Oldalak

2018. április 3., kedd

Miközben legnagyobb szerbnek nevezték Szijjártót, addig Szerémségben Délvidék elcsatolásának ünnepnapjáról konferenciáztak

 

Mint ahogy portálunk megírta, Ivica Dačić szerb külügyminiszter különös köszönetet mondott a Haraszti és a Bácsszentgyörgy közötti határátkelőhely megnyitóján  Szijjártó Péternek, a magyar diplomácia vezetőjének, aki „jelenleg a legnagyobb szerb a nemzetközi viszonyokban”, mert erősen és hangosan védi Szerbiát – jelentette a Tanjug.

„Szerbiát gyakran vádolják valamilyen Nagy-Szerbia konceptum miatt. Most Szijjártó Péter a legnagyobb szerb a nemzetközi viszonyokban, mert nehéz időkben  hangosan, erősen és bátran védi Szerbiát. Talán mások is így gondolják,  csak bátorság kell azt kimondani”
– jelentette ki Dačić.
Szijjártó elmondta, hogy a magyar kormány azt gondolja, hogy Szerbiának igenis az Európai Unióban van a helye, és ennek a véleményének hangot is ad.
„Lehet, hogy mások is gondolják, de mi hangosan kimondjuk”
– mondta Szijjártó.
Szavai szerint Szerbia sokkal több jogot biztosít a szerbiai magyar közösségnek, mint a Magyarországgal szomszédos EU-s  államok, és emiatt Magyarország nem engedi meg, hogy Szerbiát valaki bírálni merészelje kisebbségi kérdésben.
Eközben a szerémségi Árpatarlón (Ruma), a nagyszerb sovinizmus egyik zászlóvivőjéről és a Szerb Haladó Párt alapítójáról, Brana Crnčevićról elnevezett  kulturális központ helyiségeiben ma vette kezdetét a közvita a Vajdaság ünnepeiről szóló törvénytervezetről.
A törvénytervezet szerint november 25-ét nyilvánítják majd a „Vajdaság napjává”, azt a napot, amikor a  délvidéki területeken élő szerbek, bunyevácok és más szláv népek Nagy Nemzetgyűlése  – amely kihagyta a a két legnagyobb nemzetet: a magyarokat és a németeket – 1918. november 25-én a szerb királyi hadsereg által megszállva tartott Újvidéken kimondta a Bácska, a Bánság és Baranya csatlakozását Szerbiához.
Emellett, a törvénytervezet szerint tartományi jelentőségű nappá nyilvánítanák május 15-ét, amelyen  1848-ban Karlócán a szerb nemzeti kongresszus kihirdette az önjelölt Szerb Vajdaság megalapítását és fegyverkezésre szólította fel a lakosságot, akik fegyvert ragadtak és 1848 júniusában megtámadták Péterváradot meg a déli magyar városokat, amely során a felkelők sok száz magyar civilt mészároltak le.


Kapcsolódó: Belgrád: Vučić mellett kampányolt a fideszes Szijjártó Péter is

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése