Oldalak

2014. július 7., hétfő

Július 7.



Apollónia napja.
Görög-latin eredetű, Apollonius férfinév női párja. Jelentése Apollónak szentelt.
1540 – Budán megszületett János Zsigmond erdélyi fejedelem, II. János néven Magyarország választott királya, akinek uralkodása utolsó évében a tordai országgyűlés kimondta - Európában elsőként - a bevett vallások szabad gyakorlását.
1572 – II. Zsigmond Ágost lengyel és litván király halálával kihalt az 1386. óta uralkodó Jagelló-dinasztia férfiága.
1884 – Münchenben megszületett Lion Feuchtwanger német pacifista-szocialista dráma- és regényíró, aki műveiben politikusan bírálta a korszakot.
1879 – Budapesten 68 éves korában meghalt báró Wenckheim Béla, aki 1875-ben a választások lebonyolítása alatt Magyarország miniszterelnöke volt.
1887 – Megszületett Marc Chagall, zsidó származású orosz festőművész.
1894 – Gödöllőn megszületett Mihály Dénes gépészmérnök, a távolbalátás nemzetközileg elismert úttörője.
1899 – Megszületett George Cukor amerikai filmrendező (Elfújta a szél, My Fair Lady).
1930 – Meghalt Sir Arthur Conan Doyle angol regényíró, Sherlock Holmes alakjának megteremtője.
1940 – Megszületett Ringo Starr, a Beatles dobosa.
1860 – Megszületett Gustav Mahler osztrák zeneszerző és karmester.


25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. július 7-13. - KRONOLÓGIA
Magyarországi változások:

1989. július 7. - A Büntető Törvénykönyv módosításával kiszabadult az a 273 személy, akiket korábban közveszélyes munkakerülés (kmk) vétsége, illetve szabálysértés miatt ítéltek elzárásra, szigorított javító-nevelő munkára vagy szabadságvesztésre.
1989. július 7. – A Magyar Posta közölte: befejeződtek a műszaki előkészületek, így szeptember 2-ától az addigi hat helyett hét számjegyűek lesznek a budapesti telefonszámok, a változatlan hívószámok elé egy 1-est kell tárcsázni.
1989. július 7. - A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó testületének bukaresti ülésén Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) elnöke kifejtette: nincs minden szocialista ország számára kötelező érvényű modell, ezért maradéktalanul tiszteletben kell tartani a nemzeti sajátosságokat és az önálló útkeresést.
1989. július 7. - Eredmény nélkül zárult a gyermek- és ifjúsági szervezetek (többek között a DEMISZ, a Magyar Úttörők Szövetsége, a Fidesz, a Magyar Cserkészek Szövetsége) képviselőinek tárgyalása a Magyar Úttörők Szövetsége és a volt KISZ tulajdonában, kezelésében és használatában lévő, mintegy 3 milliárd forintot érő ingatlanok, illetve azok eladásából származó összegek elosztásáról.
1989. július 7. - Az Európa Tanács a kelet-nyugati kapcsolatokról rendezett vitájában első alkalommal szólalhattak fel a magyar képviselők, akik számára - a Szovjetunióval, Lengyelországgal és Jugoszláviával együtt - májusban hozta létre a különleges meghívotti státust a testület.
1989. július 9. - A Nagy Imre és társai javára emelt törvényességi óvás benyújtásával egyidejűleg a Legfőbb Ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette a Losonczy Géza néhai államminiszter ellen 1957-ben indított nyomozást. Ebben azt akarták bizonyítani, hogy Losonczy 1955 végétől 1956. november 23-ig, tehát a forradalom leverése után, a jugoszláv nagykövetségen is a szervezkedés bűntettét követte el.
1989. július 10. - A budapesti Vörösmarty téren több százan tüntettek a június 4-i pekingi Tienanmen téri tüntetés szétverése és az azóta folytatódó megtorlások ellen a Fidesz, az Ifjúsági Demokrata Fórum, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, a Magyar Október Párt, a Népi Ifjúsági Szövetség, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom, valamint az Inconnu független művészcsoport szervezésében.
1989. július 10. - Nyilvánosságra hozták Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek és Németh Miklós miniszterelnök levélváltását. Az egyházi vezető Mindszenty József bíboros perének felülvizsgálatát kezdeményezte, a kormányfő pedig közölte, hogy felkérte a Legfőbb Ügyészt a büntetőeljárás soron kívüli felülvizsgálatára.
1989. július 10. - Megalakult az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF), a Magyar Demokrata Fórum ifjúsági, kulturális és politikai mozgalma.
1989. július 10. - Edgar M. Bronfman, a Zsidó Világkongresszus elnöke Budapesten, az Izraelita Hitközség Síp utcai székházában megnyitotta a szervezet első kelet-európai irodáját.
1989. július 10. - Zwack-Unicum Budapest néven magyar-amerikai vegyes vállalat alakult Budapesten 60 millió forintos alaptőkével.
1989. július 10-11. – A Magyarok Világszövetsége budapesti közgyűlése új alapszabályt fogadott el, eszerint az MVSZ demokratikus társadalmi szervezet.
1989. július 11. - Megkezdte adását a Rádió Bridge (későbbi Bridge FM), az első magyarországi magántulajdonú kereskedelmi rádió.
1989. július 11-13. – Először látogatott Magyarországra amerikai elnök George Bush személyében, aki 12-i beszédében ötpontos intézkedési csomagot terjesztett elő Magyarország támogatására.
1989. július 13. - A Minisztertanács gazdasági deregulációs kormányprogramot fogadott el, döntött az egységes devizaszámla-rendszer bevezetéséről megszüntetve a különbséget az utazási és a devizaszámla között; határoztak a kormányfői rezidencia létrehozásáról, és javaslatot tettek a leendő köztársasági elnök rezidenciájának létrehozására.
1989. július 13. - Beck Tamás kereskedelmi miniszter a Moszkovszkije Novosztyi című szovjet lapnak nyilatkozva közölte: Magyarország 1991-ig a kétoldalú kereskedelemben a transzferábilis rubel helyett újfajta elszámolási rendszerre kíván áttérni.

Kelet-európai változások - válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. július 7. BULGÁRIA: Az Európa Tanács közgyűlése felszólította Bulgáriát és Törökországot, hogy kezdjenek tárgyalásokat "a Bulgáriában élő törökök erőszakos asszimilációjának" problémájáról. (Hivatalos adatok szerint a 900 ezres török kisebbségből 120 ezren távoztak azóta, hogy június elején megnyitották előttük az országhatárt.)
1989. július 7. NDK: Berlinben rendőrök akadályozták meg a május 7-i helyhatósági választások ellen tiltakozni akaró békés tüntetést. Másnap az állampárt, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága ülésén megállapították: "A szocializmus megújulásának zászlaja alatt olyan erők léptek működésbe, amelyek a szocializmus felszámolására törekednek. Különös aggodalommal töltenek el bennünket a magyarországi fejlemények."
1989. július 7. ROMÁNIA: A Pravda című szovjet pártlap kritikus hangvételű riportot közölt a román hétköznapokról, amelyeket sorban állás, jegyrendszer jellemez, mindazonáltal a cikk végkövetkeztetése szerint az országra "a szocialista építés gyorsítása és a jövőbe vezető biztos út keresése jellemző".
1989. július 7. SZOVJETUNIÓ: Szovjet írók és költők egy csoportja létrehozta a Nemzetközi Pen Klub első szovjet csoportját, amelynek elnöke Anatolij Ribakov lett.
1989. július 7-13. SZOVJETUNIÓ: Az Azerbajdzsánhoz tartozó, de örmények lakta Karabahban, ahol hosszabb ideje kijárási tilalom van érvényben, ismét a két nemzetiség közti összetűzésekre került sor.
1989. július 8. JUGOSZLÁVIA: Ivica Racan, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának elnökségi tagja tévényilatkozatában azt mondta: a szövetségi köztársaság nemzeteinek kapcsolatai minden területen rendkívül kiéleződtek, és minden probléma, vita és nyitott kérdés nemzeti jelleget öltött.
1989. július 9. SZOVJETUNIÓ: Kisinyovban, a Moldáviai Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosában egy engedélyezett gyűlésen - amelyen a pártvezetés az emberekkel akart párbeszédet kezdeni - a több tízezres tömeg a függetlenséget és más szovjet tagköztársaságok egyes területeinek Moldovához csatolását követelte.
1989. július 9-11. LENGYELORSZÁG: Lengyelországba látogatott George Bush amerikai elnök, aki 10-én a varsói parlamentben felszólalva 100 millió dolláros hitelt helyezett kilátásba a lengyel magánszektor megsegítésére.
1989. július 10. SZOVJETUNIÓ: Jobb élet- és munkakörülményeket követelve sztrájk kezdődött a kuznyecki szénbányákban, ami hamarosan a szovjet bányák többségére is átterjedt. Mihail Gorbacsov szovjet államfő a peresztrojka négy évének legsúlyosabb próbatételeként értékelte a július 22-ig tartó, a bányászok követeléseinek teljesítésével záruló munkabeszüntetést.
1989. július 11. CSEHSZLOVÁKIA: A hatóságok elkobozták Jirí Hajek, a prágai tavasz egykori külügyminiszterének útlevelét, mert az ellenzéki mozgalom egyik vezetője Stockholmban a Szocialista Internacionálé egy tanácskozásán felszólalva "megsértette az állam érdekeit".
1989. július 11. SZOVJETUNIÓ: A Legfelsőbb Tanács határozatot fogadott el arról, hogy a 175 ezer katonai szolgálatot teljesítő egyetemi hallgatót és főiskolást leszerelik a szovjet hadseregből.
1989. július 12. JUGOSZLÁVIA: Veljko Kadijevic nemzetvédelmi miniszter bejelentette: a jugoszláv fegyveres erők tényleges és tartalékos állományát 1988-ban 12 százalékkal csökkentették.
1989. július 13. JUGOSZLÁVIA: A jugoszláv államelnökség hatályon kívül helyezte a Koszovóban február 27-én bevezetett rendkívüli intézkedések többségét, és hét népgazdaságilag kulcsfontosságú iparvállalat kivételével feloldották a munkakényszert is.
1989. július 13. SZOVJETUNIÓ: A Reuters beszámolója szerint az átalakítás gyorsítását és a szovjet tanácsválasztási rendszer tényleges demokratizálását követelő tüntetést tartottak Leningrádban. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése