Oldalak

2017. október 7., szombat

Zombor:

Ötvenhét magyar elsőse van a kilenc nyugat-bácskai iskolának

Vegyük nagyító alá a Zombor környéki iskolákat, mi helyzet a nyugat-bácskai szórvány magyar iskolákban. Mielőtt rátérnék a magyar tagozatokra, kis betekintés a többségi nemzeti iskolákban levő helyzetbe, hogy legyen összehasonlítási alapunk.

 


Mint minden évben az idén is kis nyugat-bácskai körkép, a környező településeken mi a helyzet.
Zombor város területén összesen 675 (tavaly 710), ebből 398 (tavaly 425) a városban, 277 (tavaly 285) pedig a környező falvakban.
Zomborban a Testvériség-Egység Általános Iskolában folyik csak magyar nyelvű oktatás, ott az idén 3 magyar elsős lesz. Ebben a tanítási évben Zomborban és a városhoz tartozó falvakban 32 (tavaly is 32) magyar elsős kezdi meg a tanulmányait.
Az idén 277 (tavaly 285) elsős kisdiák a következőképpen oszlik szét a falvakban. Sárin (12 szerb), Monostorszegen (26 szerb), Béregen (7 szerb), Küllődön (8 szerb), Gákován (13 szerb), Harasztin (3 szerb), Doroszlón ( 8 szerb + 6 magyar), Bezdánban (20 szerb + 9 magyar), Nemesmiliticsen 14 szerb + 7 magyar), Regőcén (14 szerb), Sztapáron (36 szerb), Őrszálláson (30 szerb), Kerényen (31 szerb) és Csonoplyán (24 szerb).
Ha összehasonlítjuk a tavalyi évvel 35 diákkal kevesebben kezdték az első osztályt. Ha figyelembe vesszük, hogy tavalyhoz képest ugyanannyi magyar, de 35 szerb elsőssel van kevesebb – nem számolva a migráns elsősökkel, akik számáról csak annyit tudni, hogy 19 tanuló kezdte meg a tanulmányait, de nincsenek korosztályokra bontva, de mindenképp enyhíti a szerb ajkú tanulók fogyását – észlelhető a városban a szerb elsősök csökkenése évről-évre.
 Apatin, Kúla és Hódság közésekben  
Nyugat-Bácska többi községeiben a helyzet szintén elgondolkodtató. Szilágyin már nincs magyar felső tagozat, a diákok a kupusziai vagyis bácskertesi iskolába járnak. Ha annó az igazgató nem lép és nem indítja el a párhuzamos szerb tagozatot akkor, az iskola önállósága megszűnt volna, így is kérdéses meddig maradhatnak meg az állami nyelven a kis létszámú tagozatok. Apatin községben még a bácskertesi iskolában tanulhatnak elsőtől nyolcadikig magyarul. Az elmúlt években a tanulók létszáma drasztikusan lecsökkent, 5-6 diák indul magyar elsőbe.
Hódság község területén csak egy faluban Gomboson tanulhatnak magyarul a gyerekek. A gombosi iskola magyar osztályaiban is 5-6 gyermek tanul, kérdéses mikor indul meg a tagozatok összevonása, és merre tovább a felső tagozatra?
Kúla községben Kúlán a Petőfi Brigád Általános Iskolában van magyar tagozat elsőtől nyolcadikig.
Ebben az évben itt van a legtöbb elsős, 13!
1-8-ig összesen 71 tanuló tanul magyar nyelven. Az elmúlt három évben mindig tíz fölött volt a magyar elsősök száma.
Megállíthatatlan népvándorlás
Évszázadok óta erős az emberek vándorlása, ennek köszönhetően jött létre két nyugat-bácskai falu, Bácsgyulafalva és Szilágyi is. Gazdasági migránsok voltak, nincstelenek, akik új hazát kerestek. Csak a módszer volt más, állami jóváhagyással és felügyelet mellett történt a migráció.
Néhány évvel ezelőtt még hét évre előre tudtuk a gyermekek számát, mert aki Bácsgyulafalván született, nagy valószínűség szerint itt is kezdte a tanulmányait.
Mára ez teljesen megváltozott, a kis születési létszám mellett az sem biztos, hogy, aki ma ovis a faluban, jövő szeptemberben itt kezdi-e meg az első osztályt.
A nyugat-bácskai magyar közösség rohamosan fogy, gyermekek nem születnek, ebből mindenki levonhatja a következményt, merre is halad a tendencia. A táblázatban szemléltetni szeretném a jelenlegi és az elmúlt években indult elsősöket.

TELEPÜLÉSEK MAGYAR ELSŐSÖK SZÁMA

2010 2014 2016 2017
Zombor 5 0 2
Bezdán 11 9 9
Nemesmilitics 6 10 7
Doroszló 7 1 6 6
Bácsgyulafalva 15 5 7 7
Kupuszina 12 12 6
Szilágyi 0 1 2
Gombos 5 5
Kúla 10 9 11 13

A számok vizsgálata után, csak egy nagy kérdés marad. A szórványunkban meddig tarthatóak ezek az állapotok, hol kezdődik majd meg a racionalizáció, lesz-e akkor egy terv, melyik településen marad meg az iskola, a magyar tagozat, s ez által a magyar élettér?! Vagy minden ad hoc dől el?
Az elkövetkező időszak sok újdonságot fog hozni az oktatásügynek. Csak nagy kérdés marad, hogy az állam a kelet-szerbiai kis iskolákban vagy a délvidéki kis létszámú magyar tannyelvű iskolákban és tagozatokon kezdi meg a tagozat-összevonásokat, iskola-összevonásokat és iskolabezárásokat?
 Keszég Kornél

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése