Oldalak

2018. január 29., hétfő

A VMSZ képviselői nem óhajtanak magyarul beszélni a szerb parlamentben, pedig megtehetnék; a romák élnének a joggal, hogy a saját anyanyelvükön szólaljanak fel


 
 

 

A nemzeti kisebbségek képviselői, akik olyan közösségekhez tartoznak, amelyek a szerbiai összlakosság legalább két százalékát képezik, a köztársasági parlamentben (is) a saját anyanyelvükön szólalhatnának fel, mondhatnák el beszédeiket. Szerbiában ez a jog a magyarokat, a bosnyákokat és a romákat illeti meg.

Ezt a meglevő törvényes előírások is lehetővé teszik. A kormány elé kerülő új törvényjavaslatok, amelyek szabályozzák a kisebbségi jogokat, a jelképek és a nyelv használatának módját, állítólag megerősítik a parlamenti kommunikáció említett gazdagításának lehetőségét.
Pl. Montenegróban és Macedóniában a nemzeti közösségek képviselői már egy ideje élvezik ezt a jogot, és élnek is vele.
A szerb parlamentben is volt erre példa.
– Korábban a szerb képviselőházba roma pártokból bekerülő három képviselő a saját anyanyelvén szólalt fel. Ezekben az esetekben fordítót biztosítottak, ami teljesen normális eljárás, mondta Dragoljub Acković, az emberi és kisebbségjogi iroda igazgatóhelyettese.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője azonban úgy véli, jobb, ha ők (VMSZ-esek) szerb nyelven fordulnak a “tisztelt” házhoz.
A VMSZ képviselői nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy beszédeiket a saját anyanyelvükön mondják el, mert szerintük a fordítás sohasem lehet ugyanolyan, mint az eredeti szöveg. Márpedig a VMSZ-eseknek az a legfontosabb, hogy meggyőzzék a képviselő kollégáikat álláspontjaik helyességéről. Ezért beszélnek majd a jövőben is szerbül, mutatott rá ifj. Pásztor.
(RTS és Pravda nyomán)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése