Oldalak

2017. október 15., vasárnap

(Más) Napló 88.


„Alternatív valóság”

Kisebbségjogi témák


Szeptember 29.
Soviniszta tankönyv?


A történelem tankönyv, amelynek szerzője Radoš Ljušić történész és a hatalmon lévő Szerb Haladó Párt (SNS) tagja (a fotón), sérti az etnikai kisebbségeket és Szerbia szomszédjait, olvasható a könyv kritikai elemzésében.
Aleksandar Miletić történész az elemzésében arra következtetésre jutott, hogy a szerbiai harmadikos középiskolások számára készült könyv „etnocentrikus, egyoldalú, meggondolatlan, irracionális, és nem ritkán teljesen soviniszta kidolgozásokkal és megjegyzésekkel tűnik ki”. „Elfogadhatatlan, hogy ilyen sértő meglátások, amelyek szítják a gyűlöletet és a türelmetlenséget, találhatók a hivatalos és a művelődési miniszter által engedélyezett, serdülőknek szánt tankönyvben – írta Miletić az elemezésében.  
Ljušić viszont a BIRN[1]-nek azt a választ adta, hogy a „kritika csak politikai támadás”, Miletićet Soros György milliárdos érdekeinek szószólójának nevezve.[2]

Október 6.
„Alternatív valóság”

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter udvariassági
látogatáson Aleksandar Vučić szerb elnöknél Belgrádban (Fotó: Tanjug)

– A kisebbségek jogainak védelme terén Szerbia számos európai uniós vagy az EU-tagságra váró ország számára példát mutathat, a nagyrabecsülés jeléül pedig Budapest nemcsak kéri, hanem követeli, hogy még az idén megnyíljon öt új csatlakozási fejezet a Szerbia és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgyalásokon – hangsúlyozta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Belgrádban, miután találkozott Jadranka Joksimović európai integrációért felelős szerb miniszterrel.
A külgazdasági és külügyminiszter leszögezte: Szerbia a pozitív példa, amely azt mutatja, „így is lehet”. Példaként Ukrajnát említette, amely mint mondta, „állítólag az Európai Unióba igyekszik”, mégis úgy módosította oktatási törvényét, hogy a tíz év feletti gyerekek nem tanulhatnak anyanyelvükön. Ami Ukrajnában a kisebbségek ügyében zajlik, az szégyen és gyalázat – fogalmazott. Hozzáfűzte: ezzel szemben Szerbia éppen úgy módosította oktatási törvényét, hogy az a nemzeti kisebbségek jogait megerősítette, sőt előrelendítette.
Aláhúzta: Magyarország mindent megtesz, hogy elősegítse Szerbia európai integrációját, így honorálná azt, amit Belgrád a vajdasági magyar kisebbségért tesz.
Tényként közölte, hogy Magyarország és Szerbia között még soha nem volt olyan jó a kapcsolat, mint most, és nagyrabecsülését fejezte ki a szerb kormány számára, amiért az komolyan veszi és tiszteletben tartja a kisebbségi jogokat. Ahogy Szerbia a magyar kisebbséggel bánik, az teljes mértékben megfelel az EU értékeinek és elvárásainak. Hozzáfűzte, hogy információi szerint Belgrád még az idén módosítja a kisebbségi kerettörvényt, és a vajdasági magyarság vezető politikai ereje szerint ennek előkészületei rendkívül jól haladnak – adta hírül az MTI.[3]
„Ezt hívják alternatív valóságnak” – hangzik a Napló kommentárja.[4]

Október 7.
„Szégyellje magát!”

(Fotó: Blic)

Orbán Viktor magyar miniszterelnök bukaresti „kisebbségi” lapoknak valamilyen, csak számára érthető oknál fogva azt nyilatkozta, „Szerbia megerősödött, mert példaértékű autonómiát adott a vajdasági magyaroknak”.
Legalábbis ez áll a Tanjug információjában.
Innen tájékoztatjuk Orbánt: Szerbia nem erősödött meg.
A délvidéki magyarok nem élveznek semmilyen autonómiát, még a kulturálist sem (egyesek úgy vélik, a Magyar Nemzeti Tanács egyenlő a kulturális autonómiával, de nem az, hiszen a VMSZ intézményéről van szó).
Példaértékű autonómiát pl. a katalánok élveznek Spanyolországban, de az sem elég nekik.
Ha a szerb távirati ügynökség hitelesen közölte a fenti nyilatkozatot, Orbánnak csak annyit üzenünk: Szégyellje magát! – fűzte hozzá a DélHír portál.[5]

Október 8.
Várady nem látja…

 (Fotó: Tanjug)

Dr. Várady Tibor akadémikus (a felvételen), „a szerbek kedvenc nemzetközi jogásza” (ahogyan a DélHír nevezi)[6] Katalónia függetlenségi törekvésével kapcsolatban több nyilatkozatot is adott a médiának.
A Magyar Szónak egyebek között ezt mondta: „Nem látom a megkülönböztetés alapját, nem tudom, hogy miért kellene különbséget tenni Koszovó és Katalónia között”.[7]
Feltűnő viszont, hogy ugyanez a lap (csak az előző) oldalán közli a hírt, miszerint az  Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (MNT)  és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is ezzel szemben „kinyilvánította (október 3-án – B. A.) szolidaritását a katalán néppel, és párhuzamot volt az erdélyi helyzettel a(z október 1-jén – B. A.) tartott népszavazás kapcsán”.[8] 
Dr. Florian Bieber, a Grazi Egyetem tanára, Balkán-szakértő szerint „Koszóvó és Katalónia között az alapvető különbség az erőszak”.
– Bár a […] népszavazás napján brutális rendőrségi fellépés volt jellemző Katalóniában, azt semmiképpen nem lehet a Koszovóban jellemző, hosszú ideig tartott represszióhoz hasonlítani. Már az 1998/99-es háború, valamint a koszovói autonómia eltörlése után világossá vált, hogy Koszovó és Belgrád között nem születhet megállapodás a tartomány széles autonómiájáról. Katalónia helyzete nem hasonlítható Koszovóéhoz”[9] […]. A párhuzam Koszóvó és Katalónia között a központi hatalom kompromisszum nélküli és merev magatartása, ami ahhoz vezet, hogy a nép mind határozottabban  támogatja az önállósodási törekvéseket.”[10]
Nikola Samaržić, a belgrádi Bölcsészettudományi Kar tanára szerint „a spanyol állam és a jugoszláv föderáció között nincsen semmilyen konkrét politikai analógia, azok csak értéktelen politikai fabrikátumok”.[11]
Várady aztán a belgrádi Politika c. napilapnak adott (csaknem egész oldalas) interjúban magyarázta, hogy „sem a spanyol, szerb alkotmány nem engedélyezi a függetlenségi népszavazást”,[12] vagyis tartományainak elszakadását népszavazás útján vagy más módon. Na és, ha az alkotmány nem engedélyezi és a nép el akar szakadni, akkor mi történik? Alkalmazni kell a nemzetközi (köz)jogot.
A jogtudós megfeledkezett (vagy nincs tudomása arról?), hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlése több határozata is foglalkozik a népek önrendelkezési jogával: az 1960. évi nyilatkozat a gyarmati országoknak és népeknek nyújtandó függetlenségről, az 1970. évi nyilatkozat az államok baráti kapcsolatait és együttműködését szabályzó nemzetközi jogi elvekről, az 1974. évi határozat az agresszió meghatározásáról. Az önrendelkezés tiszteletben tartást írja elő az 1966. évi Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmány, valamint az 1975. évi helsinki zárokmány is.
Egyébként Várady a nemzetközi magánjog tanára volt az újvidéki Jogtudományi Karon. Ez a nemzetközi közjogtól eltérő jogág, de a kettőt sokan nem különböztetik meg. Ez azonban képez mentséget a nyilatkozatokhoz.
Jogosan teszi fel a kérdést a DélHír:  „Várady mért nem képviseli (képviselte – B. A.) hasonló lelkesedéssel a délvidéki magyarok ügyét, mint teszi azt a szerbek esetében”?[13] 
A Katalán népnek (is) – ha úgy dönt – joga van az önrendelkezésre, a független államra! Ezt a jogot nem lehet megvonni semmilyen erővel.

Október 10.
„Nem az én dolgom”...

 
(….) Az utóbbi napokban többen is kérdeztek, miért hagytam abba a naplóírást a Családi Körbe. Nem az új szerkesztőség miatt, ha ezzel magyaráznám, akkor beavatkoznék a jelenlegi vajdasági magyar politikai vitákba, amelyben nem bíráskodom. Nem az én dolgom, s különben is, saját magamnak mondanék ellent. Rokonszenvezek a plurális színtérrel, még akkor is, ha az csak csírázófélben van. Másról van szó. Egyrészt mindent egyszer abba kell hagyni, másrészt úgy vélem, hogy vállalja a felelősséget vajdasági magyar értelmiségiek közép- és fiatal nemzedéke. Rajtuk a sor. Ha végzik a dolgukat, akkor felesleges vagyok, ha pedig nem, akkor még feleslegesebb. Jelenleg úgy látom, hogy elégedettek fennállóval, a kisebbségi közösség helyzetével és állapotával, amelyet a VMSZ teremt meg. Ha nekik jó, akkor nem rontom az idillt  (…)[14] – írja Végel László a Naplójegyzeteiben.
Mi a költő, az író, az értelmiségi feladata?
Az, hogy szemlélje a dolgokat, társadalmi történéseket és azokat regisztrálja, esetleg, hogy véleményt is mondjon azokról, vagy, hogy maga is alakítsa/befolyásolja a köztudatot, állást foglaljon, ha nem jól mennek a dolgok?
Annak a híve vagyok, hogy a dolgokat nem csak szemlélni, de még csak magyarázni sem elég. Még akkor sem, ha a szemlélőnek nincsenek anyagai gondjai, hanem hogy elmondja véleményét, és ha kell ki is álljon azok mellett.
„Nem az én dolgom” (hogy „beavatkozzak a jelenlegi vajdasági magyar politikai vitákba”) – írja Végel. Ez is lehet egy (kényelmes) szemlélet/pozíció. A nagy költők, írók, gondolkodók azonban – és ez által is megjegyezte nevüket az irodalom, a történelem – rendre kiálltak nem csak a közösség, de az egyének igazsága, jogai mellett is. Vállalták a felelősséget az események alakulásáért is.
Persze ehhez nem (volt) elég a „rokonszenv”, bátorság is kell(ett)…
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2017. október 15.


[1] Balkan Investigative Reporting Network? Beograd, Srbia. Nem kormányzati szervezet, Belgrád, Szerbia. http://birnsrbija.rs/o-birnu/
[2] BIRN: Kritike udžbenika Radoša Ljušića zbog sovinizma [Radoš Ljušić tankönyvének bírálata a sovinizmus miatt]. Danas, 2017. szeptember 29. 7.
[3] Szijjártó Péter: Magyarország követeli az EU-tól öt új tárgyalási fejezetet megnyitását Szerbiával.
Lásd még: v-ár: Öt fejezet megnyitását követeljük. Magyar Szó, 2017. október 7. 5.
[7] P.E.: Koszóvó és Katalónia között nincs különbség. Magyar Szó, 20147. október 4.  4.
[8] MTI: Párhuzamot vonnak Katalónia és Erdély között. Magyar Szó, 20147. október 4. 3.
[9] P.E.: A keménykezű irányítás következményei. Magyar Szó, 20147. október 5. 4.
[10]Uo.
[11] Marija Kojić Analogije između Kosova i Katalonije us stupidne [A Koszovó és Katalónia közötti analógiák stupidok]. (stupidan: korlátolt, bárgyú, ostoba. Srpskohrvatsko mađarski rečnik [Szerbhorvát-magyar szótár] Pokrajinski zavod za izdavanje udžbenika. Újvidék, 1975. S-Ž, 235.)
[12] Ivan Cvetković: Ustavi Španije i Srbije ne poznaju mogućnost referenduma o nezavisnosti. Politika, 2017. október 8. 7. Lásd még K.P.: Várady több megértést kér Szerbia számára! http://delhir.info/2017/10/11/ismet-megszolalt-jogaszunk-varady-tobb-megertest-ker-szerbia-szamara/, 2017. október 11.
[13] Uo.
[14] Végel László: Naplójegyzetek – Fragmentumok. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=10454, 2017. október 12.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése