Oldalak

2019. augusztus 26., hétfő

Tordai „történések” (3.)


Lesz-e itt még egyáltalán javulás?

A bánáti (Torontá)tordáról június 21-én írtam, Egy magyar közösség leépítése
címmel.[1] Ekkor már két hetet töltöttem a faluban.
Egyebek között felhívtam a figyelmet, hogy a helyi postán csak az a személy vehet fel pénzt, akinek ennél a közvállalatnál (JP „Pošta Srbije”) van számlája. Így, bankkártyával számlá(ka)t sem fizethet.
A készülék ugyanis, amelyik a bankokkal van kapcsolatban, még az érkezésem előtt meghibásodott. (A postahelység rendezése is időszerű lenne, mivel már a helybeliek sem emlékszenek, hogy mikor meszelték utoljára. Pedig – provízió formájában – elég sok pénzt otthagynak.)
Pénzfelvételért, tehát, csakúgy, mint bármilyen más közigazgatási ügyintézésért, a tordaiaknak a községi központba, Begszentgyörgyre kell utazni, ami 17 kilométert jelent.
A jobbik eset, ha az embernek van gépkocsija. A községi központba ugyanis eléggé körülményes, költséges és időbe is kerül eljutni, mivel autóbusz-közlekedés csak akkor van, „amikor a tanulók járnak az iskolába”. (A helyi vezetés még azt sem volt képes megoldani, hogy egy délelőtti és egy délutáni – Nagykikindára vagy Nagybecserekre tartó – autóbuszjárat Tordán áthaladva legyen!)

Most augusztus vége felé járunk. A tordai postán továbbra is csak a postai számláról lehet pénzt felvenni, akárcsak júniusban.
Már amikor több, mint két hónappal ezelőtt a faluban tartózkodtam, mivel elképzelhetetlennek tartottam, hogy egy ilyen szerkezet hibáját – a 21. század második évtizedének a végén – 24 óra nem lehet elhárítani, vagy a készüléket kicserélni –  felhívtam az újvidéki posta Szolgáltatási, Eladási és Marketing Szolgálatának vezetőjét (név és cím nálam), akinél panasz tettem.
Azt a választkaptam, hogy a probléma megoldásában területileg a nagybecsereki posta az illetékes. Annyit azonban megtett, hogy felhívta az ottani illetékest. Rövidesen visszahívott a nagybecskereki posta dolgozója (név, telefonszám nálam), aki tájékoztatott, hogy az egész Szerbi területén „egy vállalat végzi a szükséges javításokat, cseréket, és hogy meg kell várni, amíg Torda is sorra kerül”. Kérdésemre, hogy ez mikor esedékes, azt a választ adta, hogy „uskoro”, vagyis rövidesen. Amikor megkérdeztem, hogy ez az „uskoro” időben mennyit jelent, nem tudta megmondani.

Mivel továbbra sem történt semmi változás, felhívtam az Újvidéki Rádió magyar szerkesztőségének egyik szerkesztőjét (név, telefonszám nálam) és megkértem, hogy foglalkozzanak a témával, hátha a sajtó érdeklődése nagyobb buzgalomra késztetné az illetékeseket.
A szerkesztő asszony előbb azt válaszolta, hogy „más falvakban is van ilyen probléma”, vagyis nem mutatott különösebb érdeklődést.
Inzisztálásomra, mivel éppen szabadságra készült, megígérte, hogy értesíti a témáról Rádió „gazdasági újságíróját”. Nincs tudomásom arról, hogy Rádióból bárki is érdeklődött volna a probléma iránt.
Beszéltem a Magyar Szó bánáti tudósítójával is, aki „most éppen nem ér rá” a témával foglalkozni, mivel „a háztetőt cseréli”, de megígérte, hogy „amit ezt befejezi, utána jár a dolognak”. Szerinte időben ez két hét múlva esedékes.
Az esetről értesítettem az Újvidéki RTV magyar szerkesztőségének is az egyik szerkesztőjét is (név, telefonszám nálam). Jelentkezett is az egyik újságíró, aki megígérte, hogy megkeresi a postát, de még nincsen visszajelzésem, hogy milyen eredménnyel.

Olyan véleményeket is halottam a faluban, azért nem javítják meg a szerkentyűt, mert a posta így akarja rávenni a lakosságot, hogy ennél a vállalatnál nyisson számlát. Mások szerint pedig ezért, mivel (még) zömében magyar lakosságú faluról van szó.
Érdekes, hogy a magyarországi OTP Bankban, amelyiknek több fiókja is van Vajdaság szerte, a közeli Nagybecskereken és Nagykikindán is, de bankot vásárolt Montenegróban, valamint Moldáviában is, senkinek nem jutott eszébe, hogy fiókot nyisson a faluban. Nem igaz, hogy nem fizetődne ki!

Ide tartozik még, hogy a falu problémáinak rendezésével, amelyekből van éppen bőven, a helyi közösség véemeszes elnöke, az egyébként nyugdíjas „polgármester” által „kinevezett” tanácsának[2] kellene törődni. Nem látom azonban az eredményeket, hogy bármilyen téren javulás, jobbulás, előremozdulás lenne!
Ilyenkor – normális körülmények között – meneszteni kellene a társaságot, a Vajdasági Magyar Szövetségből (VMSZ/BMC) is. Igaz, a „polgármester” a májusi (párt)választáskor kibukott, vagy kibuktatták az Elnökségből.[3]

Mire gondolhat ilyenkor az ember? Ha egy egyszerű, vagy legalábbis annak tűnő műszaki problémát hónapokig nem tudnak megoldani, ami a vállalatnak jövedelem-kiesést, a lakosságnak bosszúságot és többletkiadást jelent, akkor hogyan lehet itt elvárni a javulást, a gazdasági növekedést?
Feltűnő az is, hogy mindenki hallgat, mintha bele lenne nyugodva a helyzetbe. A jelek szerint, a községi szervekben lévő tordaiak is. Mintha így lenne természetes! Ez pedig már arra utal, hogy a falu vezetősége, de a lakosság körében is eluralkodott a letargia. Nem véletlen, hogy a helység elnéptelenedik, sokan külföldön keresik a jobb megélhetést!
Lesz-e itt még egyáltalán javulás? Ilyen érdektelenséggel (többnyire a sajtó részéről is – ez is mutatja a média állapotát!), gazdaságtalan viszonyulással, vezetőséggel, aligha!

BOZÓKI Antal
Torda, 2019. augusztus 26.


[1] Egy magyar közösség leépítése
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11894, 2019. július 22.
[2] A Helyi Közösség Tanácsának összetétele (2017-2021). http://www.torda.rs/mesnazajednica.html
[3] VMSZ Elnökség. http://www.vmsz.org.rs/rolunk/elnokseg



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése