Oldalak

2019. április 27., szombat

Nem a közösséget szolgálják!


Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (174.)

Április 12.
Nem a közösséget szolgálják!
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) ötödik ülésén[1] elfogadta a Magyar Szó Lapkiadó Kft. tavalyi évi munka- és pénzügyi beszámolóit is.
Ökrész Rozália igazgató felszólalásában elmondta, hogy „a lapnak évről évre meg kell küzdenie a példányszámcsökkenéssel”. Beszámolója szerint tavaly „a lap eladott példányszámának csökkenése 5,26 százalékos volt, míg egy évvel korábban 6,40 százalékot tett ki, ami azt jelenti, hogy 1,14 százalékot sikerült lefaragni a példányszám-csökkenésből”.[2]A lap tavalyi bevételei 384,4 millió dinárt tettek ki, a kiadások pedig 383,3 millió dinárt, míg az adókötelezettségek rendezését követően a lap 1,19 millió dináros nyereséggel zárta az évet – tette hozzá Ökrész.


A Magyar Szó újvidéki szerkesztőségnek székházáról leszerelik a volt Forum kiadóház cégtábláját. Inkább a vezetőséget és a szerkesztéspolitikát kellett volna változtatni!
Fotó: Ótos András (Magyar Szó, 2019. április 6. 9.)

Ökrész beszámolójának legalább két gyenge pontja van:
Az egyik, hogy „lap eladott példányszámának csökkenése 5,26 százalékos volt”, vagyis 1,14 százalékot sikerült lefaragni a példányszám-csökkenésből”. A Magyar Szóban közölt tudósításból (P.E.: „A kereszténydemokrata értékek a tét”) azonban az olvasó nem tud(hat)ta meg, hogy milyen példányszámban is jelenik meg a lap és az 5,26  százalékos csökkenés a lapnak mennyi példányát is jelenti valójában?  A beszámoló így rejtélyes, értelmezhetetlen.  
A másik, úgyszintén megtévesztő pont a beszámolóban, hogy, „az adókötelezettségek rendezését követően a lap 1,19 millió dináros nyereséggel zárta az évet”. Ezzel kapcsolatban viszont tudni kell, hogy a Lapkiadó csak a tartományi kormánytól „105 millió dinárt kapott […] alapműködési támogatásként”.[3]  A kérdés tehát, mekkora lenne a Magyar Szó hiánya a dotációk nélkül? Az MNT ülésén erre sem kaptunk választ.

A vitában több felszólaló is „kritikus hangnemben” értékelte a napilap munkáját.
Dr. Novák Anikó (MM) szerint „a Magyar Szó párhuzamos valóságot alakít ki”.
Zsoldos Ferenc (MM) úgy fogalmazott, hogy „napilapunk egyetlen politikai párt érdekeinek (VMSZ – B.A.) veti magát alá”.[4]  
A vita fénypontja („hab a tortán”) mégis Ternovácz István (VMSZ/MÖ), a Végrehajtó Bizottság tájékoztatással megbízott tagjának felszólalása volt, aki megjegyezte „nem hisz a sajtószabadságban, szerinte az a kérdés, hogy az újságíró megfelelően viszonyul-e a munkájához, vagy sem”.
Az újságíróból lett politikusnak azonban tudnia kellene, hiába viszonyul az újságíró „megfelelően a munkájához”, ha a politika/a (fő)szerkesztő mást parancsol. Ternovácz tudtul adta, nem fog fellépni a magyar sajtóban érvényesülő pártbefolyás ellen. Vagy éppen ez miatt vállalta ezt a feladatot/tisztséget? Ezért bizony kár volt eladni a méheket (ha erre sor került)!
A Magyar Szóban addig nem lesz változás, amíg a haladó Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ/BMC) és nem a közösséget szolgálja! 


Április 19.
Petya ismét kampányolt
Szijjártó Péter – Petya külgazdasági és külügyminiszter Belgrádban Aleksandar Vučić szerb államfő kampányrendezvényén „vendégszerepelt”.[5]
Petya szerb nyelven felolvasott beszédét a sajtó részletesen ismertette. Ebből csak három részletre térek ki:

Az első, miszerint a „tárcavezető leszögezte, hogy a magyarok nagyon becsülik Aleksandar Vučić szerb elnököt, különösen azért, mert a vajdasági magyar közösségre energiaforrásként tekint”.
Hogy a magyar közösség, mint „energiaforrás” mit jelent, bizonyára csak Petya tudja, vagy még ő sem.  Ez a megfogalmazás még az én számomra is újdonság, habár Petya születésétől (1978) korábban foglalkozok a nemzeti kisebbségi ügyekkel.  

A második, miszerint „becsüljük (mármint Magyarország – B.A.) azt is, hogy minden szomszédunk közül Szerbia biztosítja a legtöbb kisebbségi jogot a magyar nemzeti közösségnek”.
Ezzel kapcsolatban viszont az a nézetem, lehetséges, hogy Magyarország szomszédjai közül „Szerbia biztosítja a legtöbb kisebbségi jogot a magyar nemzeti közösségnek”. Ez azonban ma már csak a politikusok megfogalmazásában és jogi/elméleti szinten lehetséges. Tudjuk viszont, hogy messze elmarad a jogszabályokban foglaltaktól, legfőképpen pedig a múlt század hetvenes éveinek gyakorlatától, amit aztán folyamatosan és sikeresen leépítettek.  Petya ezt nem tudhatja, mivel az információi bizonyára a Szerb Haladó Párttal szövetségben lévő Vajdasági Magyar Szövetségtől (VMSZ/BMC) származhatnak.   


A harmadik pedig, hogy Petya szerint „Szerbia megérdemli, hogy mihamarabb az Európai Unió tagjává váljon”.  – Ha tőlünk függne, Szerbia már holnap az unió tagja lenne” – fogalmazott, majd úgy folytatta: „elfogadhatatlan, hogy kioktassák önöket, és ezzel mesterségesen lassítsák a csatlakozási tárgyalásokat”. Szerbia csatlakozásával az Európai Unió is erősebb lesz – szögezte le a külgazdasági és külügyminiszter.
Petya – Vučićnak udvarolva – fogalmazhat így, hiszen neki semmibe sem kerül. Szerencsére vannak országok (Bulgária, Horvátország és Románia), amelyek igenis számon kérik Szerbiáról az emberi- és a nemzeti kisebbségi jogok európai mércéinek alkalmazását a gyakorlatban.
Briant Hoyt Yee amerikai diplomata a napokban megismételte Szerbiához intézett üzenetét, hogy döntse el: orosz, vagy európai széken kíván-e ülni. Egyes Nyugat-Balkáni országoknak 2025-ig az Európai Unióba való felvétele nem reális – hangsúlyozta Yee. – A Nyugat-Balkán miért tesz úgy, mintha megvalósítaná a reformokat, az EU pedig úgy, hogy a reformokat végbevitték – kérdezte.[6]  

Nem csak Szerbiában (a magyar nagykövetség belgrádi épületére a napokban horogkeresztet és gyűlöletszító falfirkákat írtak),[7] de Magyarországon is növekszik azok száma, akik nem nézik jó szemmel Petya kampányolását Vučić mellett. (Ha Petya nem tudja, hogy a radikálisból lett haladó szerb elnök a kilencvenes években milyen politikát képviselt, akkor az csak növeli a felelősségét, ha pedig tudja, akkor még inkább.)
B. Ferenc Attila például ezt írja: „A magyar külügyminiszter félelmetes magabiztossággal, de még annál is nagyobb politikai rövidlátással szolgáltatta ki a délvidéki magyar kisebbséget politikai támadásoknak a szerbiai „békemenetes” tüntetésen történő szereplésével. Szerbiában ugyanis most óriási politikai harcok folynak az ellenzék, illetve az orbáni módszereket egyre inkább adaptálni kívánó Alexsandar Vucic szerb államfő vezette kormánypárt között. Szijjártó Péter azzal, hogy a szerb elnök saját maga számára megszervezett szimpátiatüntetésen, kvázi a szerb békemeneten kortesbeszédet mondott, gyakorlatilag fel is rajzolta a képzeletbeli célkeresztet a vajdasági magyarok homlokára. A demokratikus jogokat és sajtószabadságot követelő ellenzék számára ugyanis most a hatalom mellé álló magyarság könnyen válhat közellenséggé.”[8]
– A szerbiai belpolitikai történésekbe történő beavatkozás szintje, illetve mélysége azonban a magyar politikában példanélküli. A fentiek fényében nem csodálkoznánk azon, ha a vajdasági magyarok szívnák meg Orbán pincsijének – felelős magyar politikushoz méltatlan – politikai szereplését – tette hozzá.

Szijjártó Péter a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok és sportmenedzsment szakán 2002-ben diplomázott.[9] Nem tudom, hogy ezen a szakon mennyire van jelen a nemzetközi közjog, vagy talán a sportmenedzsment részesül előnyben? Esetleg Petya nem volt jelen, amikor arról volt szó, hogy a külügyminiszternek tilos más államok belügyeibe avatkoznia? Egyebek mellett, a B. Ferenc Attila által is említett okokból: „A mostani ellenzék esetleges hatalomra kerülése után vajon hogyan képzeli Szijjártó Petike a kormányközi együttműködést a vajdasági magyarok jogainak megvédése érdekében? Vajon ki fog szóba állni az ellenzékből megalakult kormányból azzal a magyar külügyminiszterrel, aki a politikai ellenfél mellett kardoskodott egy politikai tüntetésen?”[10]  Mit szólna Petya, ha valamelyik szerbiai ellenzéki vezető Magyarországon például a Jobbik mellet lépne fel?   
Ne legyünk azonban naivak. Orbán Viktor magyar miniszterelnök utasítása nélkül Petya nem tesz/tehet semmit.  A felelősség a történésekért, tehát, elsősorban Orbánt terhelik! 

BOZÓKI Antal
Újvidék, 20196. április 27.  


[1] Az ülésről lásd még a „Kettős mérce” c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11693, 2019. április 16., és https://delhir.info/2019/04/17/kettos-merce-szavazzunk-vagy-ne-szavazzunk, 2019. április 17.
[2] P.E.: „A kereszténydemokrata értékek a tét”. Magyar Szó, 20196. április 13. 1. és 5., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3960/kozelet/200363/%E2%80%9EA-kereszt%C3%A9nydemokrata-%C3%A9rt%C3%A9kek-a-t%C3%A9t%E2%80%9D.htm, 2019. április 13. [08:02] >> 2019. április 14. [17:47]
[3] v-ár: Nem elég fennmaradni, fejlődni is kell. Magyar Szó, 2019. február 6. 1. és 4.
[4] Lásd a 2-es alatti írásban.
[5] MTI. Szijjártó: Szerbia azért erősödött meg, mert vezetői figyeltek a nemzeti érdekekre. https://www.origo.hu/itthon/20190419-szijjarto-szerbia-azert-erosodott-meg-mert-vezetoi-figyeltek-a-nemzeti-erdekekre.html, 2019. április 19. [20:20] és Szijjártó: Drági móji prijetyeli (VIDEÓ). https://szabadmagyarszo.com/2019/04/20/szijjarto-dragi-moji-prijetyeli-video/, 2019. április 20. [7:47]
[6] Ako Srbija neće u EU, treba jasno to da kaže [Ha Szerbia nem akar belépni az EU-ba, világosan meg kell azt mondania]. Danas, 2019. április 26. 3.
[7] F.F.: Nem vádolják nemzeti és vallási gyűlölet szításával a belgrádi magyar nagykövetség falára horogkereszteket rajzoló asszonyt? https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=8277018347089943421#editor/target=post;postID=1312108285566952301
Kapcsolódó: U.Z: „Mars ki az utcámból, fasiszták“ – gyűlölködő feliratot firkáltak a belgrádi magyar nagykövetségre https://delhir.info/2019/04/23/mars-ki-az-utcambol-fasisztak-gyulolkodo-feliratot-firkaltak-a-belgradi-magyar-nagykovetsegre/, és mg: Horogkereszteket firkáltak Magyarország belgrádi nagykövetségének épületére. Magyar Szó, 2019. április 24. 4.
[8] Szijjártó Péter éppen most rajzolt célkeresztet a vajdasági magyar kisebbség homlokára. https://zsurpubi.hu/cikk/7701-szijjarto-peter-eppen-most-rajzolt-celkeresztet-a-vajdasagi-magyar-kisebbseg-homlokara/?fbclid=IwAR2wHehYT7ohnfaBMZ4m8vejRIb5ukXvzRaZca4pW1KqCScvb88FYv4S1AM, 2019. április 21. [19:00]
[9] Szijjártó Péter. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szijj%C3%A1rt%C3%B3_P%C3%A9ter
[10] Lás a 9-ea alatti írást.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése