Oldalak

2016. július 14., csütörtök

(Más) napló 61.


Jogsértések sora
Kisebbségjogi témák

 

Július 1. 

A tartományi kaszából többé nem támogatják a magyar jellegű irodalmi kutatómunkát.[1] 
Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv- és Irodalom Tanszékének Kontextus-műhelye a tartomány egyetlen magyar nyelvű és vonatkozású projektuma, 2006-ban indult.
A projektumot az elmúlt tíz évben a tartományi tudományügyi- és technológiafejlesztési titkárság két pályázati ciklusban támogatta is, azonban a 2016–2019-es időszakra meghirdetett pályázat finanszírozásában egyetlen magyar vonatkozású pályázat sem nyert támogatást. A műhely legújabb, Az identitás és másság horizontjai a posztmodern vajdasági magyar irodalom kontextusában című projektumának finanszírozását a fellebbezés után is elvetették az illetékesek, amikor is az anyagiak szűkösségére hivatkoztak. A támogatott intézmények között van ellenben a Belgrádi Egyetem Filozófiai és Társadalomelméleti Intézetének Újvidéken megnyitott Regionális Tudományok Központja.

A Kontextus-műhely projektumvezetője és munkatársai (Kis Laura felvétele) 

Az új, a Szerb Haló Párt (SNS) vezette tartományi kormány már működésének kezdetén egy magyar nyelvű projektum támogatását szüntette meg, „abban a multikulturális Vajdaságban, ahol az identitásunkat mindennap éppen ez a többnyelvűség és multikulturalizmus határozza meg”. A Vajdasági Magyar Szövetség ehhez is asszisztált.
Dr. Csányi Erzsébet egyetemi tanár, projektumvezető szavainak, miszerint „nem hagyjuk szó nélkül, hanem nyomatékosítjuk pályázati kérelmünket”, lesz-e foganatja? A választ előre tudjuk…


Július 1-2.
A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében pénteken Szabadkán Anyanyelvtudat és joggyakorlat címmel kétnapos jog- és fordítástudományi tanácskozást tartottak.
Hajnal Jenő, az MNT elnökének fogalmazása szerint „a tanácskozás megszervezésének elsősorban két apropója volt, az egyik a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában megjelent középszótár, a másik pedig a kisebbségi akcióterv megvalósításának megkezdése”.[2]
Sajtótudósítások szerint, a tanácskozás első napja sem túlságosan szakmaira sem izgalmasra nem sikeredett. A meghívott szerbiai, jobbára a Vajdasági Magyar Szövetség és a magyarországi (összesen nyolc tisztségviselő) monológjából állt össze. Még végigülni is sok és unalmas  lehetett. Vita persze, szokás szerint, ez úttal sem alakult ki éppen semmiről. Mindenki elmondta a magáét.

Tisztségviselők tanácskozása

A beszámolókból – legalábbis a sajtó szerint – a jelen lévők sem az anyanyelvtudatról sem az ezzel kapcsolatos  joggyakorlatról nem szerezhettek újabb ismereteket.
Évek óta hiányzik például egy átfogó elemzés arról, hogy tesz (vagy éppen nem tesz) eleget Szerbia a gyakorlatban a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kártájának aláírásával vállat kötelezettségeknek? Arra kérdésre sem tudjuk a választ, hogy miért nem került fel mindmáig az MNT honlapjára a 2014-es „Nyelv(rend)őrség projekt” (helyesebben talán: Nyelvőrség) keretében készült „jegyzőkönyvek”. Az MNT honlapján[3] az áll, hogy ezek a testület  „weboldala által bárki számára megtekinthetőek”. Ott viszont nem lehet megtalálni. Kitől titkolják ezeket a jegyzőkönyveket? Vagy esetleg olyasmit tartalmaznak, amit meg mernek nyilvánosságra hozni?
Az első nap folytatásában került sor „Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában megjelent, mindenképpen hiánypótló, középszótár” ismételt bemutatójára. Egy szótár kiadása dicséretet érdemel. A gond viszont az, hogy a Forum ismét egy szerb-magyar (ezúttal közép-) szótárat adott ki. Sehogy nem kerül sor viszont egy magyar-szerb szótár megjelentetésére.
A „tanácskozás” második napján kerekasztal beszélgetés volt, a Kultúrák, nyelvek, szövegek és határok címmel.
A felszólalók közül talán egyedül Nagy Georgina, a tartományi fordítószolgálat fordítója mutatott rá a konkrét nyelvhasználati problémákra. Megtudhattuk, hogy nincsen megfelelő szószedet az európai uniós kifejezések fordítására, amit „végül mindenki készített magának”.
– A hivatalos lapok száma ötvenre nőtt, s a szolgálatban (feltehetően a tartományira gondolt – B. A.) csak fordítók dolgoznak, lektor egy sem (sic!). A helyi önkormányzatokban is ez a leépülés látható, sok anyakönyvvezető, és egyéb területen dolgozó fordít is (kérdés azonban hogyan? – B. A.), ahol igény van a magyar nyelvre. A szakosítás fontos a fordítók esetében is. Nem fordíthat a fordító mindent – emelte ki Nagy Georgina.[4]
A tanácskozás sikeresen lezajlott – értékeli majd bizonyára az MNT. Elmaradt azonban a megfelelő záradékok és a konkrét feladatok megfogalmazása. A szervezőknek át kellene gondolniuk, hogy érdemes-e/megéri-e ilyen elképzelés alapján tanácskozást tartani? Van-e ennek egyáltalán konkrét hozadéka?


Július 2.
Varga Anikó nem marad a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium igazgatója.
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) sajtóközleménye szerint Hajnal Jenő, a testület elnöke „leszögezte: az igazgatói pályázat vonatkozásában az igazgató személyének eldöntése teljes mértékben a tanári kartól és az iskolaszéktől függ, azzal, hogy az elmúlt másfél év szakmai és emberi tapasztalatait levonva és a Magyar nemzeti Tanács testületeinek májusi döntéseit figyelembe véve a tanács elnökeként Varga Anikót továbbra sem tudja támogatni, aki viszont továbbra is munkaviszonyban maradt az oktatási intézményben”.[5]
Az MNT és az elnöke viszont mélyen hallhat a magyarcsernyei iskolaigazgató státusáról. Az MNT ugyancsak a május 27-i ülésén ugyanis „támogatta Biacsi József felmentését a magyarcsernyei Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatói tisztségéből”.[6]
Varga Anikó, aki sikeresen irányította a szabadkai középiskolát, nem lehet tovább igazgató. Biacsi viszont maradhat a 2- minősítést kapott iskola élén? Ez lenne az MNT által értelmezett közösségi érdek?


Július 7.
– Szinte pontosan öt évvel azután, hogy a Magyar Ház előtt több tucat újságíró és közéleti személyiség tiltakozott a Magyar Szó akkori főszerkesztőjének leváltása ellen, a Magyar Nemzeti Tanács tizennyolcadik rendes ülésével párhuzamosan ismét tüntetéstől volt hangos az utca az MNT székháza előtt. Ezúttal mintegy százötven újságíró, közéleti személyiség és polgár tiltakozott a Magyar Szó és a Hét Nap alapító okiratainak módosítása, valamint a vajdasági magyar médiában jellemző helyzet ellen. „A sajtó szabadságát kívánjuk” – üzenték a tüntetők, akiknek a hangja a Magyar Ház tanácstermében is visszhangzott.[7]
A módosítás lényege, hogy „a főszerkesztők megválasztásába a foglalkoztatottaknak, a korábbi gyakorlattal ellentétben, ezentúl nem lesz beleszólásuk, a főszerkesztőket a TJGYT (Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testület – B. A.) nevezi ki”.[8]

 
A Magyar Ház előtt ismét tiltakoztak

A tiltakozók átadták a Magyar Házban a Magyar Szó és a Hét Nap munkatársainak közös követelését, miszerint „az alapítói okiratok módosításával éppen azt akarják megvonni a médiaházaktól, ami egy újságírót újságíróvá, egy szerkesztőséget pedig szerkesztőséggé tesz, a szabad véleménynyilvánítás és a szabad gondolkodás jogát”.[9] A két lap alapító okiratainak módosítása ellen foglalt állást a Függetlenség Szakszervezet és a Szerbiai Újságírók Egyesülete is.
Az újságírók ennél is súlyosabbnak látják a helyzetet, mivel „a Magyar Szó az elmúlt időszakban nem hosszabbította meg több szerződéses munkatársának munkaviszonyát, emellett ’mondvacsinált okokból’ felmondott Kókai Péternek, a lap korábbi főszerkesztőjének, de átszervezésre hivatkozva más, rebellisnek kikiáltott újságírókat is menesztéssel fenyegetnek. Továbbá jelezték, hogy elfogadhatatlannak tartják az újságírók folyamatos megfélemlítését, a VMSZ beleszólását a közszolgálati médiumok szerkesztéspolitikájába, valamint azt, hogy az MNT az alapítói jogaival visszaélve hozzájárul a vajdasági magyar sajtó ellehetetlenítéséhez.”[10]


Július 9.
A hivatásos tisztségviselők (köztük a Vajdasági Magyar Szövetség – VMSZ politikusainak) fogadkozása ellenére, csak szerb nyelven zajlott a felvételi vizsga az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán. A jogi kar arra hivatkozva, hogy az illetékes bíróság elfogadta a fellebbezésüket és megsemmisítette a korábbi, ideiglenes, de kötelező érvényű határozatot, nem szervezték meg a felvételi vizsgát magyar nyelven. És a korábban bejelentettekkel ellentétben felügyelő sem járt a karon.
Zoran Milošević tartományi felsőoktatási és tudományügyi titkár úgy nyilatkozott, hogy „a jövő héten a jogi karra látogat, hogy a dékánnal folytasson megbeszéléseket, hogy a szeptemberi, második körös felvételi időszakban mutatnak-e (sic?! – B. A.) hajlandóságot a magyar nyelven történő felvételi vizsga megszervezésére”.[11]
– A jogi kar azt kommunikálja a bíróság felé, hogy senkinek sem sérült a joga, hiszen senki sem reklamált, hogy magyarul akart volna felvételizni, és hogy mi nem tudunk senkit sem mutatni, akinek sérült a joga. A felvételizők listáját vizsgálva a nevek alapján 26 olyan hallgatót találtunk, aki akár magyarul is felvételizhetett volna, de közülük csak hatan kerültek be a karra az állami költségvetés terhére. Ha lehetett volna magyarul is felvételizni, valószínűleg többen bekerültek volna az állami költségvetésre. Valakinek most tanúskodnia kellene a bíróságon, hogy mivel szerbül kellett felvételiznie, emiatt rosszabb eredményt ért el, de az is érthető, hogy nem szívesen „folynak bele” ebbe az ügybe a karra most bekerült hallgatók. Ehelyett a lényegről kellene beszélni: akár van magyarul szándékozó felvételiző, akár nincs, a karnak akkor is biztosítania kellene a kisebbségek számára az anyanyelvükön való felvételizés jogát – mondta Sóti Attila, a Vajdasági Magyar Diákszövetség elnöke.
A Jogi Karra 880 elsőéves hallgató felvételét látták elő. A VaMaDisz adatai szerint akár 26-an is felvételizhettek volna magyar nyelven és „csak hatan kerültek be a karra az állami költségvetés terhére”. Nem tudjuk pontosan, hogy végül hány magyar hallgató iratkozott be az első évre. A számok viszont azt mutatják, hogy – tekintetbe véve az évenkénti lemorzsolódást is – rövidesen alig lesz magyar jogász. Ki fog küzdeni a jogainkért? A Jogi Kart rá kell kényszeríteni a jogszabályok tiszteletére!


Július 13.
Az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke közleményt adott ki, amelyben „mélységesen elítéli a Magyar Nemzeti Tanács azon döntését, miszerint a Magyar Szó és a 7 Nap szerkesztőségi tagjai a jövőben nem nyilváníthatnak mindannyian véleményt a leendő főszerkesztő személyéről”. Közpénzekből működtetett közintézmények esetében vezetőválasztáskor az egyetlen feddhetetlen megoldásnak csupán a teljes tagság részéről történő titkos szavazási mód elfogadható, ami egyúttal ezen közérdekű intézmények tekintélyének is előfeltétele.
Az MNT újabb döntése a vajdasági magyar médiaszíntéren évek óta uralkodó, pártpolitikai vezérlésű cenzúra további megerősítését szolgálja, ami ellehetetleníti a vajdasági kulturális szférát, és elriasztja azokat a fiatalokat, akik az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén újságírói ambíciókkal tanulnának – olvasható a közleményben.[12]
Meddig folytatja még az MNT a káros tevékenységét? Meddig tűrjük még ezt?

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2016. július 14.


[1] lau: Nem fejezzük be szótlanul! Magyar Szó, 2016. július 2. 9., vagy http://www.magyarszo.com/hu/3096/vajdasag_ujvidek/149242/Nem-fejezz%C3%BCk-be-sz%C3%B3tlanul!.htm, 2016. július 2. [10:35]
[2] P. E.: Az anyanyelv megőrzése tőlünk függ. Magyar Szó, 2016. július 2. 1. és 5, vagy http://www.magyarszo.com/hu/3096/kozelet/149232/Az-anyanyelv-meg%C5%91rz%C3%A9se-t%C5%91l%C3%BCnk-f%C3%BCgg.htm'', 2016. július 2., 07:52 >> 2016. július 3., 15:40
[4] tm: Szerbül meg kell tanulni! Magyar Szó, 2016. július 4. 1. és 6.
[5] A Kosztolányi gimnázium igazgatóválasztásáról. Magyar Szó, 2016. július 2. 13.
[6] csin: Kihelyezett MNT-ülés Adán. Magyar Szó, 2016. május 28. 1. és 5., vagy http://www.magyarszo.com/hu/3066/kozelet_politika/147252/Kihelyezett-MNT-%C3%BCl%C3%A9s-Ad%C3%A1n.htm, 2016. május 28. [08:24] >> 2016. május 28. [20:54]
[7] P. E.: Módosították a Magyar Szó alapítói okiratát. Magyar Szó, 2016. július 8., 1. és 4., http://www.magyarszo.com/hu/3101/kozelet/149544/M%C3%B3dos%C3%ADtott%C3%A1k-a-Magyar-Sz%C3%B3-alap%C3%ADt%C3%B3i-okirat%C3%A1t.htm, vagy 2016. július 8., 11:03 >> 2016. július 8., 19:11
[8] Uo.
[9] Uo.
[10] Majláth Róland: Forrnak az indulatok a Vajdaságban. http://mno.hu/kulfold/forrnak-az-indulatok-a-vajdasagban-1351032, 2016. július 9., 07:45, frissítve: 09:23

[11] t.r.: Legyen szeptemberben magyarul felvételi! Magyar Szó, 2016. július 9., 13, vagy http://www.magyarszo.com/hu/3102/kozelet_oktatas/149581/Legyen-szeptemberben-magyarul-felv%C3%A9teli!.htm, 2016. július 9. [10:51] Lásd még a Megkezdődött az iratkozás az Újvidéki Egyetemen c. írást, http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/20256/Megkezdodott-az-iratkozas-az-Ujvideki-Egyetemen.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése