Oldalak

2018. március 2., péntek

Kalmár Zsuzsa a Mátyás király-szoborról

A Szabadka Polgári Mozgalma önkormányzati tanácsnokának felszólalása a szabadkai városi testület mai ülésén, amelyen egy napirendi pont szerepelt: Corvin Mátyás szobrának felállításához szükséges határozat meghozatala:
A múlt héten, február 22-én (csütörtökön) volt a legutóbbi VKT ülés.
A mai ülésre szerdán kaptuk a meghívót. Kissé értetlenül állunk a mai ülés ténye és az egyetlen napirendi pont előtt. Nem pazarlás ez a város részéről, hogy pusztán emiatt hív össze egy ülést?
Mátyás király emlékévvé lett nyilvánítva 2018. De még csak március 2-a van, nem várhattuk volna meg a döntéssel a következő rendes ülést és a többi napirendi pont között erről is szavazhattunk volna?
Mátyás királlyá választásának 560. és születésének 575. évfordulója van idén. Kapóra jövő kezdeményezés az emlékév és az ehhez kapcsolódó programok, különösen akkor, ha a hajdani király dicséretében inkább a mostani kormány dicsőítését érezni.
Csákány Lajos részéről az anyagi önerőből történő szoborállítás igen nagylelkű kezdeményezés. Ugyanakkor az, hogy a város egy meglehetősen szűk, éttermekkel, szórakozóhelyekkel teli utcája kapta Corvin Mátyás nevét, önmagában még nem elég jó ok arra, hogy egy ilyen léptékű uralkodó és történelmi személyiség egészalakos szobra ebbe az utcába kerüljön. Ez az utca egy építészetileg eklektikus, polgári, XIX. század végi, XX. század eleji hangulatot árasztó utca. Számos szobor, ugyancsak Csákány Lajosnak köszönhetően dísziti azt. Tipikusan modernista szobrok Sava Halugintól, valamint számos polgári, hétköznapi pillanatképeket rögzítő szobor: a sétapálcás férfitól kezdve, aki a Boss kávézó házfalának dől, a bohócon, a szaxofonoson át a kerékpárt toló hölgyig. Ebbe az utca képét hangsúlyosan meghatározó keretbe semmiképpen sem illene be a reneszánsz kori Mátyás egészalakos szobra.
Mátyás királyhoz méltóbb tágasság és a középkori Szabadkával azonosítható városrész illik. Azt gondoljuk, hogy a szobor helye a történelmi városmagban van. A legméltóbb hely a Ferences rendi templom előtti térségen található, a jelenlegi parkban. Ennek a városrésznek a rendezési terve már egy ideje készül. Jó alkalom volna tehát most a területrendezési terv készítésének felgyorsítására, beléeértve az ott éktelenkedő szeméttárolók eltüntetését, valamint a templom és a park közötti autóparkoló átszervezését is.
Még egy fontos szempont, amiről semmit sem tudunk: a szobrot ki készíti, hogyan fog kinézni? A terveket nem a döntés előtt kellene látnunk?
Mátyás király hivatalos uralkodói címe szerint eredetileg Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya volt. Mi őt mégis elsősorban magyar uralkodóként tartjuk számon, és az is igaz, hogy igen könnyű az ő személyéhez nemzeti büszkeségtől motivált tartalmakat kötni. „Mátyás, az igazságos” - tudja ezt minden magyar óvodás gyerek, valamint azt is, hogy ő volt a legnagyobb és a legmodernebb szemléletű királyunk. Szabadkán viszont, ha egy kicsit is a nemzeti büszkeséget érintő intézkedés történik (legyen az utcanév-változtatás vagy szoborállítás stb.), az szinte óhatatlanul nacionalista indulatokat gerjeszt a más nemzetiséghez, vagy a többségi nemzethez tartozókban. Tisztelet legyen a kivételeknek. Multietnikus közösségekben tehát a Mátyás szobor felállítása egy igen érzékeny téma és okosan kell azt tudni kommunikálni.
A kérdés, hogy vajon a nagy szerb-magyar összeborulás jelképe-e a helyi haladó városvezetés részéről, ha ezt a szobrot engedélyezi, vagy úgy gondolkodik, hogy most ezzel az engedménnyel úgymond le vannak kenyerezve a magyarok, és olyasmikkel ne foglalkozzanak, mint a nyelvhasználati jogok egyre drasztikusabb megnyirbálása, vagy, hogy a szabadkai Városházán egyre kevesebb a magyarul beszélő és értő ember.
Még mielőtt az a vád érhetne, hogy mi már semminek sem örülünk és semmit sem támogatunk, még egyszer üdvözöljük a kezdeményezést, reméljük Csákány Lajos értő partnereket talál a kivitelezéshez és a városvezetéssel együtt újragondolja a Mátyás szobor méltó helyét, amit ismét hangsúlyozni szeretnék, a Ferences rendi székesegyházzal szembeni parkban javasolunk elhelyezni.  Egyúttal  biztatni szeretném, hogy ha teheti, mecénásként támogassa a szabadkai kulturális életet és művészeket, mert ismerve a helyi városvezetés ezirányú közönyét, a teljes leépülés szinte elkerülhetetlen.
Csak akkor tudunk megőrizni valamicskét a városunk régi fényéből és szellemiségéből, ha azok az emberek, akik valóban szeretik ezt a várost, összefognak és megvédik azt.

2018. március 2.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése