Oldalak

2016. április 9., szombat

HORVÁT SOROMPÓ



Pásztor István „megdöbbent”

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke tegnap este – csaknem közvetlenül Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök nyilatkozata után[1] – sajtóközleményben fejezze ki „megdöbbenését” az miatt, hogy az Európai Unió bővítési munkacsoportjának ülésén Horvátország nem fogadta el azt a jelentést, amely a 23-as csatlakozási tárgyalási fejezet megnyitásához szükséges feltételek teljesítéséről szólt.[2]
Zágráb ezzel valójában elodázta/megakadályozta (majd elválik) az Igazságügy és alapvető jogok c. fejezet júniusra várt megnyitását, amelybe a nemzeti kisebbségi jogok megvalósítása is tartozik. 

A párt jelképe: A lenyugvó Nap

Zágráb viszonyulása egyáltalán nem volt meglepő, még kevésbé „megdöbbentő” azok számára akik csak egy picit is figyelik a nemzetközi eseményeket. A horvát külügyminisztérium ugyanis már korábban jelezte: „Szerbiának a fontos 23. fejezet megnyitása előtt teljesítenie kell, egyebek között, az emberi (különösen a kisebbségi) jogok tiszteletben tartását, a nemzetközi egyezményekkel és ratifikált államközi egyezményekkel összhangban, a Hágai Törvényszékkel való teljes együttműködést és az igazságügy reformját, ami magába foglalja az illetékesség megszüntetését a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnökkel gyanúsítottak elleni eljárások indításában a szerbiai bíróságok előtt”.[3]

            Pásztor szerint a hír „azért is megdöbbentő, mert a szerb Kormány által 2016. március 3-án, annak utolsó ülésén elfogadott külön Kisebbségi Akcióterv kidolgozásában, amely hosszú távon, a csatlakozás napjáig előírja, mit kell Szerbiának tennie nemzeti kisebbségi ügyben, a horvát nemzeti közösség kooperatív volt”. Ez a „kooperatív” (magyarul: együttműködő) kifejezés azonban még nem jelenti azt, hogy támogatta is az Akciótervet.
            A sajtóközlemény következő (2.) bekezdéséből is látni lehet a ködösítést:  „Mint ismeretes, a külön Kisebbségi Akcióterv kidolgozásában a magyar közösség legitim képviselete – az MNT – is részt vett, ahogyan a horvát is. A hónapokon át tartó egyeztetési folyamatokat követően a HNT is elfogadta és támogatta a Kisebbségi Akciótervet” – írja Pásztor a közleményében.
            A pártelnök csakúgy tévesen fogalmaz (és tájékoztat), amikor azt állítja (3. bekezdés), hogy az Akcióterv kidolgozásában „a magyar közösség legitim képviselete – a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) – is részt vett”. Ez a részvétel ugyanis csupán Hajnal Jenőnek, a testület elnökének, mint a dokumentum kidolgozására létrehozott munkacsoport tagjaként való közreműködéséből állt. A vezénylete alatt álló MNT pedig – érthetetlen okokból – határozottan elutasította a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósításáról szóló akciótervezet megvitatásának még a gondolatát is.[4]           

A Horvát Nemzeti Tanács (HNV/HNT) honlapján[5] – Pásztor állításával ellentétben – nem találtam arra vonatkozó információt, hogy a testület támogatta volna a szerb kormány akciótervét.
Dr. Slaven Bačić, a HNT elnöke, a Tartományi Képviselőházban, 2015. november 11-én, az Akciótervezetről tartott  értekezleten hangsúlyozta: – A dokumentum kulcsfontosságú problémája az általánosság, illetve a konkretizált megoldások hiánya, amelyek világosan megfogalmaznák a nemzeti kisebbségek jogai megvalósításának modelljét, de a másodrangú kérdésekkel való túlterheltség is (pld. az állami szervek mindegy tíz tervet javasolnak az anyakönyvvezetők felkészítésére az anyakönyvekbe való beírásra), miközben marginalizálja a kulcsfontosságú problémákat, mint amilyenek a tankönyvek, a politikai képviselet).[6]     
             A HNT elnöke szerint „úgyszintén egyik kulcsfontosságú kérdés a kisebbségek politikai képviselete a köztársasági parlamentben, valamint a többi képviselő testületben, ami a szerbiai kisebbségek számára még mindig nincsen biztosítva. Bačić azt is elmondta, hogy „ezt a jogot a szerbek Romániában és Horvátországban már gyakorolják”.[7]
            A szerb-horvát kétoldalú egyezség megvalósításról tartott (2016. február 29-i) szabadkai kerekasztal beszélgetésen Bačić úgy értékelte, hogy „Szerbiában nincsen sem politikai akarat, sem érdeklődés a 12 évvel ezelőtt hatályba lépett, a nemzeti kisebbségek szerbiai és horvátországi védelmére vonatkozó egyezmény megvalósítására”.[8]
A HNT elnöke hangoztatta, hogy „Szerbiának a köztársasági parlamentben biztosítania kell a horvátok politikai képviselői számára a garantált helyet”. – Két kulcsfontosságú kérdés van, amit Szerbia, annak ellenére, hogy aláírta azokat, nem valósít meg: a horvát kisebbség képviselőinek garantált helye a Népképviselőházban és az arányos képviselet a hatalmi szervek minden szintjén – mondta Bačić.[9]
Utóbb Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségnek (VHDSZ) elnöke is rámutatott: „Szerbia és Horvátország 2004-ben kötöttek államközi megállapodást, amelyet a parlament a következő évben ratifikált is. Ennek a megállapodásnak a 35 pontja között szerepel a szavatolt kisebbségi képviselői helyek biztosításának intézménye is, ami mind a mai napig nem valósult meg”.
A pártelnök szerint e megállapodás egyéb pontjainak teljesítése is problematikus, elsősorban az oktatás területén. Mint mondta, jelenleg Szerbiában nem lehet horvátul egyetemi tanulmányokat folytatni, ami meg a középiskolai oktatást illeti, a gimnázium második, harmadik és negyedik osztályos diákjainak nincsenek megfelelő tankönyveik. Ezt Žigmanov diszkriminatívnak minősítette.[10]

Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök a horvát álláspontra reagálva kijelentette: Belgrád senkinek sem fog könyörögni, és nem fog egyetlen törvényt sem megváltoztatni csak azért, mert Horvátország ezt kéri”.[11]
 Horvátország csak a nemzeti kisebbségi jogok területén vállalt kötelezettségek teljesítését várja el Szerbiától. Nem a törvényeket kell, tehát, változtatni, hanem alkalmazni azokat, csakúgy, mint a nemzetközi egyezményekbe foglalt vállalásokat. Ebben viszont Szerbiának még van mit teljesítenie.
            Pásztor – több téves állítást is tartalmazó – közleménye csak arra jó, hogy kifejezze támogatását Vučić (a VMSZ koalíciós partnerének) politikája iránt.
Közleménye végén a pártelnök hangoztatja, hogy „a vitás kérdéseket az előkészítő fázisban kell megbeszélni, egyeztetni és eredményre jutni azokban, nem pedig a megkezdett folyamatot szinte zsaroló jelleggel leblokkolni”.
Ebből arra lehet következtetni, Pásztor szerint az zsarolás, hogy Horvátország – teljesen legitim módon – állást foglalt a szerbiai horvát kisebbség helyzetével kapcsolatban, követelve a kétoldalú szerződés alkalmazását!  Vagy talán azt kellet volna mondani Zágrábnak is, amit a magyar külügyminiszter, hogy „Magyarország és Szerbia kapcsolatai történelmi csúcspontjukon vannak”?[12]
Az április 24-i választások arról is szólnak, milyen érdekképviseletet várunk el a képviselőinktől: Olyat, amelyik minden áron része akar lenni a hatalmi koalíciónak, vagy amelyik a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítését tartja fontosnak?
           
Újvidék, 2016. április 9.

BOZÓKI Antal


Vajdasági Magyar Szövetség

Sajtóközlemény

A Vajdasági Magyar Szövetség értetlenül fogadta a hírt, hogy Horvátország blokkolta a Szerbia uniós csatlakozásával kapcsolatos, a nemzeti közösségek számára is igen fontos kérdésköröket tartalmazó, 23. tárgyalási fejezet megnyitásával kapcsolatos tárgyalásokat.
Azért is megdöbbentő ez, mert a szerb Kormány által 2016. március 3-án, annak utolsó ülésén elfogadott külön Kisebbségi Akcióterv kidolgozásában, amely hosszú távon, a csatlakozás napjáig előírja, mit kell Szerbiának tennie nemzeti kisebbségi ügyben, a horvát nemzeti közösség kooperatív volt.
Mint ismeretes, a külön Kisebbségi Akcióterv kidolgozásában a magyar közösség legitim képviselete – az MNT – is részt vett, ahogyan a horvát is. A hónapokon át tartó egyeztetési folyamatokat követően a HNT is elfogadta és támogatta a Kisebbségi Akciótervet.
A Vajdasági Magyar Szövetség elkötelezett abban, hogy mielőbb megnyitásra kerüljenek a csatlakozási fejezetek, így a 23. is, ugyanakkor meggyőződése, hogy a vitás kérdéseket az előkészítő fázisban kell megbeszélni, egyeztetni és eredményre jutni azokban, nem pedig a megkezdett folyamatot szinte zsaroló jelleggel leblokkolni.
Pásztor István,
a VMSZ elnöke


[1] Vučić: Belgrád semmilyen ultimátumot nem fogad el. http://www.vajma.info/cikk/szerbia/23513/Vucic-Belgrad-semmilyen-ultimatumot-nem-fogad-el.html, 2016. április 8. [20:10]
[2] Sajtóközlemény. http://www.vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/sajtokozlemeny-11. A Magyar Szó a közleményt „Egyeztetni kell, nem zsarolva blokkolni” címmel jelentette meg (2016, április 9. 6.).
[3] Hrvatska postavlja uslove Srbiji za otvaranje poglavlja 23. [Horvátország feltételeket támaszt Szerbiának a 23. fejezet megnyitásához]. Beta, http://www.novosti.rs/vesti/naslovna/politika/aktuelno.289.html:596246-Hrvatska-postavlja-uslove-Srbiji-za-otvaranje-Poglavlja-23, 2016. március 18. [17:53]
[4] Lásd az MNT 14. (2016. január 29-i) és 15. (2016. február 26-i) ülésével kapcsolatos tudósításokat, írásokat. Lásd még az „Ami provokálhatja  közösségünket”: http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/50918-2016-02-03-21-00-03, 2016. február 03. [21:55] és http://www.vmdk.org.rs/, 2016. február 3. ) és a Megbukott az MNT c. írásomat: http://www.vmdk.org.rs/, 2016. február 29. és http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/51787-2016-02-29-20-09-04, 2016. március 01. [12:06]
[6] Konferencija o Posebnom akcijskom planu za manjine [Értekezlet a külön kisebbségi akciótervről], http://www.hnv.org.rs/aktualnosti.php?op=vise&pid=1417, 2015. november 11.
[7] Uo.
[8] HNV: Osigurati zajamčena zastupnička mjesta za Hrvate [HNT: Biztosítani a horvátok garantál képviselői helyét] http://www.hnv.org.rs/aktualnosti.php?op=vise&pid=1530, 2016. február 29.
[9] Uo.
[10] bajk: Szavatolt kisebbségi parlamenti helyekre lenne szükség. Magyar Szó, 2016. április 6. 9. Lásd még: Retorika državnih dužnosnika unosi strah među Hrvate [ Az állami tisztségviselők retorikája félelmet kell a horvátokban] http://www.hnv.org.rs/aktualnosti.php?op=vise&pid=1535, 2016. március 6.
[11] Vučić, az 1-es alatt. Lásd még L. Valtner: Srbija ne namerava da ispuni nerelane zahteve iz Zagreba [Szerbia nem szándékozik teljesíteni a zágrábi nem reális követeléseket]. Danas, 2016. április 6. 4.

[12] Basity Gréta. Szijjártó: Magyarország és Szerbia kapcsolatai történelmi csúcspontjukon vannak


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése