Oldalak

2017. október 3., kedd

Szili Katalin az autonómiatörekvésekről:

Európa mélységesen hallgat, Katalónia ügyében is
 
Szili Katalin az autonómiatörekvésekről: Európa mélységesen hallgat, Katalónia ügyében is

A katalán függetlenségi népszavazás, valamint a nemrég meghozott új ukrán oktatási törvény elleni tiltakozás adta az apropót arra, hogy megszólaltassuk Szili Katalint, a határon túli autonómiaügyekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízottat. A korábbi házelnök szerint a határon túli, tömbben élő magyarságnak nem szabad párhuzamot vonnia a Katalóniában történtekkel,
a magyar nemzetrészeknek önállóan kell kivívniuk a saját autonómiájukat.
- Mi a véleménye az október elsején lezajlott katalán népszavazásról és az azon történt incidensekről?
- A katalán embereknek lehetőségük nyílt arra, hogy a szubszidiaritás elve (az az elv, amely szerint minden döntést és végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni) kinyilvánítsák véleményüket a függetlenedés ügyében. A spanyol kormány megpróbálta minden eszközzel, az erőszaktól sem visszariadva megakadályozni a szavazás létrejöttét és a polgárokat elrettenteni a voksolástól. 2017-ben egy EU-s jogállamban szerintünk ez megengedhetetlen.
- Mi a magyar kormány álláspontja ebben az ügyben?
- Magyarország Spanyolország belügyének tekinti a katalán népszavazás ügyét, ugyanakkor meglepőnek találjuk, hogy a szavazáson történt bántalmazások és jogsérelmek ügyében Európa vezetése mélyen hallgat.
- Ez mennyire lehet hatással a határon túli magyarság autonómiatörekvéseire?
- Valamennyi tömbben élő magyarság a határon túl a maga sajátosságainak megfelelően és a lehetséges politikai nyitottságot figyelembe véve alakította ki a saját elképzeléseit az autonómiáról, hiszen a történelmi adottságok, a realitások és a többségi fogadókészség nagyban meghatározzák a lépéseiket. A már létező autonóm régiók Európában példaként szolgálnak és elsősorban gyakorlati precedenst jelentenek a magyar közösségek számára, azonban nem szabad párhuzamot vonnunk a Katalóniában történtekkel. Minden egyes történet más és más, más küzdelmet kíván. A magyar nemzetrészeknek önállóan kell kivívniuk a saját autonómiájukat, amelyhez a Magyar Állam minden tőle elvárható segítséget biztosít és biztosítani fog a jövőben is.
- Orbán Viktor miniszterelnök a minap Erdélyben beszélt a nemzet identitásának megőrzéséről és a nyelv fontosságáról, arról, hogy Magyarország felelősséget tud vállalni az erdélyi magyarokért. Milyennek látja az erdélyi magyarság helyzetét, jövőjét?
- A magyar nemzetpolitikának természetes feladata a magyar közösségek támogatása és az autonómia képviselete. Ezt az Alaptörvény, és a 2010. évi XLV. törvény a „Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről" is rögzíti. Ugyanakkor az erdélyi magyarság helyzetében azt gondoltuk, hogy változást eredményez Románia belépése az Európai Unióba. Sajnos tapasztalataink azt mutatják, hogy néhány területen inkább visszalépés történt. Gondoljunk csak a marosvásárhelyi iskola ügyére a székely zászló használatának tiltására, az önkormányzás kérdéseinek elutasítására és egyáltalán arra, hogy a magyarságot nemzetbiztonsági kockázatnak tekintik. Azzal, hogy az ukrán oktatási törvény egy platformra sodort bennünket, talán a román politikusok is empatikusabbak kezelik a magyarság kérdését, akik szülőföldjükön szeretnének boldogulni
- A felvidéki Nagytárkányban vasárnap tiltakoztak az új ukrán oktatási törvény - így a kisebbségek nyelvhasználatának korlátozása - ellen. Milyen hatással lehet az új törvény a felvidéki és kárpátaljai magyarok életére, mindennapjaira? Mi a magyar kormány álláspontja ez ügyben?
- Ukrajna 2014-ben aláírta az Európai Unióval azt a társulási megállapodást, amelyben vállalta a közös értékek tiszteletben tartását, különösen a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság területén. Ez a megállapodás idén szeptemberben hatályba is lépett. Ukrajna azonban néhány nappal ezt követően egy olyan oktatási törvényt fogadott el, amely a területén élő kisebbségek, így a nemzeti kisebbségként helyben élő, őshonos magyarok jogfosztását is eredményezi.
Az ukrán törvényhozás, amikor elfogadja ezt a törvényt, az alapvető emberi jogokat sértő lépést tesz; megfosztja az ország területén élő nemzeti kisebbségek tagjait az oktatás nyelve szabad megválasztásának jogától, valamint az anyanyelven tanulás lehetőségétől. Ez az intézkedés közel száz oktatási intézményt érint, amely tág teret nyit az asszimilációnak, vagy az elvándorlás kényszerének.
Sajnálattal tapasztaltuk, hogy Ukrajna első intézkedése az volt társult tagként, hogy megsértse az Európai Unióval kötött társulási megállapodásban rögzített alapelveket, ezért Magyarország kifejezetten tiltakozik a kihirdetés előtt álló ukrán oktatási törvény ellen. Az európai adminisztrációnak most miért nincs hangja? Európa itt is mélységesen hallgat.
- Mennyire fontos Magyarország számára a határon túli magyarok részvétele az országgyűlési választásokon?
- Számunkra fontos és szorgalmazzuk, hogy valamennyi magyar állampolgár, így az újrahonosítottak is, éljenek az állampolgárságuk adta jogaikkal és menjenek el minél nagyobb létszámban szavazni, és nyilvánítsák ki véleményüket a választáson. Ha a külhoniak állampolgárságot kapnak, úgy ahhoz jár a szavazás lehetősége is. Ezt ma csak azok kérdőjelezik meg, akiknek nem tiszta a lelkiismeretük a határon túl élő honfitársaik előtt.
Képünk archív felvétel.

H. L. B.

2017. október 03. [12:52]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése