Oldalak

2015. szeptember 25., péntek

Előrelépés helyett visszaesés az emberi és kisebbségi jogok terén


Az Európai Parlament Emberi Jogi Albizottsága két év után ismét Szerbiába látogatott

 

Előrelépés helyett visszaesés az emberi és kisebbségi jogok terén
A küldöttség számba vette az emberi jogok helyzetét
Az Európai Parlament Emberi Jogi Albizottsága (DROI) évi gyakorisággal azokba az Unión kívüli országokba meneszt küldöttséget, melyekben az emberi jogok helyzete kritikusnak mondható. Legutóbb 2013 októberében járt egy ilyen delegáció Szerbiában. Az ország európai csatlakozási folyamatának előrehaladtával az ottani emberi jogi helyzet számbavétele újból időszerűvé vált.
2015. szeptember 23–24-én a Külügyi Bizottság (AFET) és a DROI összevont küldöttsége látogatott Szerbiába, Elmar Brok bizottsági elnök vezetésével. A látogatás második napján az AFET küldöttsége Koszovóba folytatta útját, míg a háromtagú DROI-delegáció Tőkés László alelnök elnökletével Belgrádban fejezte be kétnapos misszióját.
Az első napon, szeptember 23-án, Elmar Brok távollétében a közös küldöttség Cristian Preda román néppárti képviselő, külügyi bizottsági koordinátor vezetésével folytatta munkáját, a három EP-frakcióhoz (néppártiak, szocialisták és liberálisok) tartozó két svéd, két horvát, valamint egy-egy brit, osztrák és bolgár képviselő részvételével. A munkában mindvégig részt vettek az EU Szerbiában akkreditált állandó küldöttségének képviselői, élükön Michael Davenport nagykövettel.
Az egész napos, zsúfolt programok keretében a népes küldöttség megbeszéléseket folytatott az EU tagállamainak nagyköveteivel, a nem-kormánypárti (NGO), illetve civil szervezetek, továbbá a média, az országban működő nemzetközi szervezetek, valamint a parlamenti demokratikus ellenzék vezető képviselőivel, és látogatást tett az integráció folyamatában leginkább illetékes parlamenti és kormányzati képviselőknél, bizottságoknál, illetve hivatalokban. A küldöttséget külön is fogadta Maja Gojković parlamenti elnök, Saša Janković ombudsman, Ivica Dačić külügyminiszter, nem utolsósorban pedig Aleksandar Vučić kormányfő.
A látogatás zárónapján az emberi jogi küldöttség külön program keretében találkozott a kisebbségi nemzeti tanácsok vezetőivel, élükön Ana Tomanova Makanova koordinátorral, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökével, továbbá Suzana Paunovićtyal, az Emberi és Kisebbségi Jogok Hivatalának vezetőjével, valamint Čedomir Backović igazságügyi miniszterhelyettessel, a készülő Kisebbségi Akcióterv munkacsoportjának vezetőjével.
A hivatalos EU-tagjelölti státuszt tavaly elnyert Szerbia csatlakozási tárgyalásainak elkezdése – jobbára az ország felkészületlensége miatt – egyre halasztódik. Biztató ígéretek és a szerb fél reményei szerint erre leghamarabb idén ősszel kerülhet sor, lehetőség szerint az alapvető jogokat is magába foglaló 23. tárgyalási fejezet megnyitásával. Ez azonban azért problematikus, mivel éppen az emberi – és kisebbségi – jogok terén Szerbia nemhogy előrelépne, hanem inkább visszaesést mutat.
A délszláv állam európai orientációját és eddig elért eredményeit bizonygató hivatalosságok az integrációs folyamat felgyorsítása mellett érveltek, olyannyira, hogy a parlament elnöke éppenséggel a 2018-as csatlakozás vágyálmának adott hangot. Velük ellentétben a civilek és a média képviselői inkább a fennálló hiányosságokról és akadályokról szóltak, az ellenzéki pártok vezetői, köztük Boris Tadić volt államfő, a Szociáldemokrata Párt elnöke, valamint Saša Janković ombudsman, „a polgárok protektora” pedig egyenesen lesújtó képet festettek a demokrácia állapotáról és az emberi jogok helyzetéről.
Az egyes megbeszélések alkalmával notórius módon vetődtek fel a következő kérdések, illetve égető problémák: a sajtószabadság durva korlátozása, illetve a média demokratikus jogokat sértő privatizációja; támadás a demokratikus intézmények, köztük is elsősorban a polgári jogok szószólóinak hivatala, illetve vezetője ellen; burjánzó korrupció; a volt és a jelenlegi titkosszolgálatok visszaélései és ellenőrizhetetlensége; az emberi és a kisebbségi jogok terén végbemenő megszorítások; a nők, a gyermekek és a hátrányos helyzetűek iránti diszkrimináció; a romák/cigányok romló helyzete; jogtalan gyakorlat az igazságszolgáltatásban stb.
Az európai küldöttség tagjai ismételten rákérdeztek Szerbia és Koszovó, valamint Szerbia és Oroszország viszonyára. Az elhangzó szigorú kritikák mellett mérsékelt elismeréssel értékelték a Pristinával kialakult párbeszédet.
Az egyre dagadó migránsválság valamennyi megbeszélésre rányomta a bélyegét. Vučić miniszterelnök érdemszerző egyoldalúsággal dicsérte országa helytállását a migránsáradat kezelésében, éles kritikával illetve Horvátország ezzel kapcsolatos magatartását. Tőkés László arra kérdezett rá, hogy Szerbia – regisztrálás és akadály nélkül – miért zúdította rá Magyarországra a közel-keleti átvándorlókat, a kialakult válságban való összefogás közös érdekét hangsúlyozva ugyanakkor. Elmar Brok delegációvezető viszont elhárította ezeket a kritikákat, és inkább Magyarországot marasztalta el a migránsok fogadtatásának kérdésében.
A felszólalók közül többen is arra hívták fel a figyelmet, hogy a migránsügy mellett nem sikkadhatnak el az integráció tárgyát képező belpolitikai és emberi jogi kérdések.
A negyedszázad után is kísértő kommunista múlt vonatkozásában Andrej Kovačev bolgár néppárti képviselő az erdélyi képviselővel együtt az irattárak felnyitását, az UDBA jugoszláv titkosszolgálat áldatlan működésének a feltárását sürgette. Tadić volt államelnök erre irányuló sikertelen próbálkozásait magyarázta, Saša Janković pedig arra mutatott rá, hogy a titkosszolgálat jelenleg is a parlamenti ellenőrzést kijátszva tartja megfigyelés alatt a pártokat.
A hivatalos kormánypropagandával szemben a kisebbségi nemzeti tanácsok megszólaló képviselői, élükön Tomanova Makanova asszonnyal arra mutattak rá, hogy nincs igazi párbeszéd a kormánnyal. A csatlakozási tárgyalásokra nézve „megrendelt” Kisebbségi Akcióterv inkább a kormány bizonyítási kényszerét tükrözi, és annak előkészítésébe nem vonják be kellőképpen az egyes nemzeti tanácsokat és a kisebbségi civil szervezeteket. Slaven Bačić, a Horvát Nemzeti Tanács elnöke „a partnerség hiányáról”, az információk megvonásáról, valamint a már meglévő törvények általi korlátozásról panaszkodott. Mindazáltal a nemzeti kisebbségek vezetői – köztük Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács jelenlévő elnöke – a készülő akciótervben esélyt és lehetőséget látnak a kisebbségi jogoknak az integrációs folyamat mentén való fokozott érvényesítésére.
Tőkés László valamennyi felszólalásában külön hangsúlyt fektetett a kisebbségi jogok kérdésére, és konkrét módon is szóvá tette a nemzeti tanácsokról szóló törvény, valamint a Vajdaság státuszára vonatkozó törvény hiányosságainak és szükséges módosításának a kérdését, továbbá az új médiatörvény romboló kihatását a kisebbségi médiára, a kommunista időket idéző kétnyelvű iskolai oktatás elfogadhatatlanságát, a kisebbségiek számarányuknak megfelelő foglalkoztatását – sürgetve egyben a kisebbségi vonatkozású törvények harmonizálását a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel, valamint a meglévő kisebbségi törvények végrehajtását. Romániai magyarként szolidaritásáról és támogatásáról biztosította a szerbiai magyar, román és vlach közösséget, valamennyi nemzeti tanácsot arra buzdítva, hogy tudatos és következetes módon használják ki az európai integráció nyújtotta jogérvényesítési lehetőségeket. 
vajma.info/cikk/tukor/6549/Elorelepes-helyett-visszaeses-az-emberi-es-kisebbsegi-jogok-teren.html, 2015. szeptember 25. [13:32]

A nemzeti tanácsok helyzetéről érdeklődött az EP

Hajnal Jenő: Több esetben a párbeszéd, az egyeztetés helyett inkább az elzárkózás került előtérbe

  
Szeptember 23-án és 24-én Szerbiába és Koszovóba látogatott az Európai Parlament külügyi és emberi jogi bizottságainak közös küldöttsége, amely Szerbiában a civil szervezetek és a média szakmai képviselőivel, valamint az állami szervek legrangosabb vezetőivel találkozott, számolt be lapunknak Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

(Molnár Edvárd felvétele)
(Molnár Edvárd felvétele)

A küldöttség egyik csoportja Tőkés László európai parlamenti képviselőnek, az emberi jogi bizottság alelnökének a vezetésével tegnap kora délután a szerbiai nemzeti tanácsok elnökeivel és képviselőivel folytatott rövid, de célratörő megbeszélést, amelyen a nemzeti tanácsok vezetői tájékoztatták a küldöttséget, azokról az időszerű problémákról, amelyek különösen az elmúlt néhány hónapban jutottak kifejezésre Szerbiában mindenekelőtt a kisebbségi oktatás és tájékoztatás terén, de szó volt a kisebbségi akcióterv kidolgozásának a vártnál is lassúbb menetéről, továbbá a kultúrával és a hivatalos nyelv- és íráshasználattal kapcsolatos feladatokról is. Emellett beszámoló hangzott el a nemzeti tanácsok szombaton és vasárnap Antalfalván megtartott közös egyeztető tanácskozásáról is.
– A Magyar Nemzeti Tanács képviseletében arra a mind gyakoribb, elutasító, a párbeszédet és a közös megoldásokat mellőző, gyakran kemény magatartásra hívtam fel a figyelmet, amely az utóbbi hónapokban volt tapasztalható az illetékes miniszterek és munkatársaik részéről, különösen akkor, amikor a regionális és helyi kisebbségi média magánosításával kapcsolatos problémákról, valamint azokról a közoktatásban zajló, nagy elégedetlenséget kiváltó lépésekről volt szó, amelyek legfőképp a kisebbségi oktatásban váltottak ki nagy elkeseredést és teljes bizonytalanságot. Amíg a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának ülésén arra kaptunk ígéretet, hogy minden kisebbségügyi problémára a nemzeti tanácsok közös képviselői egy-egy probléma megoldását a legilletékesebbekkel tárgyalhatják meg, és kereshetnek közös megoldást rájuk, addig több esetben a párbeszéd, az egyeztetés helyett inkább az elzárkózás került előtérbe – nyilatkozta az MNT elnöke.
Végezetül megjegyezte, mind nyilvánvalóbb, hogy az ország súlyos gazdasági helyzete, a migrációs válság, az Európai Unió elvárásai, mind-mind olyan helyzetet és hangulatot teremtenek, amelyekben – épp a felsorolt okok miatt – talán még sohasem volt nagyobb szükség az állami szervek tisztánlátására, józanságára, megfontoltságára; esetünkben: a szerbiai nemzeti kisebbségekkel való együttműködésre, az egymást erősítő közreműködésre az élet minden területén.
dió

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése