Oldalak

2018. február 18., vasárnap

A VMSZ-es képviselők is megszavazzák majd a “szerb nép megmaradásáról szóló nyilatkozatot”? És mi lesz a délvidéki magyarok megmaradásával?

Szerbia és a Boszniai Szerb Köztársaság létrehozza a szerb nép identitásának megőrzésével foglalkozó közös nemzeti tanácsot, azzal az állítólagos céllal, hogy számos intézkedés alkalmazásával megakadályozza a szerb nép asszimilációját (vagyis beolvadását, beolvasztását).

Nem egészen érthető, melyik más népbe olvadhatna be akár a szerbiai, akár a boszniai szerbség.
A szerbiai szerbeket ilyen veszély egyértelműen nem fenyegeti. A Boszniai Szerb Köztársaság pedig Bosznia-Hercegovina külön entitása, amely majdnem teljes önállóságot élvez. A boszniai bosnyákok (vagyis muzulmánok) és a boszniai horvátok aligha égnek a vágytól, hogy magukba olvasszák az ottani szerbséget. Más kérdés, hogy az ottani szerbekkel ellentétben nem áll szándékukban lemondani Bosznia-Hercegovina területi egységéről.
Akárhogy is, a Boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia elkészítette “a szerb nép megmaradásáról szóló közös nyilatkozatot”, amit még tavaly bejelentett a két elnök: Milorad Dodik és Aleksandar Vučić.
A deklarációt állítólag azzal a céllal fogalmazták meg, hogy szavatolja a boszniai szerbek anyaországukkal való kapcsolatainak megszilárdítását, nemzeti identitásának megőrzését, kultúrájának ápolását és ami különösen érdekes – gazdasági fejlődésének gyorsítását. Ez utóbbi tétellel a szóban forgó nyilatkozat akár területi autonómiáról szóló dokumentumnak is minősíthető. Mivel azonban a boszniai szerbek (már most) annál is nagyobb önrendelkezést élveznek, nem zárható ki, hogy ez egy lépés Szerbia és a Boszniai Szerb Köztársaság egyesülése irányában, illetve egyfajta Nagy-Szerbia (vagy legalábbis nagyobb Szerbia) kialakítása felé.
A nyilatkozatot persze a Boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia parlamentje kell, hogy megszavazza.
Vučić úgy döntött, ez a téma a belgrádi választások után kerül napirendre.
Aligha fér hozzá kétség, hogy a parlamenti képviselők, így a haladók “politikai szolgái”, köztük a VMSZ képviselői is rábólintanak. Ezzel egy olyan dokumentumot támogatnak majd, amely egyebek között magában foglalja, hogy a szerbiai és a boszniai szerb diákok ősztől ugyanazokból a tankönyvekből tanulják majd a történelmet, a földrajzot, az irodalmat stb.
Nos, ha a boszniai szerbeket megilleti majd ez a jog, miért ne járna ugyanez a délvidéki magyarságnak, amely a legnagyobb nemzeti közösség (vagy ahogy a szerbek szeretik mondani: “kisebbség”) Szerbiában?
Ha az említett nyilatkozat elfogadásra kerül, logikus lenne egy olyan deklaráció elfogadása is, amely kiegyenlítené Magyarország és a délvidéki magyarság oktatási folyamatát (vagy legalább annak nagyobb részét). Továbbá délvidéki nemzettársainknak minden egyéb olyan jogot kellene biztosítani, amely a szerb deklaráció elfogadásával jár majd a boszniai szerbeknek, nem?
Mit gondolnak, vajon a VMSZ-es parlamenti képviselők a “szerb nép megmaradásáról szóló nyilatkozatra” való szavazatukat függővé teszik-e egy ugyanilyen deklaráció elfogadásától, amely a délvidéki magyarok megmaradását szavatolná? Vagy minden “kötözködés” nélkül úgy szavaznak majd, mint a többség: igennel? Netán tartózkodnak majd?
E sorok szerzője hajlandó felülvizsgálni a VMSZ-szel kapcsolatos minden bíráló megjegyzését, ha a “mieink” ezúttal valamilyen csoda következtében nem szavaznak igennel.
(Fotó: Herceg TV)      

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése