Oldalak

2017. július 23., vasárnap

TÖRVÉNY, AMELYIK SENKIT SE ÉRDEKEL?



Törvényhozó Kovács


Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ETPK) képviselői július 18-án Belgrádban tárgyaltak – a Pannon RTV július 21-i közlése szerint „egyeztettek”[1] – a szerb képviselőházi frakciók tagjaival.
Az európai képviselők „a hatalmi és az ellenzéki politikusokkal egyaránt az európai mércék megvalósításának haladásáról tárgyaltak Belgrádban” és „találkoztak a nemzeti közösségek politikai képviselőivel is”.


Az ETPK jelentéstevői és az ellenzéki pártok képviselőinek találkozója

Kovács Elvira (1982, Szentmihály), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke, a párt köztársasági parlamenti képviselője (2007 közepétől)[2] kapta a feladatot, hogy „bemutassa a 23-as csatlakozási fejezettel kapcsolatos akciótervet, amelynek része a kisebbségek jogainak biztosítása is”. 


Kovács Elvira

A képviselő asszony („aki ’valamiért’ nem vette még fel férje, Voislav Milosavljević nevét”)[3] erről a Szabadkai Magyar Rádió Napindító című műsorában a nyilatkozott:
  Külön kiemeltem a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítását, vagy egy új törvény meghozatalát, a kisebbségi kerettörvény módosítását, elmondtam, hogy az valójában kész, a kormány Brüsszelből várja a zöld fényt, jóváhagyást, hogy ez parlamenti eljárásba kerülhessen. Részletesen beszélgettünk a részarányos foglalkoztatásról, mert az egy olyan téma, amely sürget bennünket, elmondtam, hogy bizonyos lépések a törvényhozás terén megtörténtek, az elmúlt időszakban, de még mindig van tennivaló, és a gyakorlati alkalmazás az, ami a legnehezebb. A szerb, mint nem anyanyelv oktatásáról is beszéltem, mert ez főleg a magyar, illetve az albán kisebbség számára, akiknek az anyanyelvük teljesen más, mint a szerb, nagyon fontos, és elmondtam, hogy elfogadásra kerültek a szerb nyelv oktatására vonatkozó standardok, megjelentek a hivatalos közlönyben, és remélhetőleg, ha nem is a mostani, de a következő tanévtől új tankönyvekből tanítják már a szerbet, mint nem anyanyelvet – mondta Kovács.

Kovács nyilatkozatának az első mondata nem csak pontatlan/hiányos, de zavaros is. Szavaiból nem lehet megállapítani, hogy miért emelte ki külön „a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítását, vagy egy új törvény meghozatalát”. Hiányzik ugyanis, hogy mindkét törvény meghozatala már néhány évet késik, de az illetékesek (Kovács se) még mindig nem tudják, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsiról szóló, már meglévő törvényt módosítsák, vagy új törvényt hoznak.
Aztán ugyanennek a mondatnak a második részéből (is) megtudjuk, hogy a kisebbségi kerettörvény (pontosabban: a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak a védelméről szóló törvény) „valójában kész, a kormány Brüsszeltől várja a zöld fényt, jóváhagyást, hogy az parlamenti eljárásába kerülhessen”.[4]
Ez a kijelentés is egy komoly problémát is takar. A törvény tervezete elkészült ugyan, de azt valójában az érintettek, vagyis a nemzeti közösségek tagjai közül vajmi kevesen látták. Közvitát erről nem szerveztek és a délvidéki magyar sajtó sem foglalkozott vele. Miért nem lehetett ezt elmondani az ET képviselőinek?
Jóó Horti Lívia (Magyar Mozgalom) a Magyar Nemzeti Tanács 2016. december 29-i (22.) ülésén jogosan kifogásolta, hogy a délvidéki magyarság legfőbb választott testülete (az MNT) nem foglalkozott a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény módosításával és kiegészítésével (mint ahogy a kisebbségi cselekvési tervvel sem), miközben az ezzel kapcsolatos közvita 2016. december 28-án lezárult.[5] Vagy elegendő az, ha csak Kovács, illetve frakcióbeli társai és néhány VMSZ vezető tud róla? 
Kovács nyilatkozatának a többi mondata általános és közismert frázisok ismétlésből áll: „részletesen beszélgettünk a részarányos foglalkoztatásról”, „bizonyos lépések a törvényhozás területén megtörténtek”, „még mindig van tennivaló”, „a gyakorlati alkalmazás az, ami a legnehezebb”. A nyilatkozat külön gyöngyszeme, miszerint a kisebbségek „anyanyelve teljesen más, mint a szerb”. Ez Kovácsnak a témában való jártasságára is utal.
***
Hogyan lehetséges az, hogy a magyar pártokat és szervezeteket nem érdekli egy törvény, amely alapjában határozza meg a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek helyzetét? Milyen nemzeti tanács az, amelyik nem vesz részt a jogainkról szóló törvény vitájában? Milyen képviselők azok, akik nem kérik ki a választóik véleményét ilyen fontos kérdésben? Milyen demokrácia az, amelyben „Brüsszeltől várják a zöld fényt, a jóváhagyást”, miközben az érintetteket meg sem kérdezik? Már oda jutottunk volna, hogy nincs is, aki kisebbségi ügyben a délvidéken megszervezzen egy tanácskozást? És végül, de nem utolsó sorban, az Európa Tanács milyen parlamenti közgyűlési küldöttsége az, amelyik csak a pártvezetőkkel tárgyal, miközben nem érdekli, hogy a gyakorlatban hogyan is valósulnak meg a nemzeti kisebbségek jogai és „az európai értékek”? 
Újvidék, 2017. július 23.
BOZÓKI Antal

[1] Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének képviselői Belgrádban tárgyaltak a frakciók tagjaival. http://pannonrtv.com/web2/?p=345168, 2017. július 21.

Lásd még: Narodna skupština Srbije. Predstavnici poslaničkih grupa opozicionih partija na sastanku sa koizvestiocima Parlamentarne skupštine Saveta Evrope [Az ellenzéki pártok képviselői találkoztak a  Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése társ-jelentéstevőivel. http://www.parlament.gov.rs/Predstavnici_poslani%C4%8Dkih_grupa_opozicionih_partija_na_sastanku_sa_koizvestiocima_Parlamentarne_skup%C5%A1tine_Saveta_Evrope.31922.941.html, 2017. július 18.

[3] Kovács Elvira nem szereti az UÇK-t, de a szerb csetnikekkel nincs gondja? http://delhir.info/2017/04/29/kovacs-elvira-nem-szereti-az-uck-t-de-a-szerb-csetnikekkel-nincs-gondja/, 2017. április 29.

[5] Bővebben lásd az Összességében: elégtelen c. írásom.
Civitas Europica Centralis (CEC): Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. január 4. és http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=9134, 2017. január 4.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése