Oldalak

2019. március 10., vasárnap

A KÉTNYELVŰ DOKUMENTUMOK BIZTOSÍTÁSA A MAGYAR NEMZETI TANÁCS FELADATA

Így sorvadnak el a jogaink!

Nagy botrányt kavart és nem kisebb felháborodást váltott ki az anyakönyvekről szóló törvény módosítása,[1] miszerint január 1-jétől megszűnt a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadása. Újabb sérelem érte ezzel a magyar nyelv hivatalos használatát.
A Magyar Mozgalom közleményben hívta fel a figyelmet, hogy 2019. január 1-jétől „a hivatalok a kétnyelvű űrlapot csak szerb nyelven, cirill betűkkel tölthetik ki, azaz a születési helyre, az állampolgárságra, a szülők születési helyre és állampolgárságra, a lakhelyre, stb. vonatkozó adatokat magyar nyelven nem tüntethetik fel. A látszólag kétnyelvű anyakönyvi kivonatok valójában csak szerb nyelvűek”.[2]  

 


A Magyar Nemzeti Tanács (MNT), a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 2/2 szakasza szerint „képviseli a nemzeti kisebbséget […] a hivatalos nyelv- és íráshasználat területen, részt vesz a döntéshozatalban vagy dönt” az e területre vonatkozó kérdésekben is. Ismereteim szerint azonban eddig a felmerült problémával kapcsolatban még csak nem is hallatta a hangját. Így képviseli a magyar közösséget! Miért kapják a fizetést?
Nyilvánvaló a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) köztársasági képviselőinek, első sorban Pásztor Bálint frakcióvezetőnek a felelőssége is az újabb törvényhozási jogfosztásért. 
Pásztor István a haladó véemesz elnöke – a január 23-i – sajtótájékoztatóján ezt a kisebbségellenes intézkedést azzal próbálta magyarázni, hogy „központosították a rendszert és egy adatbázisból dolgozik minden anyakönyvvezető, ez pedig jelenetős mértékben csökkenti azokat a mozgástereket, amiket egy-egy önkormányzat szintjén megteremtettek az anyakönyvi hivatalok”.[3] 
Rámutatott továbbá, hogy „az elmúlt években az önkormányzatokban is nagy volt a tarkaság e kérdést illetően, és még a magyar önkormányzatokban sem mindenhol adtak ki kétnyelvű anyakönyvi kivonatot”.[4] 

Pásztor István, tehát, nem azt kérte számon, ami egy – magára valamit adó – magyar érdekvédelmi pártelnöknek a kötelessége lett volna, hogy ez miért volt/van így, nem az ilyen gyakorlatot ítélte el, hanem még indokolni próbálta a jogcsorbítást! Annak ellenére, hogy Vajdaság 31 községében (a 45 közül), illetve a községek valamelyik településén hivatalos használatban van a magyar nyelv is.[5] A fiát csak nem vonja felelősségre! Kit is képvisel valójában? 
– Nem jogalkotási kérdésről beszélünk, hanem elsősorban technikai kérdésről. Mi ezt így is kezeljük és folyamatban van egy beszélgetés a Közigazgatási és Államigazgatási Minisztériummal, amelyiknek a hatáskörébe tartozik ez a törvény, illetve ennek a végrehajtása. Amikor ezzel kapcsolatban befejezzük a beszélgetéseket, akkor ennek a tartalmáról tájékoztatni fogom a közvéleményt – ígérte Pásztor István.[6] 
A pártelnök Pásztor – ismereteim szerint – a fejleményekről eddig nem tájékoztatta a nyilvánosságot. A beszélgetések bizonyára nem fejeződtek be, és kérdéses, hogy mikor fognak befejeződni, vagy befejezőnek-e egyáltalán. Ismerjük már ezt a taktikát: Pásztor arra számít, hogy a közösség – az idő múlásával – esetleg elfelejti, mit is ígért.   
A témát Szilágyi Miklós (a fotón) újította fel a napokban, aki az MNT előző összetételében a Nyelvhasználati Bizottság (nem túlságosan sikeres és agilis) elnöke volt,[7] az újban pedig ugyanennek a testületnek a tagja.[8]   

 

A Magyar Szóban megjelent írásában,[9] majd a Pannon RTV Közügyek című műsorában nyilatkozva,[10] amit aztán internetes portálok is átvettek,[11] Szilágyi elmondta, hogy „az önkormányzatok kötelesek állni a kétnyelvű dokumentumok fordítási költségeit, amennyiben az adott községben hivatalos a magyar nyelv”.   
– Amikor egy-egy önkormányzat hivatalnoka arra hivatkozik, hogy technikai okok miatt nem adható ki a teljesen magyar nyelvű anyakönyvi kivonat, kérhetjük a hivatalos fordító által elkészített fordítást az adott önkormányzattól. Ha az eljáró szerv nem hajlandó magyarul vagy magyar fordításban kiadni a kérelmezett dokumentumot, javasolnunk kell, hogy írásban indokolják meg az elutasítást. […] Amennyiben mindezek után elutasító döntést kapunk, a döntést mellékelve panasszal fordulhatunk a Magyar Nemzeti Tanácshoz, valamint a budapesti székhelyű, de vajdasági magyar ügyvédekkel együttműködő Kisebbségi Jogvédő Intézethez – magyarázta Szilágyi Miklós.[12]

Amit Szilágyi javasol, az egyik lehetséges, de körülményes és hosszadalmas útja a nyelvhasználati jogok érvényesítésének. Célratörő azt lett volna, ha erről a problémáról egy jelentés készít a Nyelvhasználati Bizottságnak, vagy azt állásfoglalásra egyenesen az MNT elé terjeszti.  
Szilágyi a magyar polgároknak azt javasolja, hogy egyénenként küzdjenek az egyébként kollektív nyelvhasználati jogaik érvényesítéséért, hadakozzanak a közigazgatással. Tudnia kellene viszont, hogy a polgárok nem szívesen írnak „kérelmet”, még kevésbé pedig hadakoznak a közigazgatással. Ez időbe és pénzbe is kerül. Inkább elállnak a jogaiktól.
A MNT feladata lenne, hogy – a probléma ismeretében – „képviselje” a közösséget és az önkormányzatokban érvényesítse a hivatalos nyelv- és íráshasználati jogait (is).   
A Hajnal Jenő vezette MNT-re viszont jellemző, hogy a közösséget érintő semmilyen problémával kapcsolatban nem hajlandó határozottan állást foglalni, nehogy véletlenül megsértse a szerb hatalmat. Vagy arra vár, hogy Pásztor István „befejezze a beszélgetéseket a Közigazgatási és Államigazgatási Minisztériummal”? Hogy a Kisebbségi Jogvédő Intézet járjon el helyette?

Azokban a községekben/önkormányzatokban, amelyekben a magyar nyelv- és írás hivatalos használatban van, a közigazgatás köteles magyar nyelven is végezni az ügyintézést/a munkáját. Szóban és írásban is. Ez azt jelenti, hogy a dokumentumokat magyar nyelven is ki kell adniuk!
A konkrét esetben az MNT-nek, amelynek Losoncz Dávid személyében a nyelvhasználatért felelős Végrehajtó Bizottsági tagja is van,  fel kellene mérni, melyek azok az önkormányzatok amelyek a munkájukban is alkalmazzák is a magyar nyelvet, és melyek azok, amelyek – sok év után se – nincsenek erre felkészülve erre, valamint követelni az ezzel kapcsolatos sürgős intézkedések megtételét, a nyelvhasználati jogok gyakorlati alkalmazásának biztosítását! Nem pedig a polgárokra hárítani, hogy egyedül küzdjek a jogaikért! 
Így sorvadnak el a jogaink!

BOZÓKI Antal,
Újvidék, 2019. március 10.




[1] Zakon o matičnim knjigama. "Sl. glasnik RS" [a SZK Hivatalos Közlönyének] 20/2009, 145/2014 és 47/2018 száma. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_maticnim_knjigama.html 
[2] A VMSZ köztársasági parlamenti frakciójának újabb érdekérvényesítési sikere: MEGSZŰNTEK A KÉTNYELVŰ ANYAKÖNYVI KIVONATOK! Közlemény. Magyar Mozgalom elnöksége http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/a-vmsz-koztarsasagi-parlamenti-frakciojanak-ujabb-erdekervenyesitesi-sikere-megszuntek-a-ketnyelvu-anyakonyvi-kivonatok, 2019. január 14.

Lásd még zs: Változások a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadásában. Magyar Szó, 20019. január 12. 1. és 10., és a (Tovább) nyirbálják a kisebbségi jogokat c. írásom.  https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&a

hir=11506, 2019. január 22. 

[3] Tóth Imre: Pásztor: Idén öt nagyberuházás fejeződik be Vajdaságban, Szabadkán hétfőn újraindul az iskolabusz program. https://szabadmagyarszo.com/2019/01/24/pasztor-iden-ot-nagyberuhazas-fejezodik-be-vajdasagban-szabadkan-hetfon-ujraindul-az-iskolabusz-program/, 2019. január 24. [11:08]  

[4] Uo.  

[5] Jezici i pisma u službenoj upotrebi u statutima gradova i opština na teritoriji AP Vojvodine [Hivatalos használatban lévő nyelvek és írások Vajdaság AT városainak és községeinek alapszabályában].http://www.puma.vojvodina.gov.rs/mapa.php  

[6] Uo. 

[7] Megalakult az MNT Nyelvhasználati Bizottsága. http://www.mnt.org.rs/hir/megalakult-az-mnt-nyelvhasznalati-bizottsaga 

[8] Megalakultak az MNT szakbizottságai. http://www.mnt.org.rs/megalakultak-az-mnt-szakbizottsagai 
[9] Éljünk a jogainkkal, avagy ki fizeti a fordítást? Magyar Szó, 2019. március 2. 1. és 6. 
[10] Az önkormányzatoknak kell állni a kétnyelvű dokumentumok fordítási költségeit. https://pannonrtv.com/en/node/85122, vagy https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/az-onkormanyzatoknak-kell-allni-ketnyelvu-dokumentumok-forditasi-koltsegeit, 2019. március 7. [19:52] és március 8. [13:55] 
[11] Például a Szabad Magyar Szó. https://szabadmagyarszo.com/2019/03/07/az-onkormanyzatoknak-allniuk-kell-a-ketnyelvu-dokumentumok-forditasi-koltsegeit/ 
[12] Lásd a 9-es alatti írást. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése