Oldalak

2018. március 18., vasárnap

„Szerbiában jobban bánnak a magyar kisebbséggel”…



Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (105.)


Február 28.
Nyilvánosság nélkül a nyelvhasználatról?
Dr. Melanie Wagner vezetésével Zomborban járt az Európa Tanács (ET) küldöttsége, hogy „a kisebbségi nyelvhasználatról érdeklődjön, különös tekintettel a közigazgatásban, az iskolákban, a közvállalatokban és a közintézményekben”.[1]
A látogatás apropója az volt, hogy Szerbia megtette negyedik jelentését az Európa Tanácsnak a Regionális és kisebbségi nyelvek európai kartája tiszteletben tartásáról, amellyel kapcsolatban az ország számos kötelezettséget is vállalt.
Az ET képviselői találkoztak a bunyevác, a magyar, a német és a horvát nemzeti tanács képviselőivel, akik „vajdasági szinten ismertették a nyelvhasználat, az oktatás és a tájékoztatás jelenlegi állapotát”.[2]   

Az ET delegációja a zombori házigazdákkal
(Fotó: sombor.rs.)

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) képviseletében Hajnal Jenő, a tanács elnöke, Szlákó József, a testület zombori tagja és Lulić Emil, a tanács munkatársa „tájékoztatta a vendégeket az érintett témáknak a vajdasági magyarságra kivetülő problémáiról, a privatizáció sajnálatos következményeiről a tájékoztatásban”.[3]
Az MNT-t képviselők „egyebek között fölvetették, hogy nagyon kevés a hivatalos fordító, és nem hagyták szó nélkül a sajnálatos zombori eseményt, amikor a magyar könyvtárosok munka nélkül maradtak a létszámleépítést előirányzó városi rendelet miatt”. [4]
– Az találkozóra a sajtó nem kapott meghívást, de Szlákó elmondása szerint az MNT képviselői nyíltan beszéltek a Karta tiszteletben tartásában fölmerülő problémákról” – olvasható az idézett írásban.

A Regionális és kisebbségi nyelvek európai kartájának 15. cikke alapján az aláíró államok kötelezettsége, hogy időszakonként jelentést nyújtsanak be az ET főtitkárának, a Kartának „megfelelően követett nyelvhasználati politikájukról” és a „rendelkezések végrehajtására tett intézkedésekről”. A jelentéseket szakértői bizottság vizsgálja meg.
Az MNT küldöttségének részvételével kapcsolatban nem tudni, hogy erre a fontos találkozóra készült-e írásos elemzés/felmérés a három említett témakörben, amit az MNT-nek is meg kellett volna vitatni, vagy a részvevők csak a saját álláspontjaikat/nézeteiket ismertették, úgymond improvizáltak?
Hajnal Jenőnek most az lenne a kötelessége, hogy az MNT első következő ülésén írásban számoljon be a Zomborban elhangzottakról és kérje ahhoz a testület jóváhagyását. Nem mindegy ugyanis, hogy az ET – a küldöttség jelentése nyomán is – milyen „javaslatokat fogalmaz meg a kisebbségi nyelvek szerbiai népszerűsítése javítására”.[5] (Itt jegyzem meg, hogy a Karta nem „a kisebbségi nyelvek népszerűsítésének javításáról” szól, hanem a „nyelveknek, mint a kulturális gazdaság kifejezésének az elismerését” alapította meg.)
Mit mondott Hajnal Jenő Zomborban és az MNT mit tett/tesz „a Karta tiszteletben tartásában felmerülő problémák” rendezése érdekében? Miért nem tárgyalt erről az MNT?
Hogyan lehetséges az, hogy Hajnal a délvidéki magyarokat érintő fontos kérdésben, mint például a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó cselekvési terv, a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása, vagy Szerbiának a kisebbségi nyelvhasználatról szóló jelentése, stb. rendre megkerüli a testületet?
Az Kartát aláíró országokban „jogszerűen létesült testületek vagy egyesületek felhívhatják a szakértői bizottság figyelmét az aláíró fél vállalt kötelezettségeit illető kérdésekre” (16. cikk). Megtették-e ezt az MNT képviselői?
Miért nem lehet a nyelvhasználat, az oktatás és a tájékoztatás problémáiról nyilvánosan – a sajtó képviselői előtt is – beszélni, amikor ezek a nemzeti azonosság fontos megnyilvánulásai?
Most kíváncsin várjuk az ET-nek a jelentésről szóló vizsgálatát. Ebből megtudjuk, hogyan képviselték Hajnal és társai a délvidéki/vajdasági magyarok érdekeit.


2018. március 1.
„Szerbiában jobban bánnak a magyar kisebbséggel”…
A fideszes Szijjártó Péter (a fotón), magyar külgazdasági és külügyminiszter a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung budapesti irodája által szervezett konferencián a Nyugat-Balkán (ezen belül pedig Szerbia) uniós csatlakozásának gazdasági vetületeiről beszélt.
  A miniszter által elmondottak ismét bebizonyították, hogy a Fidesz-kormány politikájában nyoma sincs a (még meglévő) külhoni magyarság politikai, nemzeti, de gazdasági érdekeinek nyomon követéséről, felkarolásáról sem – írja a DélHír portál.[6]


Nincsen Szijjártó szavaiban semmi meglepő. Sok mindet lehet mondani róla, csak azt nem, hogy nem következetes. Amióta a miniszteri pozícióba került – ismereteim szerint – egyetlen alkalommal nem foglalkozott komolyan a délvidéki/vajdasági magyarok sorsával/megoldatlan problémáival. Azzal, hogy helyzetünk javítását bármivel is elősegítette volna.
Szijjártót „sokkolta, amikor elolvasta az Európai Bizottság beszámolóját, amely 2025-re jelezte reálisnak a csatlakozási folyamatban legjobban álló két állam, Montenegró és Szerbia tagfelvételét”.[7]  Visszautasította, hogy az uniós országok bírálják Szerbiát kisebbségi politikája miatta, mondván, hogy „Szerbiában jobban bánnak a magyar kisebbséggel, mint a szomszédos uniós tagállamokban”.  Ez arra utal, hogy Szijjártó nem tesz különbséget a „bánásmód” és a jogok alkalmazása/érvényesítése között.
A magyar minisztert úgy látszik nem érdekli, hogy Szerbia mit tesz a csatlakozás érdekében, hogy teljesíti-e a tagfelvételi követelményeket, hanem csak az, hogy mielőbb felvegyék az Unióba. Azt viszont teljesen szem elől téveszti, hogy a felvétel után az Uniót a nemzeti kisebbségi kérdések és az itteni magyarok sorsa már nem érdeklik.
Csak az április 8-án  megtartásra kerülő országgyűlési választásoktól remélhetünk változást…


Március 3.
Milyen az anyanyelvű tájékoztatás Temerinben?
A polgárok csoportja részéről alakított temerini Promóciós és Fejlesztési Központ (CEPRO) a Szerbiai Független Újságírók Egyesületének és más nemkormányzati szervezeteknek a közreműködésével az elmúlt év végén név nélküli (anonim) felmérést készített a polgárok tájékozottságáról a községben. A felmérésben 354-en vettek részt, fele-fele arányban internetes és közvetlen megkérdezés formájában – tudjuk meg az erről szóló írásból.[8]
Az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezettek 72 százaléka kíséri figyelemmel a községben zajló eseményeket, 26 százaléka csak időnként, 2 százaléka nem. Mivel több médiumot is meg lehetett jelölni, a megkérdezettek legtöbbje, 83 százaléka az internetről tájékozódik, 42,3 százaléka újságokból, 6,3 százaléka a hirdetőtáblákról, 4,5 százaléka a rádióból és a tévéből, 2 százalékuk pedig sehonnan sem.


Temerin főutcája

– A megkérdezettek 44 százaléka gondolja, hogy a hatalmon levők korlátozzák a bíráló írások megjelentetését a helyi médiában, 31 százaléka szerint csak részben, 22 százaléka nem tudja, és csak 3 százalék véli úgy, hogy nincs korlátozás. Arra a kérdésre viszont, hogy mit hiányolnak a helyi médiából, a válaszadók 37 százaléka azt felelte, hogy mindent megtalál, ami érdekli, 34 százalék nem tudott mit mondani, 29 százalék pedig mintegy száz különböző témát sorolt fel – közli az idézett írás.
Az adatokból nem lehet megállapítani, hogy a felmérésben milyen számban/arányban vettek részt, vagy egyáltalán vettek-e részt magyar nemzetiségű polgárok. A cikkíró szerint is „kérdéses, hogy a megkérdezettek mennyiben tükrözik a község nemzeti összetételét. Ezért az eredményt mindenképpen fenntartással kell fogadni.”[9]
A felmérésből az sem látszik, hogy a temerini polgárok milyen nyelven tájékozódnak? Tájékozódnak-e az anyanyelvükön, milyen véleménnyel vannak a magyar nyelvű nyomtatott és elektromos sajtóról? Ilyen szempontból a felmérés adós maradt. Ezt  a mulasztást a jövőben mindenképpen pótolni kell(ene).

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. március 18.

[1] JJ: A kisebbségi nyelvhasználatról Zomborban. Magyar Szó, 2018. március 2. 6.
[2] Uo.
[3] Uo.
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] D.J. Magyar külügyminiszter: „Szerbia a stabilitás pillére a Nyugat-Balkánon, jobban bánnak a magyar kisebbséggel, mint a szomszédos uniós tagállamok”. http://delhir.info/2018/03/02/magyar-kulugyminiszter-szerbia-stabilitas-pillere-nyugat-balkanon-jobban-bannak-magyar-kisebbseggel-mint-szomszedos-unios-tagallamok/, 2018. március 2.
[7] Uo.
[8] G.B.: Honnan tájékozódnak a temeriniek? Magyar Szó, 2018. március 3. 9., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3618/vajdasag_temerin/179493/Honnan-t%C3%A1j%C3%A9koz%C3%B3dnak-a-temeriniek.htm, 2018. március 4. [09:49]
[9] Uo.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése