Oldalak

2017. március 26., vasárnap

Miért fontos a délvidéki magyarok részvétele a szerb elnökválasztáson? És kire szavazzanak?

a urna100Szögezzük le: a délvidéki magyarságnak egy szerb elnökjelölt sem felel meg teljesen. Sem a baloldaliak és liberálisok, sem a nacionalisták, sem a centrumközeliek (ha olyanok egyáltalán léteznek).
Mint tudjuk, az elmúlt években (még a haladó birodalom felépülése előtt), az uniópárti, globalista, kvázidemokrata pártok csaknem ugyanolyan előítéletekkel viseltettek az itteni magyarok iránt, mint a nyers soviniszták. A "demokratikus tömb" illusztris vezetői minden évben megemlékeztek a "hideg napokról", a szerb partizánok által 1944-45-ben elkövetett délvidéki magyarirtás tényét pedig nem ismerték (és nem ismerik) el.
A szerbek jelentős hányada ma is jól ismert sztereotípiák alapján kezeli a "fasiszta magyar férfiakat" és a "könnyűvérű magyar nőket".
A délvidéki magyarság évtizedek óta diszkrimináció áldozata a saját földjén a fogalalkoztatás, az emberi jogok, az oktatás, a nyelvhasználat stb. terén - attól függetlenül, hogy adott pillanatban milyen politikai színezetű szerb garnitúra uralkodik.
Nemcsak a soviniszták, hanem a szerb ún. polgári erők is mindig elutasították (pontosabban: kíméletlen módon elvetették) a délvidéki magyar autonómiára irányuló összes kezdeményezést.
Miért kellene a magyarjainknak a fentiek ellenére mégis feltétlenül részt venniük a szerb elnökválasztáson?
A válasz egyszerű. A minden idők legvisszataszítóbb szerb rezsimjével állunk szemben. Régi igazság, hogy amikor az átlagszerbeknek rossz, a délvidéki magyarságnak legalább kétszer rosszabb. Ha a siralmas haladó-szocialista-VMSZ-es rendszer jelöltje győzik, félő, hogy a nemzeti közösségünket a következő években a földi pokol lángjai nyaldossák majd. Az eddiginél is több magyar próbál majd menekülni ebből az infernóból, amelyben a kilencvenes évek "hóhérai és szolgáik" rakják a tüzet az üst alá.    
Amennyiben akár a leghalványabb reményt is meg akarjuk őrizni, hogy az említett forgatókönyv mégsem valósuljon meg, mindannyiunknak az urna elé kell járulnunk.
A számítás egyszerű: ha a választási részvétel nagy lesz, Aleksandar Vučić, a mostani szörnyű, népnyúzó, elviselhetetlen rezsim jelöltje és megtestesítője nem tud győzni az első fordulóban. Az esetleges második fordulóban pedig bármi történhet.
Könnyen lehet, hogy egy-két százalékon, netán ezreléken múlik majd, vajon Vučićnak sikerül-e diadalmaskodnia az első körben vagy sem. Annyi biztos, hogy aki nem megy el szavazni, az egy az egyben olyan, mintha Vučićra voksolt volna. Ezt nem mi állítjuk, egyszerű választási matematikáról van szó.
Hogy kit válasszon a délvidéki magyar szavazópolgár? Az első fordulóban Vučićon, valamint kiszolgálóin: Šešeljen és Parovićon kívül, szinte mindegy, kire szavazik. Az a lényeg, hogy Vučić 50 százalék alatt maradjon. Az (esetleges) második kör már egy egészen más történet lenne.
Nem táplálunk illúziót, hogy Vučić potenciális legyőzője épp sokkal jobb lenne, mint Szerbia mostani önkényuralkodója, de egy árnyalattal biztosan.
A kilencvenes években gyűlölettől fröcsögő, háborús uszító politikát folytató Vučić (Milošević, Šešelj és Nikolić mellett) közvetlenül felelős a délvidéki magyar fiatalok balkáni frontokra való elhurcolásáért és számos magyar család tragédiájáért. Most pedig a legjobb délvidéki földeket árulja az araboknak, valamint migránsokat hoz a nyakunkra.
Ezért (is) kellene szavazni.
K. P.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése