Oldalak

2016. október 2., vasárnap

HELYBEN JÁRÓ VEGYES BIZOTTSÁG


„A nemzeti kisebbségi jogok védelmével valami nincsen rendben”

Az újvidéki Regionalizmus Központ (RK) szeptember 23-án Belgrádban tanácskozást szervezett a kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok tevékenységéről.
            A tanácskozás iránt a vajdasági magyar média nem mutatott különösebb érdeklődést. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által irányított Magyar Szó is csak „Szerbiai kisebbségi érdekvédelem címmel”[1] írt a tanácskozásról, többnyire Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökének felszólalása alapján.
            – A vegyes bizottságok munkájával kapcsolatban fontosnak tartom elmondani, hogy a szerbiai kisebbségi érdekvédelem szempontjából kiemelten fontos a testületek munkája, hiszen olyan kérdések megoldására keresik a megoldásokat, amelyekhez az állami szerveknek a legkülönfélébb segítségre van szükség, ugyanakkor gyors és hatékony eredménnyel járhat munkájuk, ha a közösen elfogadott ajánlások végrehajtására mindkét országban megvan az akarat – mondta az MNT elnöke a tanácskozáson.[2] De vajon megvan-e?

A tanácskozásra a RK külön kiadványt késztett, amelyben a szomszédos országokkal a nemzeti kisebbségek védelméről kötött kétoldalú egyezmények megvalósítását elemzi.[3] 
            A(z akkor még) „Szerbia és Montenegró és a Magyar Köztársaság közötti, a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség és a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség jogainak védelméről szóló egyezményt”  2002. december 27-én írták alá Belgrádban, de a becikkelyezése csak 2004. június 15-én történt meg.[4] Az Egyezmény megvalósításáról, amire a két ország által felállított Vegyes Bizottságnak (VB) kellene felügyelni, Tatjana Tucić írt elemzést.[5]    

Az Egyezmény 16. szakasza
1) A Szerződő Felek külön kormányközi kisebbségi Vegyes Bizottságot (a további szövegben: Bizottság) hoznak létre és működtetnek, amely figyelemmel kíséri jelen Egyezmény rendelkezéseinek megvalósítását. A bizottságba mindkét Fél Kormánya azonos számú tagot nevez ki, a nemzeti kisebbségek képviselőinek kötelező részvétele mellett. A Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbséget képviselő bizottsági tagokat a Szerbia és Montenegró-i Magyar Nemzeti Tanács javaslatára, a magyarországi szerb kisebbség képviselőit a bizottságban a Szerb Országos Önkormányzat javaslatára nevezik ki.
2) A Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, felváltva a Magyar Köztársaság, illetve Szerbia és Montenegró területén.
3) A Bizottság feladatai a következők:
– megvitatja a két kisebbséggel kapcsolatos időszerű kérdéseket,
– áttekinti és értékeli a jelen Egyezményből eredő kötelezettségek megvalósítását,
– ajánlásokat terjeszt elő a kormányok számára az Egyezmény megvalósításával, szükség esetén módosításával kapcsolatban.
4) A Bizottság határozatait a két Fél egyetértésével fogadja el.

A VB-nak a nemzeti kisebbségek jogai megvalósításával kapcsolatos egyfajta probléma-megelőző, a kormányok felé értékelő, javaslattető, konfliktus-oldó szerepe lenne.  Első ülésére 2004. december 13-án került sor.  Eddig összesen öt ülést tartott, azzal, hogy a negyedik (2011. június 20.) és az ötödik ülés (2016. április 4.) között csaknem öt év telt el. Vagyis a felek az egyezménynek még a testület évenkénti „legalább egyszeri ülésezés” megtartására vonatkozó rendelkezését sem tartják tiszteletben. 
            Az elemzés „a Vegyes Bizottság ülésein elfogadott ajánlásokra vonatkozó kérdések alapján készült”. A szerző megállapítja, hogy „csak a tartományi titkárságoktól és a (Magyar) Nemzeti Tanácstól (MNT) kapott választ, a köztársasági szervek közül viszont csak a Restitúciós Ügynökségtől”.[6] A szerb kormány Emberi Jogi- Nemzeti és Hivatalának „nem állt lehetőségében megadni a kért információkat”,[7] és „nem is készített tájékoztatót az említett testület előző üléséről”.[8] Ez is arra utal, hogy a kormányhivatal milyen jentőséget tulajdonít a VB-nek és állásfoglalásainak.
A szerb félnek nem érdeke a nemzeti kisebbségek hatékony védelme, vagyis inkább az időhúzás felel meg neki. Az idő múlásával a kisebbségek száma is egyre kevesebb lesz, a problémák pedig kisebbek. A legutóbbi (szabadkai) ülés magyar részvevői – az ötévi szünet miatt, ami a kisebbségi közösségek szempontjából nem kis idő – még a szerződésben vállalt kötelezettségeknek, a nemzetközi jog egyik alapelvének (pacta sund servanda) a teljesítését sem vetették fel.

Ülésezik a Vegyes Bizottság (Szabadka, 2016. április 4.)
Molnár Edvárd felvétele[9]

            A felmérés (egyik) hiányossága – nem a szerző hibájából –, hogy a szinte csaknem teljes egészében a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárságtól és az MNT-től (amelyek vezetői egyazon párthoz, vagyis a VMSZ-hez tartoznak), valamint a Restitúciós Ügynökségtől kapott válaszokon alapszik. (Az utóbbi is csak az egyházi vagyon visszaszármaztatását említi, a magánszemélyektől elkobzott vagyon sorsáról viszont egy szó nem esik.)     
            Ez az következik, hogy csupán az említett állami szervek vettek részt az elemzés alapjául szolgáló kérdések megválaszolásban. Vagyis azok, akinek egyébként a feladata lenne a VB döntéseinek magvalósítása. Az elemzés egyetlen civil szervezet ezzel kapcsolatos véleményét nem tartalmazza. Ugyancsak hiányzik az elfogadott ajánlások összevetése a mindennapi gyakorlattal.
            Az elemzés megállapítja, hogy „a kétoldalú egyezmények jó mechanizmus lehetnek a nemzeti kisebbségek jogai fejlesztésének, tekintettel arra, hogy nagyszámú és átfogó kérdéseket tartalmaznak. Nehézségek vannak, azonban, az elfogadott ajánlások alkalmazásában, illetve a nyílt kérdésekkel kapcsolatban, ami olyan benyomást kelt, hogy ez a terület rendezetlen, úgy az illetékesség sűrű változása, mint az állam és a tartományi szervek, valamint a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó intézmények gyengébb egymás között kommunikálása miatt. A vegyes bizottságok üléseit rendszertelenül és nagy időközökben tartják, mivel a felek közötti sok összehangolásra van szükség a jegyzőkönyvbe kerülő ajánlások elfogadása miatt”.[10]

Aleksandar Popov, a RK igazgatója a VB munkájáról – Hajnal Jenővel ellentétben – bírálóan nyilatkozott. Szerinte „a kétoldalú egyezményeket nem hajtják végre” és nem használják ezeket „figyelmeztetési eszközként, hogy a nemzeti kisebbségi jogok védelmével valami nincsen rendben”. – Ez egy elhanyagolt terület, még a kutatóinknak i problémái voltak, hogy hozzájussanak az ülésekről készült jegyzőkönyvekhez – magyarázta Popov.[11] 
            Azt hogy gondok vannak a VB munkájával nem csak az ülések rendszertelensége, de az elfogadott ajánlásoknak a gyakorlatba való át nem ültetése is mutatja. Így, például, „a szerb fél nem hozott döntést a tordai Ady Endre általános iskola kihelyezett tagozata önállósulási kérelméről, a Magyar Nemzeti Tanács javaslata alapján”. A szabadkai ülésen, „a bizottság javasolta az újvidéki egyetemnek, hogy tekintse át felvételi gyakorlatát és lehetőség szerint tegye lehetővé, hogy a jogi karon is lehessen kisebbségi nyelveken, így magyarul is felvételizni”.[12] A Jogi Kar ezt az ajánlást az idei felvételikor teljes mértékben semmibe vette,[13] stb.
A VB tagjai „az ötödik ülésen is megismételték (sic!) a kisebbségi közösségek által lakott régiók és mikro régiók fenntartható fejlesztésével, úgy a gazdasági, környezetvédelmi, mint a közös szellemi értékekkel kapcsolatos intenzív tevékenységek szükségességét”.[14]
Mindez olyan benyomást kelt, hogy a VB ülésein a megoldatlan problémákat az előző ülés jegyzőkönyvéből általában átírják az újabb ülés jegyzőkönyvébe, vagyis, hogy a testület valójában helyben jár. A kisebbségi problémák pedig megoldatlanok maradnak.   
            A RK elemzése – az észlelt hiányosságok ellenére – eléggé tárgyilagos képet nyújt a VB tevékenységről és remélhetőleg mindkét felet intenzívebb munkára ösztönzi.

 Az MNT-nek sürgősen listát kellene készíteni a vajdasági magyarság megoldatlan kérdéseiről és a VB elé terjeszteni azt. Figyelembe véve a (VMSZ-en kívüli) magyar pártok és civil szervezetek 2012. szeptember 27-i, a vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének alapkövetelményeire vonatkozó felhívását is a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez.[15] Reális-e azonban egy ilyen elvárás a Hajnal Jenő és a VMSZ által vezényelt testülettől?
            Ez lenne a „szerbiai kisebbségi érdekvédelem”?

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2016. október 2.


[1] kz. Magyar Szó, 2016. szeptember 24 6.
[2] Uo.
[3] Analiza sprovođenja bilateralnih sporazuma o zaštiti prava nacionačnih manjina Srbija sa Hrvatskom, Mađarskom, Rumunijom i Makedonijom. Centar za regionaliszam, Novi Sad 2016. A kiadvány 58 oldalas. Vagy: http://www.centarzaregionalizam.org.rs/prilozi/Analiza_sprovodjenja_bilateralnih_sporazuma_o_za%C5%A1titi_prava_nacionalnih_manjina_Srbije_sa_Hrvatskom_Madjarskom,_Rumunijom_i_Makedonijom.pdf
[4] Szerb nyelvű szöveg: Službeni list SCG – Međunaroni ugovori, br. 14/2004. vagy http://www.ljudskaprava.gov.rs/images/pdf/bilateralni_sporazumi/tekst_sporazuma_madj.pdf. magyar Nyelvű szöveg: http://archiv.mnt.org.rs/689-Nemzetkozi-szerzodesek-ketoldalu-egyezmenyek
[5] Lásd a 3-as alatti kiadványban, 17-28.
[6] Uo. 20. o. 2. bekezdés.
[7] Uo. 19. o. utolsó bekezdés.
[8] Uo. 20. o. 1. bekezdés.
[9] P. E.:  Ülésezett a kisebbségi vegyes bizottság. Magyar Szó, 2016. április 5. 1. és 4., vagy http://www.magyarszo.com/hu/3017/kozelet/144138/%C3%9Cl%C3%A9sezett-a-kisebbs%C3%A9gi-vegyes-bizotts%C3%A1g.htm, 2016. április 5. [08:02] >> 2016. április 5. [19:26]
[10] Lásd a 3-as alatti kiadványban, 26. o. 1. bekezdés.
[11] Popov: Bilateralni sporazumi se ne sprovode. Autonomija.
[12] Májusban folytatódhat a magyar-szerb kisebbségi vegyes bizottság munkája. MTI.

[13] Lásd a Lesz-e magyar nyelvű felvételi a Jogtudományi Karon? c. 2016. június 29-i írásom. http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=7985, 2016. június 29. Lásd még az Ígéretek és valóság c. 2016. szeptember 24-i írásom (szeptember 7. alatt). http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/58017-bozoki-antal-igeretek-es-valosag-kisebbsegjogi-temak, 2016. szeptember 24. [18:14] és http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=8525, 2016. szeptember 26.

[14] Lásd a 3-as alatti kiadványban, 27. o. utolsó előtti bekezdés.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése