekből egy új, minőségileg megváltozott szövetségi rendszer kialakulásában látja.
1989. július 31. – SZOVJETUNIÓ - Bronyiszlav Omelicsev vezérezredes, a szovjet fegyveres erők első helyettes vezérkari főnöke a TASZSZ-nak nyilatkozva elmondta: augusztus elsejéig közel 21 ezer katonát vontak ki Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, és az NDK területéről. Ezzel egy időben kivontak 3100 harckocsit, 383 tüzérségi fegyvert, valamint 81 repülőgépet. Eddig az időpontig Mongólia területéről 7325 katonát, 404 harckocsit, 307 tüzérségi fegyvert és 41 repülőgépet is kivontak.
1989. augusztus 1. BULGÁRIA - A szófiai ellenzéki értelmiség Glasznoszty-klubja a kormányhoz intézett beadványban tiltakozott a török kisebbség üldözése ellen.
1989. augusztus 1. CSEHSZLOVÁKIA – Nyilvánosságra került Alexander Dubcek levele, amelyet a "prágai tavasz" vezetője június 23-án intézett a csehszlovák vezetéshez. A levélben Dubcek a "prágai tavasz" és az 1989-es belpolitikai helyzet összefüggéseit elemezte, rámutatva saját 1968-as programja és az elmúlt négy év szovjet reformjainak hasonlóságára. Figyelmeztette a Csehszlovákia Kommunista Pártjának (CSKP) vezetését: ne támadja a lengyel és a magyar reformokat, kezdjen tárgyalásokat az ellenzékkel, és rehabilitálja a '68-as változások erőszakos elfojtását követően a pártból kizárt félmillió párttagot.
1989. augusztus 1. CSEHSZLOVÁKIA - Prágában 18 év után újjáalakult a Pen Club csehszlovák tagozata, melynek elnöke a Franciaországban tartózkodó Jirí Mucha lett. Az alakuló ülésre induló Václav Havel drámaírót, a Charta '77 ellenzéki mozgalom egyik vezetőjét a rendőrség előállította, majd háromórás kihallgatás után elengedte.
1989. augusztus 1. – LENGYELORSZÁG - A Közös Piac szervezésében 24 nyugati ország szakértői Brüsszelben arról tanácskoztak, hogyan segítenék a magyar és a lengyel reformokat. Kijelölték a segítség elvi irányait, a külföldi beruházások támogatását és a kereskedelem fejlesztését, a szakemberképzést és a környezetvédelmi együttműködést.
1989. augusztus 1. LENGYELORSZÁG - A szocializmus előtti múlt átértékelésének és a tabuk megszüntetésének újabb jeleként a lengyel fővárosban felavatták az 1944-es varsói felkelés emlékművét.
1989. augusztus 1. SZOVJETUNIÓ – Az Azerbajdzsánhoz tartozó Karabah-hegyvidéki Autonóm Területen az örmények és az azerbajdzsánok között kialakult nacionalista feszültség valóságos "útháborúvá" fajult, gyakorlatilag lehetetlenné vált a közlekedés a közutakon.
1989. augusztus 2. LENGYELORSZÁG - George Bush amerikai elnök bejelentette, hogy a demokratizálási folyamat támogatására az Egyesült Államok 50 millió dollár értékű élelmiszersegélyt nyújt Varsónak.
1989. augusztus 2. LENGYELORSZÁG - A parlament alsóháza Czeszlaw Kiszczak addigi belügyminisztert választotta miniszterelnökké.
1989. augusztus 2. SZOVJETUNIÓ - A Moszkovszkije Novosztyi című szovjet hetilap első alkalommal hozta kapcsolatba a sztálini állambiztonsági szolgálatot, az NKVD-t az 1943-as katyni tömegmészárlással, amelynek során a Szmolenszk környéki erdőkben mintegy 4500 lengyel tisztet végeztek ki. A lap szerint a katyni erdő nem csak a lengyel tisztek, valamint 135 ezer szovjet hadifogoly holttestét rejti, hanem ismeretlen számú zsidó, lengyel és lett földi maradványait is. Szemtanúk szerint a szmolenszki körzetben már 1935-től naponta holttestekkel megrakott teherautók robogtak a katyni erdő irányába.
1989. augusztus 3. ROMÁNIA - A bukaresti kormány konzultációra hazarendelte budapesti nagykövetét, tiltakozásul a száműzött I. Mihállyal, Románia egykori uralkodójával készített és a magyar televízió Panoráma című műsorában sugárzott interjú miatt.
MTVA – Sajtó- és fotóarchívum




100 éve, 1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának, ezzel megkezdődött a négy évig tartó első világháború.
Az európai hatalmak évtizedek óta készültek a nagy erőpróbára, a kikristályosodott szövetségi rendszer egyik oldalán a "központi hatalmak" (Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia), a másik oldalon az antant (Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország) álltak.
1914. június 28-án Szarajevóban Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét, Zsófia hercegnőt. Németország biztatására a Monarchia 1914. július 23-án ultimátumot intézett Szerbiához, majd július 28-án, egy hónappal a merénylet után hadat üzent.
Másnap az orosz cár elrendelte a mozgósítást. Válaszként Németországban július 31-én II. Vilmos császár jóváhagyta az Oroszországhoz és Franciaországhoz intézett ultimátum szövegét, majd a Német Birodalomban a lapok különszámai közzétették az "általános hadiállapotot". Ezzel megkezdődött a háború. Valamennyi részt vevő nemzet meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfelét, a vezérkarok mindkét oldalon a gyors hadi sikerekben bíztak.
A magyar katonákat is úgy indították útnak, hogy mire lehullanak a falevelek, már otthon lesznek. A háború, amely kezdetben sokakból lelkesedést váltott ki, hamarosan világméretűvé, négyévnyi véres küzdelemmé terebélyesedett.
Kevéssel a háború kitörése után a britek megtámadták a német gyarmatokat, majd (a központi hatalmak oldalán) hadba lépett az Oszmán Birodalom, 1915-ben (az antant oldalán) Olaszország is, Oroszország 1917-ben dőlt ki. A korlátlan német tengeralattjáró-háborún felbőszült Egyesült Államok 1917-ben avatkozott be (szintén az antant oldalán), ezzel a háború el is dőlt. Az Európába szállított kétmillió amerikai katonának és a hatalmas mennyiségű hadianyagnak köszönhetően az antant 1918 tavaszán meg tudta állítani az utolsó nagy német támadást, majd ellentámadást indítva döntő fölényre tett szert.
1918 őszén a központi hatalmak rákényszerültek a béke aláírására. A szétesőben lévő Monarchia részéről az osztrákok és magyarok november 3-án ezt már külön tették meg. A németek 1918. november 11-én írták alá a fegyverszüneti egyezményt a compiegne-i erdőben, egy félretolt vasúti kocsiban.
A háború egyenlege: mintegy 10 millió ember esett el, és további 10 millióan haltak meg járványok, főként a spanyolnátha miatt, illetve éhség következtében, több mint 20 millióan sebesültek meg.
A háború Európából Ázsiára és Afrikára is átterjedt, a gyarmatokkal együtt érintett volt a Föld akkori népességének kétharmada, több mint másfél milliárd ember.Az első világháborúban új fegyverek, harci eszközök jelentek meg a harctereken (aknavető, géppuska, a kézigránát, a lángszóró, harci gázok). A "tank" is ekkor jelent meg, és nagy számban vetettek be harci repülőgépeket, tengeralattjárókat.
A háborúban négy birodalom omlott össze: a német, az osztrák-magyar, az orosz és az oszmán. Finnországgal, a balti államokkal, Lengyelországgal, Ausztriával, Magyarországgal, Csehszlovákiával és a későbbi Jugoszláviával kilenc "új" állam jött létre. Magyarország elvesztette területének több mint kétharmadát.
Győztes nagyhatalomként zárta a háborút Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország, és Japán is megerősítette nagyhatalmi pozícióját Kelet-Ázsiában. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

165 éve, 1849. július 28-án az első magyar népképviseleti országgyűlés elfogadta a közgondolkodásban törvényként tisztelt határozatot: Magyarország első nemzetiségi "törvényét", valamint kimondta a magyarországi zsidóság egyenjogúsítását.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a Szemere Bertalan vezette magyar kormány az 1849 májusának utolsó napjaiban kezdődő együttes orosz-osztrák támadás árnyékában egyik legfontosabb feladatának a nemzetiségekkel való kiegyezést tekintette.
Ennek első állomása az 1849. július 14-én megkötött magyar-román egyezmény volt, amely garantálta a román többségű megyékben az anyanyelv használatát, akárcsak a nemzetőrségben, az oktatásban, a közigazgatásban, valamint elismerte a románokat külön nemzetként.
A nemzetiségi kérdés rendezésének tervét Szemere Bertalan kormányfő határozati javaslat formájában terjesztette be 1849. július 21-én. Az alig egyhetes parlamenti vita után július 28-án nagy szavazati többséggel elfogadott határozat kimondta az országot lakó népek szabad nemzeti fejlődésének elveit, és rendelkezett annak biztosítékairól is, a területi autonómia megadásától ugyanakkor elzárkózott. A törvényhozás, a kormány és a hadsereg nyelve a magyar maradt, de a nem magyar ajkú népesség széles körű nyelvhasználati jogot kapott. A hatóságokhoz bárki anyanyelvén fordulhatott. A községi tanácskozáson, a törvényhatóságokban és az esküdtszékek vagy az elsőfokú bíróságok előtt mindenki anyanyelvén szólalhatott fel.
A határozat azt is kimondta, hogy ezután a nemzetőrség vezényletét, valamint az elemi oktatást és az anyakönyvek vezetését is minden településen az ott lakók által megállapított helyi közigazgatási nyelven kell végezni. A kormány a törvénnyel igyekezett a szabadságharc mellé állítani a nemzetiségeket. A dokumentumot lefordították az egyes nemzetiségek nyelvére, kinyomtatták és széles körben terjesztették. Megvalósítására már nem volt idő, de azért hivatalosan is közismertté vált. Szemere később azt írta: "az elvet kimondani mindig idején van, bár a zsarnok szövetség győzött, a nyilatkozat most engesztelőleg ott zeng a kiábrándult népek lelkében."
Ugyancsak július 28-án terjesztette be Szemere Bertalan a zsidók emancipációjáról szóló törvényjavaslatot. A szabadságharcot 1848 márciusától az izraeliták - különösen a reformközösségek hívei - lelkesen támogatták. A zsidóság ezernyi szállal kapcsolódott a szabadságharchoz, a hadiszállításoktól kezdve az egészségügyi szolgálatokig. Jóllehet a magyar liberális politikusok elvben már 1848 derekán egyetértettek a zsidóemancipációval, ennek kodifikálására csak 1849. július 28-án kerülhetett sor.
A törvény kimondta, hogy mind az országban született, mind a bevándorló "Mózesvallású lakos" ugyanolyan polgári és politikai jogokkal rendelkezik, mint az ország más hitű polgárai. A 2. paragrafus ugyanakkor a bevándorlás tervezett szabályozására utalt. A törvényalkotók ezzel kívántak gátat szabni a környező országok jogfosztott zsidó népessége tömeges bevándorlásának.
A keresztények és zsidók közötti házasságról rendelkező 3. paragrafus előrevetítette a zsidó vallás befogadásának kimondását. A zsidósággal szembeni előítéletek megszüntetése érdekében a 4. paragrafus az izraeliták papjai és választott képviselői alkotta gyülekezetre bízta, hogy a zsidó lakossággal megismertesse hitelveit, és a szabadság teremtette viszonyokhoz igazítsa szervezeti és egyházi ügyeit. A törvény a külügyminiszter feladatául szabta azon intézkedéseket, melyek elősegítették a zsidóság bekapcsolódását a kézműiparba és a földművelésbe. A törvényt azonban a szabadságharc bukása miatt nem lehetett végrehajtani, a zsidó emancipáció csak 1867-ben valósulhatott meg. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése