Oldalak

2017. június 4., vasárnap

(Más) napló 83.




Nincs „közös hangulat”?
Kisebbségjogi témák


Május 18.
Szabadkán minden rendben?
A múlt évben 2300 polgár fordult a szabadkai ombudsmani hivatalhoz. Ez a szám jóval magasabb az országos átlagnál. Az újvidéki ombudsmannál például csupán 830 panaszt jegyeztek.[1] A panaszok értékelése alapján megállapítható, hogy a nehéz gazdasági helyzet egyre nagyobb számú polgártársunkat érint – írja a Magyar Szó.[2]
A polgárok 2016. évi jogérvényesítésével kapcsolatos ügyekről Tóth Szalai Erika ombudsman-helyettessel beszélgetett a lap újságírója.
Az írásból megtudjuk: „a kisbirtokkal rendelkező földművesek igazságtalan járulékrendszere még mindig nem változott, továbbra i halmozódnak az adósságok”; a panaszok nyomán a Vízművek és csatornázási közvállalatnak, a Kéményseprő közvállalatnak, a Szociális Központnak, és az Építkezési Igazgatóságnak „rendszermódosítást kellett foganatosítani”; a városi képviselő testület bizonyos esetekben pénzelte a cselekvőképesség megvonásához szükséges pszichiátriai szakvéleményezést; a Csantavéri Önkéntes Tűzoltó-egyesületet a hivatal közbenjárására felszabadították a  vagyoni adó fizetése alól, hogy a hivatalnak sikerült elérni a „település peremén lévő” udvarok rendeltetésének átminősítését, csökkentve ezáltal a tulajdonosok vagyonadójának összegét[3]
A Szabadkához tartozó magyarlakta falvakban hetente egyszer (keddenként) tart fogadónapot az ombudsmani hivatal. A kisebb településeken élők közül 1200 polgár, vagyis a panaszt tevő polgárok több mint a fele vette igénybe a hivatal szolgáltatásait. Hogy ezek között (és a további 1100 panaszos közül) mennyi volt a magyar, azt már nem tudtuk meg.   

Szerb nyelvű mocskolódó firka a magyar író és orvos szobrán Szabadkán[4]

A terjedelmes nyilatkozatból nem derül ki az sem, hogy a polgárok tettek-e panaszt a nemzeti kisebbségi jogok sérelme miatt, vagy maga a hivatal indított-e valamilyen eljárást, tett-e bármilyen javaslatot ezeknek a jogoknak a hatékonyabb megvalósítása terén? Vagy a szabadkai ombudsmani hivatal ezzel a témakörrel nem is foglakozik? Az újságíró is elfelejtett rákérdezni erre!
Az ombudsman-helyettes szavaiból arra lehet következtetni, hogy Szabadkán a nemzeti kisebbségi jogok terén minden a legnagyobb rendben van. Olyannyira, hogy az ombudmannak itt éppen semmi tennivalója nincsen? Kételkedem ebben.
Ugyanezen a napon közölte a sajtó, hogy ismeretlen személy(ek) Szabadkán megcsúfították Munk Artúr (1886-1955) író, költő és orvos szobrát… Az elmúlt két hét alatt semmi hír arról, hogy megtalálták volna az elkövető(ke)t.


Május 21.
Elsődleges a szerb nép és a szerb érdek
A szerbiai államhatalom csúcsvezetése Belgrádban a koszovói szerbek politikai képviselőivel találkozott. A június 11-i rendkívüli koszóvói parlamenti választások voltak a központi téma.
Aleksandar Vulin szociálpolitikai miniszter szavai szerint „a szerbek jövője majdani politikai érdekképviseletüktől és súlyától függ”. Mint hozzátette, a Szerb Listát annak idején azért hozták létre, hogy biztosítsák a szerbek egységét és összefogását. A szerb kormány továbbra is a Szerb Listát támogatja, nyomatékosította Vulin, hozzátéve: „A kormány nem engedi meg a koszovói szerb politikum felaprózását. A szavatoknak nem szabad szétszóródniuk.  A szerbeknek a Szerb Lista keretében kell részt venniük a választáson. Mindenki Szerbia, a szerb nép és a szerb érdekek ellen tevékenykedik, aki megállapodást, vagy kompromisszumot köt az albán politikai erőkkel.”[5]
A magyar politikai vezetők elgondolkodhatnának és tanulhatnának is valamit ebből… 


Május 23.
Nincs „közös hangulat”?
Fontos egyeztetésen vettek részt a nemzeti tanácsok képviselői Belgrádban. Ana Brnabićtyal, a szerb kormány államigazgatási es helyi önkormányzati miniszterrel vitatták meg az oktatással, a tájékoztatással és egyéb nemzeti kisebbségi kérdésekkel kapcsolatos problémákat. 

Hajnal Jenő (Fotó: Szabad Magyar Szó)

– Pozitív, hogy a legfontosabb kérdésekről tárgyalhattunk most a legilletékesebb minisztériumi képviselőkkel – nyilatkozta Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke. „Az ülésen egyértelművé vált, hogy a nemzeti tanácsok és az illetékes minisztériumok egyaránt mindent megtesznek a közös hangulat megtalálása érdekében. A nemzeti tanácsok koordinációja során  (amit az elkövetkező egy évben az MNT végez – B. A.) fontos tényező, hogy az elvégzett munka hatékony és eredményes legyen” – tette hozzá.[6]
Mit lehet megállapítani az MNT elnökének túlságosan általános, többnyire szólamokat (üres mondásokat, frázisokat) tartalmazó nyilatkozatából?
Talán azt a tényt, hogy a találkozó „voltaképen a decemberben összehívott (sikertelen – B. A.) ülésnek a levezetése, befejezése volt”.[7]
Lényegi előbbre jutás azonban – a nyilatkozatból ítélve – most sem történt, mivel – az MNT elnökének szavai szerint – még csak „a közös hangulat megtalálásánál” tartanak. Mikor lesz ebből „hatékony és eredményes” munka?


Május 25.
13 magyar iskola igényét mellőzték
– A 2017/2018-as tanév magyar nyelvű középiskolai szakjait tekintve 13 iskola esetében történt meg, hogy az oktatási minisztérium nem vette figyelembe az iskolák igényeit és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) támogatását. A minisztérium honlapján megjelent táblázatban ugyanis több olyan szakirány sem szerepel, amely szakirányok megnyitását az iratkozási terveik összeállításakor kérték az iskolák, az MNT pedig minden iskolát támogatott az iratkozási tervében – írja a Magyar Szó.[8]
Május 31-én találkoztak a nemzeti tanácsok „koordinációjának” képviselői, hogy „ismertessék az adott nemzeti közösséget érintő problémákat Mladen Šarčević oktatási miniszterrel és hivatalnokaival.
Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottsága elnökének elmondása szerint „a miniszter ígéretet tett, hogy részletesen áttanulmányozza a munkatársaival az átadott dokumentációt” – amelyben szerepel, „miért lenne fontos, hogy az adott szakok visszakerüljenek a középiskolai hálózatba” – és, hogy „a lehetőségeikhez mérten fognak dönteni a hálózat bővítéséről”.[9]

 
Vajon megnyílik-e mégis a szabadkai Svetozar Marković
gimnáziumban a társadalmi-nyelvi szak?

Az idő azonban sürget. A végleges döntésnek ugyanis „a kisérettségiig, azaz a kisérettségit követően a kívánságlisták kitöltéséig (június 24- és 25-ig) meg kell születnie”.
A Szabadkai Zeneiskolában, például, az etnomuzikológiai (magyarán: népzenei – B. A.) és hangtechnikusi, valamint zenei előadói szak „8 tanulóval szerepel a minisztériumi táblázatában, de az iskola 16 tanuló számára szeretne férőhelyet biztosítani”.[10] Érthetetlen, hogy ahol 8 tanulónak van hely és tartanak előadást, ott miért nem lehet 16-nak is?  Vagy nem olyan szakokat kell szervezni, amelyekre van érdeklődés, hanem olyanokat, amelyet az állam bácsi elképzel?     
„Talán” visszakerülnek az iskolák a támogatott iskolák listájára, „talán” nem. Kíváncsin várjuk a miniszteri döntést.
A Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) Vicsek Annamária személyében – a Szerb Haladó Párttal (SMS) kötött koalíciós szerződés alapján – államtitkára van az oktatási minisztériumban.
Elválik: Tud-e valamit is tenni a magyar közoktatás érdekében, vagy csak dísznek van tisztségben? És az MNT?

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2017. június 4.


[1] A Tartományi Polgári Jogvédő/Ombudsman 2016-ban 831 panaszos tárgyon dolgozott, ebből 28-ban a saját kezdeményezésre járt el. Ивештај покрајинског заштитника грађана – омбудсмана за 2016. годину [A Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman 2016. évi jelentése] 2017. március 9. 6.
A 831 tárgy közül 637 panasz az általános emberi jogokra, 45 a nemzeti kisebbségi jogokra, további 106 a gyermekjogokra, 43 pedig a nemek egyenrangúságának sérelmére vonatkozott. Bővebben lásd a Panaszok száma nem változott c. írásom. http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/62759-2017-03-23-13-40-50, 2017. március 23. [14:38]
[2] Pa. E.: Élni kell jogainkkal. 2017. május 18. 1. és 11.
[3] Uo.
[4] D. J.: A multikultúra példaképe: Szerb nyelvű mocskolódó falfirka a magyar író és orvos szobrán Szabadkán. http://delhir.info/2017/05/21/multikultura-peldakepe-szerb-nyelvu-mocskolodo-firka-magyar-iro-es-orvos-szobran-szabadkan/, 2017. május 21. és m. k.: A primitivizmus magasiskolája. Magyar Szó, 2017. május 18. 9.
[5] P. E.: Szerb egység szükségeltetik Koszovóban. Magyar Szó, 2017. május 22. 4.
[6] v-ár: Szoros az együttműködés a nemzeti tanácsok és kormány között. Magyar Szó, 2017. május 25. 4.
[7] Az ülésre 2016. december 16-án Belgrádban került sor. A Tanács 26 tagja volt jelen, a 28 közül. Sulejman Ugljanin, a Bosnyák Nemzeti Tanács (BNV) elnöke, a szavazás előtt követelte, hogy a napirendről vegyék le a nemzeti kisebbségi cselekvési program megvalósításáról készült jelentést, a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény tervezetét és a nemzeti kisebbségi prioritásaink a 2017. évi költségvetésből való pénzelésére vonatkozó javaslatot. Mivel a nemzeti tanácsok elnökeinek többsége [Odložen Savet za nacionalne manjine Srbije zbog neslaganja oko dnevnog reda. / A napirend körüli nézeteltérések miatt elhalasztották a Köztársasági Kisebbségügyi Tanács ülését.] (másutt két harmada – B. A.) [Ugljanin: Manjine da učestvuju u izradi i realizaciji. / Ugljanin: A kisebbségek vegyenek részt az elkészítésben és a megvalósításban]. AP. www.tanjug.rs/flv/ugljanin_pok_1612.flv, 2016. december 16. [17:22]
http://www.blic.rs/vesti/drustvo/odlozen-savet-za-nacionalne-manjine-srbije-zbog-neslaganja-oko-dnevnog-reda/mc5bzwb, 2016. december 16. [15:24] nem szavazta meg a javasolt napirendet, a Tanács ülését elhalasztották. A jelentésekből nem lehet megtudni, hogy a Magyar Nemzeti Tanács elnöke hogyan voksolt. Bővebben lásd az Akik pártkatonák, és akik nem c. írásom. (Más)napló 73. Lázadnak a nemzeti kisebbségi tanácsok? http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=9104, 2016. december 28.
[8] t.r.: Visszahozhatóak a megszűnésre ítélt középiskolai szakok? Magyar Szó, 2017. május 25. 1. és 8.  
[9] t.r.: Talán bővülhet a középiskolai hálózat. Magyar Szó, 2017. június 1. 8.
[10] Lás a 8-as jegyzetben idézett írást.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése