Oldalak

2015. május 16., szombat

Amit a Pannon TV-ben sosem fog látni

Oknyomozó videó a VMSZ háza tájáról


Délvidéken járt az N1 televízió stábja. Arra volt kíváncsi, ki és miért került fel azon cégek névsorát tartalmazó táblázatra, amelyek számára Pásztor István, a VMSZ elnöke anyagi támogatást kért a magyar kormánytól.

A videó készítői megkerestek, több a listán szereplő üzletembert és politikust is. Magát Pásztor Istvánt is megszólaltatták. Gyorsan kiderült, hogy Pásztor nincs hozzászokva a kellemetlen kérdésekhez:
(Nemzeti Televízió nyomán H. Á.)
Közzétette: Haraszthy Ágoston 2015. május 16. szombat, 09:53 
http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/40474-2015-05-16-07-54-42


Sötétség Délen

Bódis Gábor
Bódis Gábor

„A Fekete Elvíráknak és Marótiknak csak epizódszerep jutott.”

Nem enyhül a Vajdasági Magyar Szövetség körüli válság, hiába próbál a pártvezetés (ezúttal egyszemélyes: Pásztor István) úgy tenni, mintha business as usual lenne. Vagyis volt egy kis vihar a biliben, de már minden megy a maga útján. Sőt újabb Orbán-adományok is érkeznek az anyaországból. Lesz itt még vajdasági magyar oligarcha. Meg napszámos, akinek mennyivel könnyebb az élete, amikor magyar kizsákmányolója van. Már a hiányérzet is más. Meg a nélkülözés is könnyebb.
Egy, a magyarországi szélsőjobboldalhoz közeli televízió stábja, az egyik szabadkai vállalkozó neves éttermében járt és magyarul próbált szót érteni a pincérrel. Sikertelenül. A többieknél is hasonló sikerrel járt volna. Tévedés ne essék, az utolsó lennék, aki az etnikai hovatartozást a munkavállalás bármilyen feltételének elfogadnám. De: Orbán a pénzt állítólag azért adja, hogy a vajdasági magyarok munkalehetőséget kapjanak és maradjanak a fenekükön, vagyis Vajdaságban. Lassan azonban, a sötétség ellenére, már nekem is dereng a formula: fel kell hizlalni az oligarchákat, akik aztán napszámosként alkalmazzák a vajdmagyarokat, így mindenki jól jár: a szájak betömve, elvándorlás nincs.
Közben mozgolódtak a másként gondolkodók is: a Napjainkban Gerold, Bozsó, Miskolczi próbált élesebben érvelni az egyszínűvé és másnapossá vált hatalom ellen. Ketten (Miskolczi és Bozsó) aztán, napokkal később, Szabadkán ki is vágták a rezet. Mindez a Korhecz Tamás volt MNT elnök meghallgatására összegyűlt civil fórum előtt játszódott le. A Második Nyilvánosság kezdeményezője diktatúráról beszélt és Miskolczi sem kertelt: szerinte (is) amióta az MNT (minden esetben értsd: Pásztor) átvette az alapítójogokat a médiumok felett, soha nem tapasztalt cenzúra és öncenzúra zúdult a vajdmagyar médiafogyasztó nyakába. Korhecz válaszában azt mondta, hogy most már ő sem olyan biztos: jó volt-e az, hogy az MNT vette át a hatalmat a Magyar Szó, a Pannon RTV, a Hét Nap felett.
Szerintem az aktuális vajdasági magyar hatalomtól függetlenül nagyon rossz megoldás született. A vajdmagyar média még soha nem volt ilyen kiszolgáltatott, mint manapság. Mondhatni úgy is: most érezte át először igazából a cenzúra súlyát. A II. világháború óta a többségi nemzet/nemzetek úgy oldották meg a kisebbségiek média kontrollját, hogy azt átengedték az ügyeletes kisebbségi elvtársaknak. Azok rendszerint túl is lihegték a rájuk sem bízott feladat teljesítését (dicső magyar mentalitás): lásd Új Symposion ügy, előtte Képes Ifjúság. A szerb elvtársak ebbe nem nagyon szóltak bele, legfeljebb megmosolyogták és vállon veregették a buzgómócsing magyarokat.
És pontosan ezek miatt szárnyalhatott a vajdmagyar sajtó egy része még a Miloševići uralom alatt is, hiszen közvetlen cenzora nem volt. Mert a szerb/jugoszláv diktátornak nem volt „magyar helytartója”. A Fekete Elvíráknak és Marótiknak csak epizódszerep jutott.
A nemzeti tanácsok megalapításával és hatalmuk kiterjesztésével kezdődött el a haddelhadd. Tulajdonképpen a vajdmagyar sajtó első ízben tapasztalta meg, hogy milyen az, amikor a „tieid” állnak feletted (és nem melletted), akik nemcsak, hogy értik a nyelvet, hanem elvárásaik vannak. Hogyan írj, miről, ki legyen melyik oldalon, milyen képpel. És kik nem lehetnek benne a lapban. Ámen.
Vége lett a részleges sajtószabadságnak is.
Viszont ahogyan ezzel a helyzettel a VMSZ vezetősége visszaél, az messze meghaladja a már említett Fekete Elvírák fantáziáját is.
/A címválasztás nem véletlen, hiszen Arthur Koestler azaz Kösztler Artúr remekművét, a Sötétség délben-t idézi, amely a totalitárius rendszerek leírásának alaptankönyve./
2015. május 16. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése