Oldalak

2016. november 22., kedd

LEJÁR A HATÁRIDŐ!

A rehabilitációs eljárás határideje december 15.*

Szerbia képviselőháza 2006. április 17-én elfogadta az első, majd 2011. december 5-én a jelenleg is hatályos rehabilitálási törvényt. Az elvett vagyon visszaadásáról és a kárpótlásról szóló törvény meghozatalára 2011. szeptember 26-án került sor. Ezeket a jogszabályokat Szerbia 62, illetve 67 évvel az 1944-es események után hozta meg.[1]
            A 2014. október 30-i szerb kormányülésen – csaknem 70 év után – elfogadott, a november 5-i Hivatalos Közlönyben a 3877-es szám alatt megjelent kormányhatározat[2]  „hatályon kívül helyezte[3] a Megszállók és Segítőtársaik[4] Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság 2/45. számú, 1945. január 22-én kelt (felsőbb utasításra hivatkozó) szigorúan bizalmas[5] határozatát,[6] amellyel megállapította[7] és háborús bűnösnek nyilvánította a vajdasági Zsablyai Járáshoz tartozó Csúrog Község valamennyi magyar és német nemzetiségű lakosát”.
A határozat ugyanígy „hatályon kívül helyezte a Megszállók és Segítőtársaik Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Országos Bizottság 1945. március 26-án kelt határozatát a vajdasági Titeli Járáshoz tartozó Mozsor Község lakosait nemzeti hovatartozás alapján háborús bűnössé nyilvánításáról”. (A kormányhatározat indoklása szerint ez a dokumentum a 2i44/45 szám alatt, az 1945. április 3-i dátum alatt van nyilvántartva.)
A közigazgatási eljárásról szóló törvény 255. szakaszának 3. bekezdésére hivatkozva a szerb kormány határozata kimondta, hogy „a jogerős végzés hatályának megszüntetéséről szóló végzés alapján csak a jövőre nézve állhat be jogkövetkezmény”.[8] Ebből viszont az következik, hogy a sajkásvidéki magyarok kollektív bűnössége csak a „jövőre nézve” szűnt meg (nem pedig visszamenőleg az 1945. évi határozatok meghozataláig).
Jogi értelemben egy jogszabály hatályon kívül helyezése által nem szűnik meg, sőt továbbra is érvényes marad, csak éppen már nem vált ki joghatásokat. Vagyis, a kormányhatározat 1944-2014 közötti időszak vonatkozásában továbbra is él, csupán ezt követően nem alkalmazható. De meg nem szűnt! Azaz, az annak alapján létrejött jogviszonyokat érintetlenül hagyja!
            Ezzel kapcsolatban felvetődik a kérdés: A kormányhatározatot miért nem úgy megfogalmazták meg, hogy minden személy, aki ellen nem hoztak jogerős bírósági ítéletet vagy közigazgatási határozatot, mentesüljön a kollektív felelősség terhe alól és kapja vissza az elvett vagyonát?
            Mindebből arra a következtetésre lehet jutni, hogy született egy megkésett, deklaratív[9] kormányhatározat, amely formálisan eltörli ugyan a három közösség magyarjainak kollektív háborús bűnösségét, de „csak a jövőre nézve”. Ugyanakkor nem rendezi annak sem az erkölcsi következményeit (az érintetteknek továbbra is személyenként kell lefolytatniuk a rehabilitálási eljárásokat), sem az anyagi oldalát (a károsultak – csupán a határozat alapján – nem kapják vissza az elvett vagyonukat, nem részesülnek kárpótlásban). Érdemben tehát nem változott semmi.[10]
A temerini Gusztony András, akinek a nagyapja is mártírhalált szenvedett, november 6-án Zsablyán, a lerombolt katolikus temetőben, az 1944–45-ben ártatlanul kivégzettek Golgota-dombon lévő sírjánál, így fogalmazott:
[…] Kétségkívül nagydolog, hogy két évvel ezelőtt, ilyen tájt megszüntették a sajkásvidéki magyar lakosság kollektív bűnösségéről hozott rendeletet, de jogászként vallom, hatalmas baj, hogy azt nem nyilvánították semmissé, így továbbra is csak egyéni kérelem alapján oldható meg a rehabilitáció. […] Nemcsak a rehabilitációval, hanem a restitúcióval is komoly gondok akadnak, mind az egyének, mind az egyházaink irányába is. Meg, amire nagyon régen várunk: Csak hiányzik az az őszinte bocsánatkérés, ami magyar oldalról már oly sokszor elhangzott.[11]

A rehabilitálást az érintetteknek egyénileg kell kezdeményezniük, beleértve azokat is, aki akkor csecsemők vagy gyermekek voltak. Ezt a túlélők vagy az áldozatok hozzátartozói 2016. december 15-ig még megtehetik.[12] Ekkor ugyanis a rehabilitációs kérelmek átadásának végső határideje lejár, mivel a törvény a 9. szakasza a rehabilitációs kérelmek átadást öt évben szabta meg (a 2011. december 15-i hatályba lépésétől számítva). A vagyon-visszaszármaztatási kérelem benyújtására azonban már nincs lehetőség, annak a határideje 2014. március 1-jével lejárt.[13]
            A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselőinek, mivel a két törvény szabta határidő nincs összhangban, legalább most javasolniuk kellene ezek meghosszabbítását, illetve a vagyon-visszaszármaztatási kérelmek átadási lehetőségének újbóli megnyitását. Így azok számára is lehetőség nyílna az elkobzott vagyon visszakövetelésére, akiket időközben rehabilitáltak.

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2016. november 22.


* http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=8902, 2016. november 23., Civitas Europica Censtralis (CES): Kisebbségi Sajtófókusz, www.cecid.net, 2016. november 23.;

[1] Zakon o rehabilitaciji. Službeni glasnik RS [a SZK Hivatalos Közlönye], 33. szám, 2006. április 17. (a törvény párhuzamos (szerb és magyar) nyelvű szövegét lásd a http://www.keskenyut.hu/page/234/art/308/akt/1/html/zakon-o-rehabilitaciji-2006-evi-rehabilitacios-torveny.html oldalon). Zakon o rehabilitaciji. Službeni glasnik RS [a SZK Hivatalos Közlönye], 92. szám, 2011. december 7. Zakon о vraćanju oduzete imovine [Törvény az elvett vagyon visszaadásáról]. Službeni glasnik RS [a SZK Hivatalos Közlönye], 72. szám, 2011. szeptember 28.
Lásd még a Rehabilitálás és restitúció c. felszólalásom a Kárpát-medencében élő magyar ügyvédek, jogvédők budapesti, 2016. szeptember 9-10-i szakmai találkozóján. http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/57761-rehabilitalas-es-restitucio-szerbiaban--vontatott-akadalyokkal-terhes-eljarasok, 2016. szeptember 14. [08:56], vagy http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=8460, 2016. szeptember 14.
[2] Službeni glasnik RS, 121. szám, 2014. november 5. 26-27. o.
[3] A magyar szöveg: http://vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/vmsz-kezdemenyezesere-szerb-kormany-hatalyon-kivul-helyezte-harom-falu-csurog). A fordításban a szerb „UKIDA SE” szavakat a „HATÁLYÁT VESZTI” szavakkal jelenik meg. A szerb „ukinuti” szónak több jelentése is van: eltöröl, megszüntet, megsemmisít, érvénytelenít, hatályon kívül helyez, visszavonás (Srpskohrvatsko-mađarski rečnik/Szerbhorvát-magyar szótár. Pokrajinski zavod za izdavanje udžbenika/Tartományi tankönyvkiadó Intézet. Novi Sad, 1975. harmadik kötet, 456.).  A „hatályát veszti” szavaknak inkább az „izgubiti pravnu snagu”, vagy a gubitak/gubljenje (pravne) važnosti felelne meg.
[4] A fordításban a szerb „pomagača” szó „segítőik”-re lett fordítva.
[5] A fordításban kimaradtak a „Str. pov” szavak.
[6] A szerb „odluka” magyar megfelelője a közigazgatási eljárásban „döntés”, vagy „határozat”.
[7] A fordításban kimaradt az „utvrđivanju” szó, amellyel az ominózus döntés szerzői vélhetően a magyarok által elkövetett háborús bűnökre utalnak. A fordítási észrevételek miatt nem ártana ellenőrizni a VMSZ honlapján közölt magyar nyelvű szöveg egészét.
[8] Rešenje Vlade Republike Srbije 3877 [A Szerb Köztársaság Kormányának 3877-es határozata]. Megjelent a Službeni glasnik RS [a SZK Hivatalos Közlönye] 2014. november 5-i 121. számában, a 3877-es szám alatt, 26-27.
[9] deklaratív: kinyilatkoztató, kikiáltó, bemutató tartalmú jogi norma, ami végrehajtási rendelkezést v. szankciót nem tartalmaz (Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006, 127. o.).
[10] Bővebben lásd a Megkésett, deklaratív határozat c. 2014. november 9-i írásom. DélHír portál: http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/32480-2014-11-09-13-52-11, vagy Keskenyúton: http://keskenyut.hu/page/234/art/1061/akt/1/html/megkesett-deklarativ-hatqrozat.html

[11] S. T. G.: Az őszinte bocsánatkérésre várva. Magyar Szó, 2016. november 7. 4, vagy

[12] Ennek kapcsán kell megjegyezni, hogy a harcosok, a hadirokkantak és családjaik jogaira vonatkozó törvény [Zakon o pravima boraca, vojnih invalida i članova njihovih porodica ("Sl. glasnik SRS", br. 54/89 i "Sl. glasnik RS", br. 137/2004) http://www.osobesainvaliditetom.rs/attachments/023_Zakon%20o%20pravima%20boraca,%20vojnih%20invalida%20i%20clanova%20njihovih%20porodica.pdf] 2. szakaszának 3. bekezdése alapján „a népfelszabadító háború harcososának státusa van, ennek a törvénynek az értelmében és a törvényben megállapított jogok tekintetében, a Jugoszláv Hadseregnek a hazában maradt és a csetnik mozgalom [Ravnogorskog pokret] tagjainak, 1941. április 17-étől 1945. május 15-ig”.

„A 2004. évi törvény kiegyenlítette a csetnikeket és a partizánokat és ezáltal általános rehabilitálásban részesítette az egész csetnik mozgalmat és minden együttműködőt megszállókkal. Miután ez a keret elkészült, most már csak az egyéni rehabilitációkon dolgoznak. Eddig 14 háborús bűnöst rehabilitáltak, akiket előzőleg teljesen legális és korrekt jogi eljárásban elítéltek” – nyilatkozta Aleksandar Sekulović Szerbia Antifasiszta Szövetségének [Savez antifašista Srbije] elnöke. [N. Smiljanić. Jovović: Na delu je revitalizacija fašizma (Folyamatban a fasizmus életre keltése)]. Danas, 2015. december 30. 7.

Kovács szerint „a csetnikek hasonló módszerekkel ’dolgoztak’ mint a délvidéki mészárlás idején Tito partizánjai”.

(Kovács András: „Fejszével levágták a fejüket” – folytatódik a megbékélés. http://mno.hu/belfold/fejszevel-levagtak-a-fejuket-folytatodik-a-megbekeles-1077976, 2012. május 23. [12:15], frissítve: 2012. május 24. [09:00].

[13] A vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény 2011. október 6-én lépett hatályba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése