Oldalak

2017. augusztus 20., vasárnap

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATAI ÉS A VAJDASÁG (2009–2017)



Megtörténhet hogy (európai) Vajdaság többé nem lesz


Az Európai Parlament június 14-én meghozta a Szerbiáról szóló legújabb határozatát, amely – Szerbiának az Európai Unióhoz való közeledésének függvényében – újra a Vajdasággal kapcsolatos nyílt kérdésekre irányítja a figyelmet.

Az Európai parlament már több éve, Szerbia európai integrációs folyamatának keretében, határozatokat hoz, amelyekkel rámutat azokra a problémákra és kérdésekre, amelyeket Szerbiának meg kell oldania. A határozatok, amelyeket évente egyszer fogadnak el, néhány tíz pontot is tartalmaznak, amelyek közül egyet mindig fenntartanak Vajdaságnak és Vajdaságra vonatkoztatnak. Vajdaság komplex kérdései közül ezek a határozatok leginkább a Vajdaság Autonóm Tartomány pénzeléséről szóló törvény meg nem hozatalára fokuszáltak.

Így, az Európai Parlament (EP) 2009. november 26-i határozata, a 14. pontjában, „hangsúlyozza a decentralizációs folyamat jelentőségét, amely javítja az állam működését azáltal, hogy az államot közelebb hozza a polgárokhoz, …aminek az érdekében üdvözli Vajdaság statútumának elfogadását és felszólít a hatalom átvitelének folytatására, a pénzügyi törvények által, amelyek lehetővé teszik Vajdaság számára, hogy elkezdje illetékességeinek gyakorlását, az új statútummal összhangban”.[1]

Az összesen 49 pontból álló 2011. január 19. határozat, a 23. pontjában „hangsúlyozza a decentralizációs folyamat jelentőségét, amely javítja az állam működését azáltal, hogy az államot közelebb hozza a polgárokhoz, …elismeri a Vajdaság statútuma és a hatásköreiről szóló törvény elfogadása révén a 2006. novemberi alkotmány végrehajtása terén elért előrelépést; kéri a hatáskör-átruházási folyamat folytatását a közpénzekről szóló törvény és a Vajdaság és a helyi önkormányzatok közvagyonáról szóló törvény elfogadása révén, amelyek lehetővé teszik a Vajdaság számára, hogy az új statútum szerinti hatásköreit elkezdhesse gyakorolni”.[2]

Az EP 2013. április 18-i állásfoglalása a Szerbiáról szóló 2012. évi eredményjelentésről, a 19. pontban, kifejti, hogy  ­„aggodalommal tölti el a Vajdaság autonómiájával kapcsolatos jogi és politikai bizonytalanság, valamint a központi és a tartományi hatóságok közötti egyre növekvő politikai feszültség, amely azt követően alakult ki, hogy a vajdasági parlament szavazni kívánt a tartomány autonómiájáról szóló nyilatkozatról; felhívja a szerb kormányt, hogy állítsa helyre az eredeti állapotot, és mondjon le a központosító intézkedésekről, valamint hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat az autonóm tartomány kormányával, olyan megoldások érdekében, amelyek tiszteletben tartják a jogállamiság és a szubszidiaritás elveit; emlékezteti a feleket, hogy az alkotmány értelmében az autonóm tartomány finanszírozásáról szóló törvényt 2008 végéig el kellett volna fogadni; ezért ösztönzi a kormányt, hogy ezt a törvényt minden további késlekedés nélkül dolgozza ki és nyújtsa be a parlamentnek, mivel arra Szerbiában a demokrácia és a jogállamiság működése érdekében szükség van”.[3]

Az EP, a 2015. március 11. állásfoglalásának 32. pontjában, „…megjegyzi, hogy a Vajdaság kulturális sokszínűsége Szerbia identitásához is hozzájárul, ezért alapvető érdek az ott élő kisebbségek védelme és támogatása, valamint az évszázados, hagyományosan jól működő nemzetiségi sokszínűség megőrzése és elősegítése; sürgeti a többnyelvűség és a kulturális sokszínűség megőrzését; hangsúlyozza továbbá, hogy a Vajdaság autonómiája nem gyengülhet és emlékezteti a kormányt, hogy haladéktalanul terjessze elő a Vajdaság Autonóm Tartomány hatásköreiről és finanszírozásáról szóló törvényt”.[4]

Az EP 2017. június 14-i állásfoglalása a Bizottság Szerbiáról szóló, 2016. évi jelentésének 27. pontjában „kiemeli, hogy a Vajdaság magas szintű védelmet biztosít a kisebbségek számára, és hogy az etnikumok közötti kapcsolat továbbra is jó; hangsúlyozza, hogy nem szabad gyengíteni a Vajdaság önállóságát, és hogy a Vajdaság erőforrásairól szóló törvényt az alkotmány által előírt módon, további késedelem nélkül el kell fogadni; üdvözli a szerbiai Újvidék teljesítményét, hogy Európa Kulturális Fővárosává választottak a 2021-es évre”.[5]

Az EP határozataiban/állásfoglalásaiban évről évre megismétli ugyanazt, a vitás törvénnyel kapcsolatban, amelynek meghozatalát követeli, de amelyet Szerbia – az adott ígéretek mellett sem hozott meg eddig. Az EP elvi követelése meghőkölt a „politikai hazugság kultúrája” előtt.

Az Európai Parlament Vajdaság kérdését lényegében a vajdasági autonómia pénzelésére szűkítette, de még ezt a kérdést sem tette fel teljes egészében és „teljes alkotmányellenességében”, hanem csak az említett törvény meghozatalára szűkítette. Ezzel az EU tudatosan figyelmen kívül hagyja, hogy Szerbia Alkotmánya (184. szakasz) meghatározta, hogy „Vajdaság Autonóm Tartomány költségvetése a Szerb Köztársaság Költségvetésének legalább 7%-át teszi ki, hogy ebből a 7%-ból 3%-ot a nagymunkálatok finanszírozására kell fordítani”,[6] valamint, hogy az alkotmánynak ezt a rendelkezését évek óta megsértik. A következmények hatalmasak, de a pontos adatokhoz nehéz hozzáférni.  Szerbia Pénzügyminisztériumának hivatalos adatai szerint azonban elég pontosan ki lehet számítani, hogy Szerbiai adóssága Vajdaság AT költségvetése iránti tartozása, a 2007-től 2015-ig terjedő időszakban, 2 milliárd és 250 millió euró! Sokkoló és lesújtó. Megjegyzem, hogy az adósság első öt éve „Tadić uralmához” (DP) kötődik, a fennmaradt időben pedig „Vučić uralmához” (SZHP). Tehát, nem ennek vagy annak a politikai pártnak a Vajdaság iránti álláspontjáról, hanem Szerbia álláspontjáról van szó.

Hogyan lehetséges az, hogy az EU, amely követeli, hogy Szerbia hozza létre az alkotmányosságot és a törvényességet Szerbiában, gyakorlatilag átsiklik a tény fölött, hogy a köztársaság területének 27%-án és a lakosság közel 28%-ára, amennyi Vajdaság részvétele, AZ ALKOTMÁNYT NEM ALKALMAZZÁK!!?? Mi ebben az EU üzenete? Felvetődik, hogy az EU üzenete Vajdaság polgárainak: látjuk, hogy Vajdaság létezik ugyan, de nincs szándékunkban, hogy bármilyen hatékony lépést tegyünk az önök érdekében – menjenek továbbra is tönkre. Úgy tűnik, Az EU üzenete a szerbiai hatalomnak: mi önöket formálisan figyelmeztetjük, de önök Vajdasággal azt tegyék, amit jónak látnak – szabad kezet adunk.

Emlékeztetőül: Az autonómia 1990. évi elvesztése előtt Vajdaság társadalmi összterméke 30%-al nagyobb volt, mint Szerbiában, hogy azután, a Milošević „egységes Szerbiájába” való belépés után a bruttó társadalmi össztermék (GDP) 2009-ben a Szerb Köztársaság átlaga alá esett! Ez Szerbia útjának egy része, a horvátországi és megközelítőleg szlovéniai szintű fejlettségtől – a mai macedóniai szintig!

A 2017. évi határozatban említésre kerül még a Savamala kérdése is, de Vajdaság kérdése nem. A Savalama mégiscsak egy állami kilengés, a Vajdaság iránti viszony pedig Szerbia hosszú távú, tudatos és rendszeres törvénytelen és alkotmányellenes viszonyulása közel kétmillió Vajdaságban élő (saját) polgárához. Ilyen mértéken hiányzik az EU-nak az arányosság iránti érzéke?

Az EU határozatai nem kötelezőek, csak „politikai ajánlás” jellegűek. Az alkotmányosság és törvényesség tiszteletben tartása Szerbiának az EU-hoz való közeledési a feltételeinek az élén van. Ez által, az EU-nak nagyon hatékony „eszközei” vannak az „ajánlásai” megvalósítására. Mindemellett, a Vajdasághoz kötődő kérdések megoldatlanságát tolerálják. Úgy tűnik, hogy az eddigi határozatok meg nem valósított részei az EU prioritásai megválasztásának a következményei, pontosabban: a reálpolitikának, amit az EU folytat.

Lehet, hogy az EU, a kiválasztott reálpolitika nevében, Vajdaságot a lefolyóban hagyja, de holnap – egy másik reálpolitika szükségére, Vajdaság igencsak fontos lehet, mint az EU támasza. Például Szerbiának az EU-csatlakozási népszavazásán. Amennyiben folytatódik az ilyen politika, megtörténhet, hogy Vajdaságban nem lesz meg a várható demokratikus kapacitás. Vajdaság gazdasági tönkretételét párhuzamosan követi a kulturális javak és (a megmaradt) európai értékek, de az összes civilizációs örökség pusztulása is. Megtörténhet, tehát, hogy (európai) Vajdaság többé nem lesz. Kinek az érdeke ez?

Dragomir Jankov, ügyvéd
a Vajdasági Klub alelnöke



Fordította, jegyzetekkel és alcímmel ellátta: mgr. Bozóki Antal

[1] European Parliament resolution on the European integration process of Serbia. B7‑0000/2010. https://wikileaks.org/.../129313_AM1%20resolution%20SERBIA%20...
[2] Az Európai Parlament 2011. január 19-i állásfoglalása Szerbia európai integrációs folyamatáról. Elfogadott szövegek. P7_TA(2011)0014. Strasbourg, 2011. január 19. http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P7-TA-2011-0014+0+DOC+XML+V0//HU
[3] Az Európai Parlament 2013. április 18-i állásfoglalása a Szerbiáról szóló 2012. évi eredményjelentésről. (2012/2868(RSP)). Strasbourg, 2013. április 18. Végleges kiadás. http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P7-TA-2013-0186+0+DOC+XML+V0//HU
[4] Az Európai Parlament 2015. március 11-i állásfoglalása a Szerbiáról szóló 2014. évi eredményjelentésről (2014/2949(RSP)). Végleges kiadás. Strasbourg, 2015. március 11. http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&reference=P8-TA-2015-0065&language=HU&ring=B8-2015-0213
[5] Az Európai Parlament 2017. június 14-i állásfoglalása a Bizottság Szerbiáról szóló, 2016. évi jelentéséről (2016/2311(INI)). Ideiglenes kiadás. Strasbourg, 2017. június 14. http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2017-0261+0+DOC+XML+V0//HU&language=HU
[6] A Szerb Köztársaság Alkotmánya. A SZK Hivatalos Közlönye, 98/2006. szám. Törvények és egyéb jogi dokumentumok magyar nyelven.  http://www.mnt.org.rs/dokumentumok/hasznos-tartalom/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése