Oldalak

2015. július 25., szombat

PALOTAFORRADALOM A VMSZ-BEN?


„Egy a tábor, egy a zászló”, egy vezér? Vagy…

Miközben teljes erejével tombol a kánikula, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) berkeiben is egyre jobban felforrósodik a légkör.
            Most Józsa László (1957), a VMSZ alapító tagja, a párt Tanácsának tagja, a Szekeres László Alapítvány Kuratóriumának elnöke[1] (akit, ennek folytán, a „vajdasági magyarok pénztárosának” is neveznek), stb., írt nyílt levelet, a Tanács tagjainak címezve.[2]
            – Tisztelt Tanácstag-társaim, van mivel leszámolni – de nem emberekre gondolok. Mindenekelőtt le kell számolnunk az attól való félelemmel, hogy rámutassunk a torzulásokra. Félre kell tenni azt is, hogy tartózkodjunk véleményünket kimondani fontos dolgainkról. El kell tekinteni attól is, hogy a Megfellebbezhetetlen Utasító Szó hatására, minden egyéb megfontolást félretéve hozzunk határozatot a Varga László ellen folyó fegyelmi eljárásban. És más fontos ügyekben is.
            Törekednünk lehet – és kell – viszont arra, hogy a VMSZ-t mentesítsük attól az egyre romló megítéléstől, amely kívül és belül egyaránt megjelent. Nincs más lehetőség, mint felülkerekedni az önelégültségen, a bezárkózott véleményalkotáson és a kisebb-nagyobb diktátumok sorozatán alapuló párt- és közösség vezetési módszereken. Nincs más lehetőség a kibontakozásra, mint az, hogy az eddig intoleranciát tanúsítók visszakozzanak, és elfogadják a más véleményt képviselők, a valós nyitás szükségességét szorgalmazók létezését. És elfogadják azt is, hogy a kisebbségi sorban élő közösség érdekképviseletének során nehezen érvényesíthető közmegelégedésre, vagy sikerrel, az „egy a tábor, egy a zászló”[3] elve – olvasható Józsa levelében.
            Emlékeztetőül: Pásztor István, a VMSZ elnöke június 18-án bizalmi szavazást kért saját maga ellen, majd feloszlatta a párt elnökségét. Az új elnökség 17 tagjának ezt követő megválasztásakor Varga László, a párt volt alelnökének elmondása szerint,[4]  a  párt elnöke „nem jelölte” (maradt volna?), a Magyar Szó tudósítása szerint pedig „nem vállalta a jelölést, Lovas Ildikó jelöltként a hatodik helyen végzett, de rögtön lemondott a mandátumáról, az alapító tagok közül pedig Józsa László nem jutott be a testületbe”. [5] A párt „veteránjai” közé tartozó Józsa részese volt a VMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács sokéves (téves) irányításának, a jelenlegi rossz helyzet kialakításának. Nem csekély érdemei vannak az újvidéki Forum vállalat és a Magyar Szó napilap szerkesztőségének leépítésében is.)
            A folyamatban lévő történésekkel kapcsolatban egyesek már ismét felvetették a dilemmát: Hány pártot „bír el” a vajdasági magyarság, és hogy Varga László megalapítja-e a hetedik vajdasági magyar pártot?

 

Vajdaságban jelenleg öt pártot tartanak számon, amelyek valamilyen formában megszólítják vajdasági magyarokat, illetve azok szavazatára tartanak igényt. Ezek a
– Magyar Egység Párt (MEP), Óbecse;
– Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), Zenta;
– Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), Temerin;
– Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), Óbecse; és a
– Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ).
A DélHír portál „nem hivatalos információja szerint, hatodik magyar kisebbségi pártként jegyezték be a Republikánus Pártot. Elnöke Nikola Sandulović, aki Zoran Đinđić meggyilkolt kormányfő testőre volt. Alelnöke: Molnár Béla, a zentai kábeltévé első embere”.[6] Egy másik internetes forrás szerint erre úgy került sor, hogy „Sandulovićnak nem sikerült összegyűjtenie a pártalapításhoz 10.000 aláírást, úgy döntött, hogy magyar kisebbségi pártot alapít, amelynek az alapításához mindössze 1000 aláírásra van szükség”.[7]

A szerb alkotmány 5. szakasza a pártok alapításával és működésével kapcsolatban a következőket írja: 
A polgárok politikai akaratának demokratikus kialakítása során szavatolt és elismert a politikai pártok szerepe.
Szabadon alakíthatók politikai pártok.
Megengedhetetlen a politikai pártok olyan tevékenysége, amely az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére, a szavatolt emberi jogok vagy kisebbségi jogok megsértésére vagy faji, nemzeti és vallási gyűlölet szítására irányul.
A politikai pártok közvetlen hatalmat nem gyakorolhatnak, és azt nem rendelhetik alá maguknak.”[8]

A minap, előbb Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, majd Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) volt elnöke, a temerini Kisebbségi Forum civil szerzet vezetője, fejtette ki a véleményét a témában.
Potápi – újságírói kérdésre válaszolva – elmondta: úgy gondolja, hogy „a vitáknak addig szabad helyt adni, amíg azok demokratikus keretek között zajlanak, de viszont ha elfogadtunk célokat, akkor azt közösen kell képviselni. Még inkább igaz ez a kisebb közösségekre, mert ahol van 10 millió vagy 1,5 millió magyar, ott lehet többpártrendszer, hiszen elbírja az adott közösség száma. Én itt ezt nem látom, és ha szétverjük ezt az erőteljes VMSZ-t és nemzeti tanácsot, akkor nem tudunk alternatívát felmutatni”.[9]
Ebből azt a következtetést lehetne levonni, hogy (a 2011-es népszámlálás szerint 251 136 lélekszámú) vajdasági magyar közösség számára csakis az egypártrendszer (amely nem tűri a párbeszédet, és amely minden kritikus hangot támadásként értékel) az elfogadható, abban is csak a Vajdasági Magyar Szövetség. Több pártot ugyanis – Potápi szerint – a közösség nem bírna el. (A hivatalos magyar politika álláspontja, hogy „csak azzal a párttal működik együtt, amelyiknek van parlamenti képviselete”. Illetve, a mi esetünkben, a VMSZ-el.)
Rossz politikai üzenet ez a (VMSZ-en kívüli) négy párt és a magyar közösség számára, egy olyan magyarországi kormánytisztviselő részéről, akinek hivatalból „minden magyarral” törődnie kellene. A nyilatkozat időzítése sem mutat túlságosan jó politikai érzékre, mivel éppen akkor hangzott el, amikor a VMSZ mély erkölcsi és politikai váltságban van.[10] Egyúttal demokráciaellenes is, mivel egy „akolba” szeretné kényszeríteni az itteni magyarokat, amiről már régen kiderült, hogy nem lehetséges. Végül, de nem utolsó sorban, szöges ellentétben van az itteni sokéves gyakorlattal is.
Potápi állítását az egyik internetes kommentáló[11] még azzal is cáfolta, hogy Andorrának mindössze 76 246 lakosa van, mégis négy politikai párt létezik, éspedig az Andorrai Liberális Párt (Liberal d’Andorra – PLA) a Szociáldemokrata Párt (Partit Socialdemòcrata – PS), a Demokratikus Központ (Centre Demòcrata Andorra – CDA) és a Demokratikus Fejlődés (Renovació Democràtica – RD).

Potápival nem ért egyet – az egyébként szoros Fidesz kötődöttségű – Ágoston András sem, aki a legutóbbi, a VMSZ és Varga László, a párt volt alelnöke, parlamenti képviselő között a nyilvánosság előtt zajló vitájával kapcsolatos írásában,[12] kifejti: „Jóllehet a fő törésvonal az eddigi viták során nem vált egyértelművé és jól láthatóvá, azt azért nem lehet elrejteni. A kissé felnagyított politikai felfordulás voltaképpen nem más, mint a budapesti balliberális erők hazai másodrangú rezidenseinek egyelőre nem túl sikeres igyekezete, hogy a nemzeti oldallal szemben olyan állásokat alakítsanak ki, amelyek lehetővé teszik akár egy hetedik vajdasági magyar párt létrehozatalát is.”
Az Ágoston idézet arra enged következtetni, miszerint a „budapesti balliberális erők hazai másodrangú rezidensei” (akik közé, az írása alapján, Varga tartozik) esetleg létre hozzák a „hetedik vajdasági magyar pártot”. Furcsának tűnik az is, hogy Ágoston a VMSZ-t a „nemzeti oldalhoz” sorolja, miközben erre semmilyen alap nincsen.
– Az magában nem baj, hogy ez a balliberális magyar párt már a hetedik lenne a Vajdaságban, hiszen a kettős állampolgár szavazókért vívott küzdelem el sem kezdődött volna, ha a budapesti érdekelteknek ez nem lenne érdeke, s eleve nem kalkulálnának a pártalapítási projektum költségeivel – írja Ágoston.
A volt politikus szerint azonban „nincs elég politikailag elkötelezett, egyúttal dörzsölt, intelligens fiatal titán, olyan, aki az okoskodás mellett, sikerrel tudná vállalni a fárasztó terepi aprómunkát”.
Ágoston végül felveti a kérdést: „Jó lesz-e mindez nekünk, vajdasági magyaroknak. Lesz-e ebből a különben szórakoztató kemény huzakodásból bármilyen, legalább erkölcsi hasznunk?” Kimondottan nem ellenzi ugyan újabb párt alapítását, de (szerinte) annak csak akkor lesz „haszna”, ha „a magyar autonómia ügye újra napirendre kerül.”

A Vajdaság Ma internetes portál körkérdésére, miszerint az olvasók a vajdasági magyar politikai szinten kiéleződött politikai vitákat a „aggasztó, természetes vagy kedvező fejleménynek tartják”, (július 25-ig) 706-an válaszoltak. A részvevők 21,2% „természetesnek”, 35,3 százaléka „kedvezőnek”, 10,5% „ilyennek is, olyannak is, a témától függően”, 33% pedig „aggasztónak” tartja.[13]
           A körkérdésre adott válaszok számából az következik, hogy a portál követőinek többsége (56,5%-a) a politikai vitákat „természetesnek”, illetve „kedvezőnek” tartja.

Varga László – ismereteim szerint – a hetedik párt alapításának eddig még csak az ötletét sem lebegtette meg. Nem lehet azonban teljesen kizárni, hogy esetleg (mivel most már reálisnak tűnik a VMSZ-ből való kizárása) ezzel a lehetőséggel is foglalkozik.  Már csak azért is mivel a politikán kívül eddig mással nemigen próbálkozott. Ehhez viszont, Raimondo Montecuccoli (1609. – 1680.) olasz származású császári hadvezért idézve, három dolog kell: pénz, pénz, pénz. Hogy lesz-e Vargának pénze a pártalapításhoz, és hogy léteznek-e „budapesti balliberális erők”, amelyek ebben megtámogatnák, csak találgatni lehetne, mint ahogy Ágoston teszi, csak éppen nem érdemes. Ellenben joga van erre, ha úgy határoz. És úgy tűnik, nincs is egyedül!
         A jelekből ítélve, növekszik a nyilvánosan is elégedetlenkedők, palotaforradalmárok száma a „diktátumok sorozatán alapuló párt- és közösség vezetési módszerek” ellen. Ennek a végkifejlete csakis a VMSZ vezetőjének és körének menesztése (aminek már korábban meg kellett volna történni), vagy a párt további lezüllesztése lehet.
 
Újvidék, 2015. július 25.
                        BOZÓKI Antal


[3] A második világháborúban csúnyán leszerepelt az „egy nép, egy birodalom, egy vezér” jelszó. A témával kapcsolatos szlovákiai tapasztalatokról lásd Molnár Iván: Egy nép, egy párt, egy vezér c. írását: http://ujszo.com/online/velemeny-es-hatter/2010/01/23/egy-nep-egy-part-egy-vezer,
[5] dió: Varga László felmentették az alelnöki tisztségből. Magyar Szó, 2015. június 20., 1. és 5. o., vagy http://www.magyarszo.com/hu/2741/kozelet_politika/128918/Varga-L%C3%A1szl%C3%B3t-felmentett%C3%A9k-aleln%C3%B6ki-tiszts%C3%A9g%C3%A9b%C5%91l.htm, 2015. június 19. [19:29] >> 2015. június 19. [20:29]
[7] OBMANA: Sandulović osniva mađarsku stranku bez Mađara jer ne može da prikupi 10.000 potpisa!
[9] L. J.: Megmaradásunkról. Magyar Szó, 2015. július 4., 1. és 4. o., vagy  http://www.magyarszo.com/hu/2756/kulfold_magyarsag/129647/Megmarad%C3%A1sunkr%C3%B3l.htm, 2015. július 4., 11:51 >> 2015. július 4. [13:49]
[10] Lásd a VMSZ nem felejt című írásom: 
[12] Mégis nekivágnak? Kisebbségi Fórum – Temerin, KIFO HÍRLEVÉL II. évf. 187. szám, 2015. július 22.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése