Oldalak

2019. február 12., kedd

Szerbia és Magyarország a „részben szabad” országok között


A Freedom House 2019. évi jelentése

– Szerbia egyike azoknak az országoknak, amelyek az utóbbi egy évben a legtöbbet veszítettek a politikai és a polgári szabadságjogok terén – írja Freedom House[1] a Szabadság a világban 2019 című jelentésében.[2]  
„A világ legjelentősebb politikai és polgári szabadságjogok felett őrködő”[3] amerikai civil szervezet – 15 év után először – a szabad országok közül kiemelte és a „partly free” vagyis a részben/részlegesen szabad (más fordításban: félszabad), országok közé sorolta Szerbiát. A szervezet ebbe a kategóriába sorolta még Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Koszovót, Macedóniát, Magyarországot, Moldáviát, Montenegrót és Ukrajnát. 
A jelentés a demokráciát és a szabadságjogokat a legnagyobb mértékben Oroszországban és Fehéroroszországban hiányolta, így ezeket a „nem szabad országoknak” ítélte meg. A többi európai ország a „szabad országok” között szerepel. 


A Freedom House legutóbbi jelentése szerint Szerbia 2018-ban 6 pontot veszített a politikai és a polgári jogok terén, így 67 ponttal (a 100-ból) a részben szabad országok közé került. A megítélésben ugyanis romlott a helyzet a szabad választások terén, amit a demokratikus rendszer központi elemeként emel ki a szervezet, ugyanakkor a médiaszabadság is nagyon nehéz helyzetbe került. Az értékelés szerint ugyanis a hatalmi pártok, valamint  a hozzájuk közel (vagy a befolyásuk alatt – B. A.) álló média megpróbálja aláásni a független újságírók tekintélyét, zaklatást és hitelrontást alkalmazva, mindezt Aleksandar Vučić államfő támogatásával, akinek az ilyen jellegű fellépése ellenkezik az alkotmánnyal.[4]
A szervezet külön foglalkozik a Balkánnal és kiemeli, hogy Aleksandar Vučić és Milo Đukanović Montenegró államfője a maga köré alakított állami hatalom megerősítésén munkálkodik, ellentmondva ezzel a jó államvezetés elveinek és túllépve a saját hatáskörükön.[5]

Az N1 tv közlése szerint a Freedom Houseban azt mondják, hogy „a belgrádi rezsim még nem autokratikus, de a világos nem demokratikus törekvést mutat”. 
– Szerbiának továbbra is vannak intézményei és lehetőséget kell adni nekik, hogy reagáljanak.  Ezt megelőzően, meg kell védeni azokat a rombolástól. A fenyegetések jelen vannak és a Freedom Housenak ezt a figyelmeztetését, amit a jelentésben megállapítottunk, komolyan kell felfogni – monda Mark Berent, a szervezet eurázsiai részlegének igazgatója.[6]
A 2019. évi jelentés Magyarországot Szerbiával együtt azok közé az országok közé sorolta, amelyekben „korlátozottá vált a demokrácia, miután Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és pártja, a Fidesz, lejártató kampányt kezdeményezett a demokratikus intézmények ellen".[7]
Milyen lehet egy részben szabad” országban a nemzeti kisebbségek helyzete?
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2019. február 12.


[3] mh: Szerbia már csak félszabad ország? https://www.magyarszo.rs/hu/3905/kozelet/197006/Szerbia-m%C3%A1r-csak-f%C3%A9lszabad-orsz%C3%A1g.htm, 2019. február 7. [09:55] >> 2019. február 7. [20:22]. Lásd még: ki rabolta el a szabadságot? https://www.magyarszo.rs/hu/3904/kozelet_politika/196978/Ki-rabolta-el-a-szabads%C3%A1got.htm, 2019. február 6. [14:09]
[4] Uo.
[6] L. Valtner: Napredak u priključenju EU može biti doveden u pitanje [Az EU-hoz való csatlakozásban való haladás kérdésessé válhat]. Danas, 2019. február 7. 8.
[7] Lásd a 3-as jegyzetben idézett írást.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése