Oldalak

2018. április 2., hétfő

„Az emberi jogok helyett a szabadságok elfojtása”


Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (109.)


Március 20.
„Többség, de mégis kisebbségben”
Megjelent a Danas c. belgrádi napilap Minority News [Kisebbségi Hírek] c. külön mellékletének újabb (3.) száma, amelyet a Migrációkutató Központtal közösen készített. Az – ez úttal – (párhuzamos) szlovák nyelvű írásokat tartalmazó mellékletet a bolgár külügyminisztérium támogatta.[1]   
A lap azon kevés szerbiai újság közé tartozik, amely különböző témákkal külön mellékletben foglalkozik.  Ilyen (időszaki) melléklet közöl például a Suočavanje[2] [Sembesítés] címmel is, amely a délszláv háborús bűnökről és az ezzel kapcsolatos perekről cikkezik.
Az (újság)melléklet nagyon alkalmas és népszerű módja az olvasók részletesebb tájékoztatásának valamely társadalmi, gazdasági, politikai, művelődés stb. kérdésről. A Családi Kör hetilapban és a Magyar Szóban is voltak ilyen mellékletek, amelyek közül jó néhányat magam is készítettem. Ez a gyakorlat sajnos megszakadt.
Ez a kis kitérő után lássuk, mit tartalmaz a Minorit News legújabb vezércikke?
A „Többség, de mégis kisebbségben” c. írás[3] főleg azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy „a nemzeti kisebbségekhez tartozók milyen mértékben élnek a jogaikkal”.
A szerző szerint „mégis azt lehet mondani, hogy a polgárok elegendő mértékben tájékozottak a jogaikról, de egyeseknél az anyanyelvű dokumentumok igénylésekor még mindig fennáll a gyanú vagy a félelem bizonyos formája”.
A cikkből megtudjuk, hogy a Tartományi Polgári Jogvédő által szervezett egyik utóbbi ülésen[4] elhangzott, miszerint „a szakértők és a kisebbségi önkormányzatok képviselői rámutattak, hogy – Vajdaság Autonóm Tartomány és az egyes helyi önkormányzatok szervei kivételével – nem viselnek gondot a nemzeti kisebbségek megfelelő képviseletéről a közszolgálati szervekben”.
– Igen, egyes helyi önkormányzatok tekintettel vannak arra, hogy mennyi nemzeti kisebbségit foglalkoztatnak, míg más önkormányzatokban annak a tények se nincsen jelentős szerepe, hogy a kisebbségiek vannak többségben. Például Antalfalva (Kovačica) és Petrőc (Bački Petrovac) községekben, ahol a többséget a szlovák nemzeti kisebbség képezi, a község első emberének tisztségét szerb nemzetiségű lája el. Semmivel nem más a helyzet egyes (vajdasági – B. A.) községekben sem, ahol a kisebbségiek vannak többségben, vagy ugyanannyian vannak (mint a többségi nemzethez tartozók – B. A.) – olvasható a Minority News írásában.
A szerző végül felteszi a kérdést: „A nemzeti kisebbségek képviselete az említett tisztségeken miért nem egyenlő az ország minden részében és miért van jelen a nemzeti kisebbségek iránt nyílt megkülönböztetés? A választ a kérdésre nem-e a helyi önkormányzatok képviselőinél, vagy a vezető politikai pártoknál kellene megkeresni? Vagy éppen a nemzeti kisebbségek képviselőinél, mert ezt a helyzetet, egyrészt, a kisebbségnek a többség által való nem elegendő méltányolásaként lehet felfogni, másrészt pedig érdektelenség vagy nem elegendő motivációként az évek óta emlegetett jogokért való kitartásban” – olvasható a befejező részben.  


A nemzeti kisebbségek részarányos képviselete az élet minden területén, így a hatósági szervekben is az egyenrangúság egyik követelménye. Az írásból is kitűnik azonban, hogy még a többségében nemzeti kisebbségű lakosságú – ez esetben szlovákok lakta – községekben sem az ott élő kisebbség adja a helyi önkormányzat vezetőjét. Vagy a nemzeti kisebbségekhez tartozók sehol nem lehetnek vezető tisztségben? Hiába a többség (a lakosságban), mégis kisebbségben vannak (a hivatalokban). Nem-e az a tézis cseng ki ebből, hogy „a szerbek sehol nem lehetnek kisebbségben”?   
A Tartományi Ombudsman 2017. évi jelentéséből[5] – az írással ellentétben – megtudjuk, hogy még Vajdaság Autonóm Tartomány szervei sem viselnek gondot „a nemzeti kisebbségek megfelelő képviseletéről a közszolgálati szervekben”.
A tartományi szervekben ugyanis a szerb nemzetiségűek száma (73%) meghaladja a lakosságban való részvételüket (66,76%). Ugyanez a helyzet a Ruszinok (1,3% és 0,7%) és a montenegróiak esetében is (2,0% és 1,15%). Az alulképviseltség a magyarok esetében a legnagyobb (5,05% és 13%), következnek a romák (0,4% és 2,19%), majd a szlovákok (1,4% és 2,6%), a Horvátok 1,9% és 2,43% és a románok (0,9 és 1,32%).[6] (Az Ombudsman 2015. évi jelentése szerint, a tartományi szervekben a foglalkoztatottak 6,14%-a volt magyar.[7] Ez azt jelenti, hogy a „részarányos foglalkoztatás” a gyakorlatban nem, hogy nem valósul meg, hanem folyamatosan rosszabbodik.)  
Most már csak az a kérdés, hogy a Tartományi Ombudsman hol közölt téves adatokat, az említett összejövetelen van a 2017. évi jelentésében? 
A Danas napilap kezdeményezése/projektuma mindenképpen támogatást érdemel. A továbbiakban azonban Minority News-nak nem csak a hivatalos szervek és tisztségviselők álláspontjait kellene közvetíteni az olvasóhoz, mint a legutóbbi számban. Nyitni kellene az irányba is, hogy a nemzeti kisebbségi jogok hogyan valósulnak meg, illetve hogyan nem érvényesülnek a mindennapi gyakorlatban.   


Március 23.
„Az emberi jogok helyett a szabadságok elfojtása”[8]
2017-ben az emberi jogok szerbiai állapotát a nyilvános párbeszéd hiánya, a médiaszabadságok elfojtása, a bírálatok ignorálása és a vélemények ütköztetésének kerülése jellemzi – derül ki a Médiaközpontban bemutatott Belgrádi Emberi Jogi Központ (BCHR) jelentéséből.[9]
Vesna Petrović, a Központ programigazgatója a jelentés bemutatásakor hangoztatta, hogy „a párbeszéd hiányát kíméletlen támadások követik mindenki ellen, aki más véleményt merészel elmondani, s ez a társadalomban nem jó légkört teremt”.
– A független intézmények elleni álláspontok tanúi vagyunk, amiről ezen intézmények vezetőinek jelölésének és választásának módja beszél, mondta Petrović, emlékeztetve, hogy ebben az évben esedékes a közérdekű információk új biztosának választása, és hogy fontos lesz megvédeni ezt az intézményt a politika befolyásától.
Az igazságügy helyzetét kommentálva, Ana Trkulja a Központ munkatársa elmondta, hogy az igazságügy függetlensége jelentősen megnehezült a többi hatalmi szervtől való pénzügyi függőség miatt.
– Azon kívül, hogy a(z Európai uniós csatlakozási – B. A.) tárgyalások 23. fejezetével kapcsolatos tevékenységek többsége késik, a Népképviselőház 2016 közepétől halogatja a költségvetés eszközök átvitelét az igazságügyi tanácsokra. Aggodalmat kelt, hogy ez mellett a bírákról olyan törvényt hoz, amely lehetővé teszi ezekre a végrehajtó hatalom nagyobb befolyását, hangoztatta Trkulja.
Ivan Protić újságíró rámutatott, hogy az újságírók és a médiumok közé, amelyek az emberi jogok védelmezői kellene, hogy legyenek, olyanokat is besorolnak, amelyek sértik az emberi jogokat és PR (public relations/közkapcsolati – B. A.) tevékenységet folytatnak a hatalom érdekében.  
– Az emberi jogok védelmezőinek munkája néhány hivatásos médiumra hárul, amelynek nem erősek és nagyok, és a hatalom mind nagyobb nyomása alatt vannak, hogy PR újságírással, illetve agitprop tevékenységgel foglalkozzanak, mutatott rá Protić.[10]

Az Emberi jogok Szerbiában kiadvány fedőlapja

BCHR pártoktól független, nem politikai és nem profit irányultságú polgári egyesület, amely az emberi jogok elméletének es gyakorlatának előmozdításával foglalkozik. 1995-ben alakult és mostanáig az egyik legjelentősebb szerbiai nem kormányzati szervé fejlődött.
Ha valamit fel lehet róni a 2017. évi (377 oldal terjedelmű) jelentésének, akkor azt, hogy ez alkalommal külön nem foglalkozott a nemzeti kisebbségi jogok állásával Szerbiában. Bizonyára ehhez megfelelő nyelvismerő káderei se nincsenek.
Az újvidéki székhelyű Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület 2018. március 22-i megszűnésével most már nincsen egyetlen magyar civil szervezet sem, amelyik szakmai szinten foglalkozna a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülésével Szerbiában. A délvidéki/vajdasági magyar sajtó pedig nem követi az emberi jogokkal foglalkozó nem kormányzati szervezetek munkáját, mint amilyen például a Belgrádi Emberi jogi Központ, vagy az Emberi Jogok Szerbiai Helsinki Bizottsága.[11] Így, a nyilvánosság nem is értesülhet a szerb egyesületek küzdelméről az emberi jogok érvényesüléséért az országban. 

Március 24.
Struccegylet
Az écskai kastélyban, szerbiai és magyarországi jogászok részvételével, Szakértői szemmel címen, jogászkonferenciát és bált tartott a Vajdasági Magyar jogász Egylet (VMJE).
A szakelőadásokon magyarországi és a Szerbiában még kidolgozás alatt lévő polgárjogi törvénykönyv, valamint a büntetőjogi törvénykönyv főbb elemeit ismertették az előadók, dr. Szalma József és dr. Fejős István, majd prof. dr. Várady Tibor akadémikus tartott előadást a választott bíráskodásról. A jelenlévők mgr. Fehér László igazságügyi szakértő munkájával ismerkedhettek meg, Pásztor Bálint köztársasági képviselő beszámolt a 2018-ban várható jelentősebb törvénymódosításokról, Čedomir Backović helyettes államtitkár pedig az alkotmánymódosításról tartott előadást – tudjuk meg az összejövetelről készül írásból.[12]

A rendezvényt Nyilas Mihály, a VMJE elnöke nyitotta meg

A témák címe alapján azt lehet megállapítani, hogy a VMJE (harmadik) konferenciáján nemhogy a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetéről, jogainak érvényesítéséről nem volt szó, de még az itteni jogásztársadalmat érintő kérdésekről sem.
Volt, tehát, szakmai konferencia és jogászbál, csak éppen „a Vajdaságban kevés a magyar jogász” (– ez is a tudósító és nem az Egylet megállapítása).[13]A Tisza-menti magyar községekben pedig nincsen polgári jogvédő. Óbecsén három éve nem találnak olyan jogvédőt, aki a munkájában magyar és a szerb nyelvet is képes volna egyenrangúan használni.[14]   Az újvidéki Jogtudományi Karon még mindig nincsen megoldva a magyar nyelvű felvételizés.[15] A közszolgátokban folyamatosan csökken a magyarok száma.[16] Ezek miatt is sérülnek a magyar nemzeti közösség jogai.
Mindebből arra lehet következtetni, hogy az itteni jogászoknak van egy politikailag semlegesnek tűnő, de a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tisztségviselői által irányított, a közösség ügyeiben érdektelen egyesülete, amelynek a vezetője – az ellene folyamatban lévő bűnvádi eljárás ellenére, halálos kimenetelű közúti szerencsétlenség okozása miatt[17] – nem mondott le tisztségeiről és távozott a közéletből.
Az a megoldás, hogy ne vegyünk tudomást a problémákról, struccok módjára dugjuk a fejünket a homokba?  A jogászoknak nem ez a feladata!
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. április 2.


[1] Danas. Minority News. Specijalni dodatak dnevnog lista Danas u saradnji sa Centrom za istraživanje migracija. 3.
[2] Danas, 2018. március 30. 7.
[3] MN: Većina, ali ipak u manjini. Uvodnik 44 1.
[4] Vélhetően a 2018. február 22-én tartott kerekasztalra gondolt a szerző, amelynek témája „a nemzeti 
   kisebbségeknek a közszolgálatokban való hatékony részvétele” volt. Nephodno je delotvorno učešće
   onalnih manjina u radu organa javne vlasti [Szükséges a nemzeti kisebbségek hatékony részvétele a
  közhatalmi szervek munkájában]. Danas. Minoriti News, 2018. március 20. 4.  
[6] Uo., 28. Bővebben lásd a Részarányos foglalkoztatás c. írásom:
[7] Izveštaj Pokrajinskog zaštitnika građana – ombudsmana za  2015. godinu [A Tartományi Polgári Jogvédő –
[8] A. P.: Umesto ljudskih prava, gušenje sloboda. Danas, 2018. március 24. 7.
[9] U.o. A Központ emberi jogokról szóló 2017. évi jelentését lásd a http://www.bgcentar.org.rs/godisnji-izvestaj-ljudska-prava-u-srbiji-2017/ honlapon.
[10] Uo.
[11] Helsinški odbor za ljudska prava u Srbiji. http://www.helsinki.org.rs/serbian/index_s.html
[12] K.I.: A szakma népszerűsítése. Magyar Szó, 2018. március 26., vagy
[13] Lásd K. I. írásában, a 13-as alatt.  

[14] Bővebben lásd a Miért „nincs polgári jogvédő”? c. 2018. március 24-i írásom. Civitas Europica Centralis (CEC):

   Kisebbségi Sajtófókusz, 23018. március 27.; https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11008, 2018.

   március 25.

[15] ria: Sikeres év, új utak. Magyar Szó, 2018. március 28. 7.
[16] Lásd a március 20. alatti írást. 

[17] D.J.: A szabadkai ügyészség bűnvádi eljárást kezdeményezett Nyilas Mihály ellen.

    http://delhir.info/2017/12/31/szabadkai-ugyeszseg-bunvadi-eljarast-kezdemenyezett-nyilas-mihaly-ellen/, 2017.

    december 31., és U.Z.: Megérkezett a bűnvádi feljelentés Nyilas Mihály ellen – akár nyolc évet is kaphat, 2018.

    február 2.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése