Oldalak

2017. szeptember 15., péntek

Pásztor mentegetőzése:

Nincs elég fordító a magyar nyelv szélesebb körű használatához képviselőházi szinten

 

Portálunk (a DélHír portál – B. A.) beszámolt róla, hogy a VMSZ nem szavazta meg a szélesebb körű magyar nyelvhasználatot a Tartományi Képviselőházban. (A cikk ITT érhető el.). Csonka Áron, a VMDK elnöke és képviselője elmondta, hogy a képviselőházban a jelenlegi ügyrendi szabályzat értelmében csak arra van joguk a magyar és a többi nemzeti közösség képviselőinek, hogy felszólaljanak és módosítási indítványokat adjanak be a saját anyanyelvükön. A napirendi pontokhoz tartozó anyagok fordítását nem kapják kézhez. Vagyis csak a látszat szintjén valósul meg a nyelvhasználati jog. Csonka emiatt kezdeményezte az ügyrendi szabályzat módosítását, de a VMSZ ezt nem szavazta meg. Íme, hogyan mentegetőzött, és mire hivatkozott Pásztor István, a VMSZ és a Tartományi Képviselőház elnöke.

 

 

(Fotó: Telegraf)

Beszédében Pásztor kiemelte, hogy a szerbiai többpártrendszer bevezetése óta, tehát 1991-től a képviselőház első alapszabályában meghatározta öt nyelv hivatalos használatát Vajdaság Autonóm Tartomány területén, majd 2002-től a horvát nyelvet is, hatodik “kisebbségi” nyelvként ugyanez a státusz illete meg. (Igen, Pásztor azt mondta, hogy “autonóm”, noha Délvidéktől már akkoriban a minimális látszatautonómiát is megvonták – K. P. megj.).
Pásztor szavai szerint Csonka indítványa “ésszerűségi okok” miatt mégsem fogadható el. Mint mondta, a VMSZ alapjában véve támogatja a javaslatból kiszűrődő ötletet, de uganakkor figyelembe kell venni, hogy a jog és az élet mégis két különböző fogalom. A VMSZ számára sokkal egyszerűbb lenne politikai értelemben megalkuvó magatartást tanúsítani, de ők soha sem álltak hozzá a kisebbségi jogok védelméhez úgy, hogy ne ügyeltek volna az élet által diktált korlátozásokra, szögezte le. Hozzáfűzte: tisztában van vele, hogy ezzel az állásponttal a VMSZ hozzájárul azoknak a tényezőknek az érveléséhez, amelyek quislingeknek és árulóknak tartják a párt tagjait.
Pásztor tévesnek és kiábrándítónak tartja Csonka lépését, mert szerinte azzal “címkézésnek teszi ki a kisebbségi közösségeket és azok képviselőit, holott vitathatatlan, hogy mindannyian azonos ügyért küzdenek”. Mint mondta, számára különösen sértő az, hogy ebből kifolyólag elsőre úgy tűnik, a többségi nemzet képviselői jobban törekszenek a kisebbségi jogok érvényesítésére, mint ő (Pásztor).
A VMSZ elnöke elmondta, a Tartományi Képviselőház egyszerűen nem rendelkezik fordítói szolgálattal. A Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárságnak ugyan van ilyen szolgálata, de annak kapacitása nem elegendő ahhoz, hogy minden anyag fordításra kerüljön. (Felmerül az az egyszerű kérdés, vajon a sok mihaszna, naplopó pártkáder mellett, miért nem alkalmaznak több fordítót? Amúgy pedig évente mindössze néhány ülésre kerül sor tartományi képviselőházi szinten. Nem igaz, hogy azt a pár sablonos anyagot nem lehetne lefordítani – K. P. megj.).
Pásztor köszönetet mondott a Szerb Haladó Párt és a Szerbiai Szocialista Párt képviselői csoportjai elnökeinek, mert azt mondták (az említett módosítási javaslattal kapcsolatban) úgy cselekszenek (szavaznak), ahogy a VMSZ mondja. Pásztorék végül úgy döntöttek, a magyar (és a többi nemzeti közösségi nyelv) szélesebb körű használatát illetően tartózkodnak (ami ez esetben egyenlő a nemleges válasszal). Máskülönben “megbénulna a képviselőház munkája”.
Pásztor felszólította Csonkát, ne használja fel a témát napi politikai pontszerzésre, vonja vissza az indítványát és egyeztessen a VMSZ-szel az ügyrendi szabályzat módosításáról. Csonka ezt természetesen elutasította.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése