Oldalak

2014. július 30., szerda

Július 30.



Judit napja.
Héber eredetű név, jelentése Judeából származó nő.
1419 – Prágában Husz János hívei a katolikus városi tanácsnokokat kidobták a tanácsháza ablakából és kiszabadították a fogva tartott huszitákat.
1718 – A berkshire-i Ruscombe-ban 73 éves korában meghalt William Penn angol kvéker misszionárius, aki megalapította Pennsylvaniát.
1792 – Először énekelték Claude Joseph Rouget de Lisle szerzeményét, a francia nemzeti himnuszt, a Marseillaise-t Párizsban.
1818 – Megszületett Emily Bronte angol írónő (Üvöltő szelek).
1846 – Megszületett Paál László festőművész (Út a fontainebleau-i erdőben).
1863 – Michiganben megszületett Henry Ford, a Ford autógyár alapítója.
1868 – Meghalt Tompa Mihály költő, a népi-nemzeti irányzat egyik legjelentősebb képviselője, akadémikus (Új Simeon).
1889 – Megszületett Vladimir Zworykin az ikonoszkóp feltatálója, akit a ’Televizió Atyjának’ is neveznek.
1941 – Ottawában (Kanada) megszületett Paul Anka énekes (Diana, You are my destiny).
1948 – Megszületett Jean Reno színész (Leon, a profi, A nagy kékség).


125 éve, 1889. július 30-án megindult Budapesten az első közforgalmi, rendes nyomtávú állandó villamos.
Az alsóvezetékes járat az Egyetem térről a Kecskeméti utcán, a Kálvin téren a Stáczió- (ma Baross) utcán át a Köztemetőig közlekedett, mintegy 15 kilométeres óránkénti sebességgel. A magyarországi villamosközlekedés két évvel korábban, 1887. november 28-án indult. A kísérleti útvonal a Teréz körút, Nyugati pályaudvar és Király utca közti szakaszon vezetett.
A német Siemens & Halske cég által szállított villamos szinte csak a hajtás módjában különbözött a lóvasúttól, a cég itt próbálta ki az úgynevezett alsóvezetékes rendszert, amelyet több mint 30 évig használtak Budapesten. 1888-ban Balázs Mór, a Lindheim és Társa, valamint a Siemens & Halske cégekkel megalakította a Budapesti Városi Vasutat (BVV).
1889. július 30-án ők helyezték üzembe az első normál (1435 mm) nyomtávú pályát, s még ugyanebben az évben átadták a forgalomnak a Podmaniczky utcai vonalat is. A BVV a nagykörúti próbavasutat elbontotta, és helyére itt is normál nyomtávú vonalat építettek. 1890. március elejéig a Kerepesi (Rákóczi) útig, augusztusra a nagykörúti villamos Üllői útig vezető szakaszát is átadták.
1891-ben megalakult a Budapesti Városi Villamos Vasút (BVVV), amely koncessziót kapott a Népszínház utcai, a Király utcai és a rákoskeresztúri vonalakra. Ugyanakkor a Budapesti Közúti Vaspálya Társulatnak (BKVT) már 1873-tól előjogai voltak vaspályák (lóvasút) létesítésére. 1894-től a BKVT is nekikezdett a lóvasutak villamosításának, mert a lovak abrakja többe került az elektromos áramnál, az utolsó lóvasutat - a margitszigeti kivételével - 1898-ban villamosították.
A főváros nem engedélyezte a felső vezetéket, így 1924-ig alsó áramellátást alkalmaztak, noha ez drágább és bonyolultabb volt, és több üzemzavart okozott.
A BKVT járatai páratlan, a BVVV vonalai páros számokat kaptak. A konkurenciaharc miatt a hálózatok fejlesztése sokszor átgondolatlanul folyt egészen 1918-ig, amikor a vállalatokat köztulajdonba vették és egyesítették. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum


Az első villamos a Nyugati pályaudvar előtt. Budapest, 1887. MTI Fotó: reprodukció

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése