Oldalak

2018. február 23., péntek

„Elég volt a hallgatásból”!


Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (100.)

Február 8.
„Minden feltételnek eleget kell tenni”!
Szerbiai látogatásának második napján Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési és szomszédságpolitikai biztosa részt vett a Nyugat-balkáni Stratégia – Az uniós csatlakozás útjának megnyitása elnevezésű belgrádi tanácskozáson, majd a későbbiekben több ellenzéki politikai párt képviselőjével is találkozott.

Johannes Hahn

Hahn, az Európai Bizottság (EB) február 6-án ismertetett bővítési stratégiájával kapcsolatban, amelyben a 2025-ös év szerepel, amely akár belépési dátum is lehet egyik-másik tagjelölt ország számára, amit Szerbiai hivatalos körökben „a csatlakozás rögzített időpontjának és céldátumának”[1] is értelmeztek, így fogalmazott:
– A térség országainak azzal is érdemes tisztában lenniük, hogy nem elég, ha reformokat foganatosítanak a joguralom területén, az alkalmazásuk sem maradhat el. Nem elegendő, ha az országokban meghozzák a szükséges törvényeket. A joguralom erősítése az országok érdemi átalakulását jelenti. A nyugat-balkáni országok fontos útkereszteződéshez érkeztek el. Szerbia és a többi ország innen akkor folytathatja útját, ha elkezdik megoldani sarkalatos problémáikat. Elsősorban az intézmények erősítésére van szükség, több területen is. Szerbiának tettekkel kell bizonyítania, hogy komolyan áll hozzá a reformokhoz, az EU-nak pedig a terepen kell megbizonyosodnia arról, hogy a dolgok változnak. Az EU akkor vesz fel köreibe újabb tagállamokat, ha azt minden egyes tagállama támogatja.[2]
„A tagság elnyeréséhez minden feltételnek eleget kell tenni, üzente Hahn.[3]
Egyértelmű: Szerbia csatlakozása nincsen dátumhoz kötve, ki kell érdemelni, vagyis a reformokat alkalmazni kell a gyakorlatban. Reméljük, hogy Hahn ez alatt a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezését is érti.


Február 9.
Összeköt vagy elválaszt?
A Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV/VSZL) óbecsei szervezete felszólította a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ), hogy hagyja el a községet irányító koalíciót, mert egy elveszített bírósági eljárás miatt összesen 60 millió dinárt kell majd kifizetni.
Óbecse és Törökbecse községek kell, hogy kifizessék annak a 2010-ben indult pernek a költségeit, amelynek az újvidéki Gazdasági Fellebbviteli Bíróság vetett véget a Vajdaság Autonóm Tartomány javára meghozott ítéletével.
A németországi Wilshoffen község egy hidat adományozott, amely Óbecsét kötötte volna össze Törökbecsével. Ennek szállítási és összeszerelési költségeire hagyott jóvá kölcsönt a tartományi kormány. Ezt a pénzt nem fizették vissza a szerződésben meghatározott módon, ami miatt bírósági eljárás indult.
A VSZL szerint a VMSZ felelőtlenül és gőgösen viselkedik, hiszen akkor is és most is a hatalomban volt.[4]

Az Adát Padéval összekötő Tisza-híd.

A híddal kapcsolatban szárnyra keltek olyan információk is, miszerint „azért nem Óbecsénél épült meg, mert utóbb kiderült, hogy a konstrukció rövidebb a kelleténél. Mások szerint Nagybecskerek és Nagykikinda torpedózta meg a hidat, mert mindkét város attól tartott, hogy Óbecse és Törökbecse előbb utóbb egyesül és lekörözi őket. Megint mások úgy tudják, hogy a két község egyesülésével megbomlott volna a nemzetiségi arány, aminek a veszélyét bizonyos politikai körök nem nézték jó szemmel.”[5] 
A Bácskát és Bánátot összekötő, Ada és Padé közötti híd „2010 karácsonyára készült el  és kétségkívül a legimpozánsabb a folyó vajdasági szakaszán”.[6]
Elképzelhető, hogy a döntéshozók – a két Becse összekötésével – „a nemzetiségi arány” megbomlásának veszélyétől is tartottak. Nem világos azonban, hogy ez alatt pontosan mit is értettek. Talán attól féltek, hogy az arányok a magyarok javára megváltoznak?  Abban az időben ugyanis a magyarok Óbecse lakosságának még a 45,49%-át, a szerbek pedig 43,44%-át adták.[7]  Törökbecsén ez az arány 61,36% és 26,63% volt a szerbek javára.[8]  
Ilyen szempontból a híd felépítési helyéről a döntés a (Miloševići) kilencvenes évek politikának a folytatása (is) lehetett. 1992-ben ugyanis a szerb kormány rendeletet hozott a közigazgatási körzetekről,[9] amellyel a három magyar többségű községet (Adát, Zentát és Magyarkanizsát) – kiragadva azokat az addigi természetes etnikai, gazdasági, valamint földrajzi környezetből és nem utolsó sorban ökológiai egységből – a nagykikindai körzethez csatolták.[10] Ennek a politikai oka az volt, hogy megosszák az akkor még erős tömböt alkotó magyarságot, amelyhez még Kishegyes, Szabadka és Topolya is tartozott.
A vitatott rendelet ma is nem csak, hogy megkeseríti az érintett községek magyar, hanem a terület minden más nemzetiségű lakójának az életét, de az egész terület fejlődését is akadályozza, mert nem teszi lehetővé, illetve ellehetetleníti számukra, hogy a különböző fejlesztési pénzekre és európai projektumokra pályázzanak.
Az utóbbi 25 évben a Vajdasági Magyar Szövetség gyakorlatilag mégsem nem tett semmit az eredeti körzethatárok visszaállítása érdekében.


Február 9.
Vitás KMKF zárónyilatkozat
Zárónyilatkozatot fogadott el a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris ülése Budapesten.



A Fórum a Délvidék/Vajdaság vonatkozásában a következő konkrét álláspontokat fogalmazta meg:
– A KMKF üdvözli, hogy Szerbiának tizenkét csatlakozási tárgyalási fejezetet sikerült megnyitnia és kettőt ideiglenesen lezárnia. Bízik abban, hogy az idén további fejezetek nyílhatnak meg és felgyorsul a folyamat. Sürgeti a 23. csatlakozási tárgyalási fejezethez kapcsolódó Kisebbségi Akcióterv megvalósítását. A Kisebbségi Akcióterv megvalósításának folyamatában a Parlamentnek számos új törvényt kell megalkotnia, a nemzeti kisebbségek jogainak védelme, helyzetük javítása érdekében. Reményét fejezi ki, hogy a nemzeti tanácsokról szóló, valamint a nemzeti kisebbségek jogairól és szabadságairól szóló törvények módosításai hamarosan elfogadásra kerülnek.
  A KMKF támogatja a VMSZ küzdelmét az anyanyelven megvalósuló oktatásért, különösen a kis létszámú osztályok megmaradásának vonatkozásában. Meggyőződését fejezi ki, hogy e törekvés biztosítja a jövőben is a magyar nyelven működő, önálló tagozatok megmaradását, ami az asszimiláció leghatékonyabb ellenszere. Megelégedéssel nyugtázza, hogy az Országos Oktatási Tanács elfogadta a szerb, mint nem anyanyelv oktatására vonatkozó standardokat, amivel kezdetét vette a szerb, mint nem anyanyelv oktatási módszertanának korszerűsítése, annak érdekében, hogy az anyanyelvű oktatáshoz való jog érvényesülése mellett, a szerb nyelv hatékonyabb elsajátításával, nagyobb eséllyel érvényesülhessenek a fiatalok a szülőföldön.
  A KMKF üdvözli, hogy a részarányos foglalkoztatás elvének megvalósulásaként, a VMSZ több törvényjavaslatra benyújtott, elfogadott módosítási indítványai biztosítják, hogy a munkahely-létesítés folyamatában figyelembe kell venni a lakosság nemzeti összetételét, a nemzeti kisebbségek megfelelő képviseletét, valamint a hivatalos használatban levő nyelvek ismeretét, továbbá hogy Szerbiában törvény rendelkezik arról, hogy amennyiben egy kisebbségi és egy többséghez tartozó jelölt azonos képesítéssel rendelkezik, az előbbivel kell munkaviszonyt létesíteni. Ugyanezt tartalmazza a tavalyi év végén elfogadott, a közszolgálatokban foglalkoztatottakról szóló törvény, amely az iskolák, egyetemek, egészségházak, kórházak, szociális intézmények foglalkoztatottjaira vonatkozik. A jogszabály bizonyos munkahelyek esetében feltételként írja elő a nyelvtudási kötelezettséget, részletesen szabályozza a pályáztatási eljárást. [11]
A dokumentum valójába semmi újat nem tartalmaz. Pontosabban a Vajdasági Magyar Szövetség – már jól ismert – álláspontjait közli.
A Magyar Mozgalom (MM)Ügyvivő Testülete, a február 14-i állásfoglalásában részletes véleményt  fogalmazott meg a KMKF dokumentumáról és felvázolta hogyan látja a délvidéki/vajdasági magyar nemzeti közösség valós helyzetét.[12]
Talán ízben történt meg, hogy egy külhoni szervezet bírálja a KMKF álláspontjait. Erre viszont szükség volt, mivel – a KMKF-től eltérően – az MM úgy látja, hogy „a Vajdaságban bajok vannak a közösség jogainak és politikai érdekeinek érvényesítésével”.
A KMKF-nek az itteni magyarokkal foglalkozó álláspontjain nem kell csodálkozni, hiszen abban Kovács Elvira, a VMSZ (3.) alelnöke, köztársasági képviselő és Pásztor Bálint, a VMSZ Elnökségi tagja, köztársasági képviselő vett részt és fogalmazott meg.[13]
Az MM megítélése szerint „a KMKF ülésén nem valósult meg az az elvárás, hogy a zárónyilatkozat szövege, megállapításai és üzenetei kiegyensúlyozottak és tárgyilagosak legyenek, és hogy maga a KMKF olyan elkötelezettségeket vállaljon fel, amelyek az elméleti elemzéseken túllépve valós nemzeti érdekektől vezérelt, pártpolitikai és személyes érdekeken felülemelkedő cselekvési irányokat fogalmaznak meg”.[14]
A kérdés most már csak az, hogy az MM „véleménye” eljut-e a KMKF irányítóihoz, és hogy ennek lesz-e valamilyen eredménye a Fórum további munkáját illetően?


Február 11.
Eredményes tiltakozás
Eredményes volt az őrszállási (stanišići) lakosok tiltakozása, újra nyitva tart a zombori könyvtárhoz tartozó egyik fiókkönyvtár. Létszámleépítés miatt kb. két évvel ezelőtt, a többi Zombor környéki település könyvtárával együtt bezárták.
Az őrszállásiak már akkor tiltakoztak. Manapság szokványosnak igazán nem nevezhető megmozdulásaikra a nyilvánosság is felfigyelt, de akkor nem jártak eredménnyel. Idén újra gyülekezni kezdtek és tiltakozásuk most sikerrel járt: február elején újra megnyílt a könyvtár.
Megmozdulásuk ismét bejárta a szerbiai sajtót, hiszen cseppet sem szokványos manapság, hogy egy könyvtár miatt utcára vonuljon egy falu apraja-nagyja – adta hírül a sajtó.[15]

Hetente kétszer várja az olvasókat az őrszállási könyvtár
Fotó: blic.rs

– Nem szóltunk semmit, mikor a faluban bezárták a bankot. Nem szóltunk semmit, amikor a faluból elment az anyakönyvvezető – mondták az őrszállásiak, és hozzátették: a könyvtár bezárásával az illetékesek átlépték azt a határt, amely miatt elég volt a hallgatásból, és összefogtak az általuk megválasztott hatalom döntése ellen.[16]
Az őrszállásiak kiharcolták jogukat a művelődésre, kultúrához való hozzáférésre. Példát/utat mutattak ezzel a hogyan kell küzdeni az emberi és a nemzeti kisebbségi jogokért, a jogsérelmek ellen.

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. február 19.


[1] Szabó József: Hallandó erők. Magyar Szó, 2018. február 17. 17.
[2] P. E.: Minden Szerbiától függ. Magyar Szó, 2018. február 9. 4., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3598/kozelet_politika/178392/Minden-Szerbi%C3%A1t%C3%B3l-f%C3%BCgg.htm, 2018. február 8. [19:18] >> 2018. február 8. [19:35]

[3] Hahn: Konkrét példák bizonyítják a sajtószabadság megsértését. Szabad Magyar Szó, https://szabadmagyarszo.com/2018/02/08/hahn-konkret-peldak-bizonyitjak-a-sajtoszabadsag-megserteset/, 2018. február 8. [21:18] |

[4] Liga: A VMSZ távozzon az óbecsei hatalomból! Egy elveszített bírósági per miatt a községi költségvetésből 40 millió dinárt kell kifizetni. Szabad Magyar Szó, 2018. február 9. [20:20]

https://szabadmagyarszo.com/2018/02/09/liga-a-vmsz-hagyja-el-a-becsei-onkormanyzatot/

[5] Sokba kerül Óbecsének az adai híd. Magyar Szó, 2018. február 7. 6. 
[6] Nagy Magdolna: A víznek ugye, nem kell útlevél. Magyar Szó. https://www.magyarszo.rs/hu/2011_05_20/tarkavilag/38440/A-v%C3%ADznek-ugye-nem-kell-%C3%BAtlev%C3%A9l.htm, 2011. május 20. [19:52]
[9] Illetve „a minisztériumok és a különálló szervezetek feladatainak a székhelyükön kívüli ellátásáról”. A rendelet Szerbia Hivatalos Közlönyének 1992. évi 3. számában jelent meg, majd 1995-ig még négyszer változtatták, csak éppen a körzethatárok maradtak.
[10] Diósi Árpád: Új alkotmány helyett politikai akarat, Magyar Szó, 2010. április 29., 5. o.
[11] Kisebbségi Fórum – Temerin. KIFO HÍRLEVÉL, V. évf. 38. szám, 2018. február 11.
    A részarányos foglakoztatással kapcsolatban lásd még A részarányos foglalkoztatás fonákja c. írást.

[13] A KMKF plenáris ülése Budapesten. https://www.youtube.com/watch?v=lP1cu62HEj0 és

    Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. https://www.youtube.com/watch?v=UpwYfU-WExw

[14] Lásd a 12-es alatti állásfoglalást.
[15] Őrszállás: Eredményes volt a lakosok tiltakozása, újra dolgozik a könyvtár.
[16] Tőke János: „Aki helyes úton jár”. Családi Kör, 2018. február 8. 3.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése