Oldalak

2019. október 13., vasárnap

Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!


Miért nem alkalmazzák a hatályos jogszabályokat?


Hosszú halogatás után a szabadkai kataszteri hivatal is elkezdte alkalmazni azt a központi utasítást, hogy amennyiben valamelyik ügyfél idegen nyelven nyújt be szerződést tulajdonjog átírása céljából valamelyik területi kataszteri hivatalhoz, akkor az adott kataszteri hivatalnak azt le kell küldenie Belgrádba. A kataszteri hivatalok központja kiadja a hivatalos fordításra, majd miután az elkészül, akkor kerül vissza eljárásba az ingatlan-átruházásról szóló szerződés – írja a Szabad Magyar Szó.[1]

Ez az eljárás nyilvánvalóan hosszú ideig tart, és közvetlenül sért több törvényt és az alkotmányt is – mondta az internetes portálnak Józsa László szabadkai ügyvéd, a Magyar Mozgalom elnökségének a tagja.
– Ez tehát azt jelenti, hogy aki él azon alkotmányos és törvényben rögzített jogával, hogy kisebbségi nyelven okiratokat nyújtson be közigazgatási hatósághoz, mint amilyen a kataszteri hivatal is, az azt a következményt vonja magára, hogy az ő ügye mellékvágányra kerül, és mindaddig nem fejeződik be, amíg a magyar, vagy más kisebbségi nyelven benyújtott szerződés szerbre történő hivatalos fordítása el nem készül, ez pedig hosszú hónapokig is eltarthat  – mondta Józsa és kiemelte, hogy ez számos joghátrányt eredményezhet az ügyfél részére, hiszen visszaélés révén akár el is úszhat neki az az ingatlanja, amit a kataszter az említett eljárási rend szerint hosszú hónapokon keresztül elmulaszt beírni.[2]
Józsa  beadvánnyal fordult a Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Bizottságához – melynek maga is tagja – és kérte a bizottság sürgős összehívását, valamint intézkedések foganatosítását javasolta a hatalmi szerveknél: panasz megtételét a Köztársasági Földmérési Intézet központjánál, a tartomány összes földhivatalában és a földhivatalokat felügyelő minisztériumnál, a Köztársasági és a Tartományi Ombudsman tájékoztatását, alkotmányossági panasz megtételét, valamint közbenjárást a végrehajtó hatalom egyéb szintjein.

A magyar nyelv egyenrangú hivatalos használatával kapcsolatban – elsősorban a közhivatalokban és -vállalatokban, községi és tartományi szinten is, valamint a közigazgatásban és a szabálysértési eljárásban – már huzamosabb ideje panasz van. Lassan ugyanis kiszorul a hivatalos használatból. Leginkább azokban a közhivatalokban, -vállalatokban és szervekben, amelyek köztársasági szinten központosítva lettek, mint például a nyugdíjbiztosítás alap, a villanygazdaság, a vízgazdálkodás, a kataszter, stb.
Ezeknek a többségében sok esetben nem alkalmazzák, illetve különböző téves magyarázatokkal igyekeznek megkerülni a nemzeti kisebbségek nyelvének hivatalos használatára vonatkozó alkotmányos és törvényes rendelkezéseket, valamint a községi alapszabályokba foglalt egyenrangú használatának alkalmazását is.



A Szerbiai Villanygazdaság Közvállalat (SZVK) újvidéki központja a (2019. június 20-ai keltezésű) válaszában, arra a levélre, amelyben a Rácz Szabó László, a zentai székhelyű Magyar Polgári Szövetség elnöke azt kérte, hogy „a havi áramszolgáltatásra vonatkozó számlát és egyéb dokumentációt, figyelmeztetéseket és felhívásokat, amelyeket a SZVK a fogyasztóknak-adósoknak küld, az anyanyelvén, illetve magyar nyelven kézbesítsék, ezt válaszolta: „A nemzeti kisebbségek jogainak szabadságainak védelméről szóló törvény nem kötelezi a közvállalatokat, hogy a szolgáltatásaik utáni számlát annak a nemzeti kisebbségnek a nyelvén adják ki, amelyik az említett törvény 11. szakaszával összhangban hivatalos használatban van” (a levél 3. bekezdése).[3]
A SZVK tévesen hivatkozik a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény 11. (terjedelmes) szakaszára  a hivatalos nyelv- és íráshasználatról.[4]
Az említett törvény 11. szakaszának 4. bekezdése ugyanis úgy fogalmaz, hogy a „nyelv hivatalos használata alatt értendő” egyebek mellett,  „a nemzeti kisebbségi nyelv használata a közhatalmi jogosítvánnyal felruházott szervek és a polgárok közötti kommunikációban”. 
Ebből a rendelkezésből egyértelműen az következik, hogy a közvállalat a nemzeti kisebbségi polgárokkal folytatott kommunikációban köteles alkalmazni a nemzeti kisebbség nyelvét is, amely az adott önkormányzat területén hivatalos használatban van. Márpedig  Zenta község „alapszabály javaslatának” 6. szakaszában azt írja, hogy a „község területén hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód, valamint a magyar nyelv és írásmód”.[5] 
A SZVK másik téves tolmácsolása/értelmezése (a válaszlevél 4. bekezdése), hogy a „Szerbiai Villanygazdaság Közvállalat a számla kiadásakor nem közmegbízatást végez”.
Jogászi vélemény szerint „a munka- és egyéb szervezetek közmegbízása alatt meghatározott jogszabályok meghozatalát kell érteni és a polgárok jogairól, kötelezettségeikről és az egyének illetve jogi személyek jogairól való döntéshozatalt a közigazgatási eljárásban”.[6]
Közszolgálati számla kiadásakor éppen a polgárok kötelezettségeinek, fizetési kötelezettségének a meghatározásáról van szó, egyfajta közigazgatási eljárásban, ami úgyszintén a polgárokkal való kommunikálás része.
Fontos hangsúlyozni, hogy „a közszolgálat ’kifelé’, vagyis a polgárok és más szervezetek felé, nem pedig a ’szervezeten belül’ nyilvánul meg”.[7]
Ez azt jelenti, hogy a közvállalat, amikor a közvállalat a polgárokkal és szervezetekkel kommunikál – pld. számlát ad ki – akkor közmegbízást végez és köteles alkalmazni a nemzeti kisebbségek nyelvét is.
A hivatalos nyelv- és íráshasználati törvény is – a 2. szakasz 2. bekezdésében[8] – egyébként ezt írja:
„Hivatalos nyelv- és íráshasználatnak minősül, jelen törvény értelmében, a közvállalatok és közszolgálatok, valamint más szervezetek munkájában alkalmazott nyelv- és íráshasználat is, ha azok a jelen törvényben meghatározott teendőket látják el.”
Mivel a polgárokkal való kommunikálás közmegbízásnak minősül, a SZVK köteles a villanyszámlát a nemzeti kisebbségek nyelvén is kiadni. Egyébként SZVK közvállalatként van nyilvántartva, amit a neve is mutat![9]

A Szerbiai Villanygazdaság Közvállalat válaszlevéléből (is) az következik: szeretné elkerülni/megkerülni a nemzeti kisebbségi nyelvek alkalmazást a munkájában. Ez ellentétben van, úgy a szerb alkotmánnyal, mint az említett törvényekkel és a községi alapszabályokkal. Ha a SZVK kibújna ez alól a kötelezettség alól, az a nemzeti kisebbségi nyelvi jogsérelmek lavináját/hivatalos használata gyakorlatának további megszűnését indíthatja el. Az pedig már egyenesen botrányos, hogy a beadványokat Belgrádba küldik fordítani, miközben a községekben is vannak hivatalos magyar nyelvi fordítók! 
Vannak, akik emlékeznek még arra, amikor a villanyszámlák ötnyelvűek voltak az egész tartomány területén! (Most hatnyelvűnek kellene lenni, mivel a horvát nyelv is egyenrangú lett a hivatalos használatban, illetve megfelelő számú nyelvűnek, a községi alapszabályokkal összhangban. )
Az egyenrangú használatból mostanra joghátrány lett a magyar nyelv hivatalos használata! Választ kell kérni a hatalmi szervektől, hogy akkor most hivatalos használatban van-e a magyar nyelv- és írás, vagy a gyakorlatban hatályon kívül helyzeték a vonatkozó törvényeket?

A konkrét esetben Józsa László azonban téved abban, hogy a polgárnak a hosszadalmas kataszteri eljárás miatt „akár el is úszhat az ingatlanja”. A szabadkai kataszteri hivatal (is) köteles ugyanis a munkájában biztosítani a városi alapszabály 9/1 szakasza rendelkezésének alkalmazását, miszerint „a város területén egyenrangú hivatalos használatban van a szerb, a horvát, valamint a magyar nyelv és írás”. (Az viszont már talány, hogy a város alapszabályát miért nem lehet magyar nyelven is megtalálni a város honlapján?)[10] 
Hogy ez a gyakorlatban miért nincs így, és miért kell az „idegen nyelven” (sic!) benyújtott szerződést Belgrádba küldeni fordításra, azt a közigazgatási felügyelőségnek ki kellene vizsgálni[11] és a szükséges intézkedéseket megtenni.
Ez mellett tudni kell azt is, hogy a kataszternek minden beérkezett beadványt be kell iktatnia és a megjelölt ingatlani tulajdonlapot széljegyzettel ellátni. Az időrendi sorrendben következő beadványról csak az után lehet/szabad dönteni miután az előzővel kapcsolatos határozat jogerős lett. Így nem állhat fenn annak veszélye, hogy a kisebbségi nyelven készült beadvány fordítása miatt bárkinek is „elússzon” az ingatlanja. Ha viszont ez – hivatali visszaélés miatt – mégis megtörténik, akkor már a bűnügyi jogszabályokat kell alkalmazni.

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem felül kellene vizsgálnia a magyar nyelv hivatalos használatának gyakorlatát a Belgrádba központosított közszolgálatokban, közvállatokban, a közigazgatásban és az igazságügyben általában, Vajdaság egész területén. Ennek eredményét az MNT elé kellene terjeszteni állásfoglalás és a szükséges intézkedések megtétele végett.
A testület vezetősége nem mondhatja, hogy ez nem a törvényes kötelezettsége/az illetékessége. Ez alól nem térhet ki!
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2019. október 13.


[1] Joghátrányt eredményez, ha a közigazgatási hatósághoz kisebbségi nyelven nyújtjuk be az okiratot! https://szabadmagyarszo.com/2019/10/02/joghatranyt-eredmenyez-ha-a-kozigazgatasi-hatosaghoz-kisebbsegi-nyelven-nyujtjuk-be-az-okiratot/, 2019. október 2. [20:29]
[2] Uo.
[3] A válaszlevél a személyes dokumentációban van és megtekinthető.
[4] TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK JOGAINAK ÉS SZABADSÁGAINAK VÉDELMÉRŐL. A JSZK Hivatalos Lapja, 11/02. szám, Szerbia és Montenegró Államközösség Hivatalos Lapja, 1/03. szám – Alkotmányos Alapokmány és a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/09. szám – másik törvény, 97/13. szám – AB és 47/2018. szám. http://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[5] A községi képviselő-testület 2018. december 28-án „meghozta Zenta község alapszabály javaslatát”. Most akkor a községnek alapszabály javaslata van? Mikor lesz alapszabálya?
http://www.zenta; senta.co.rs/dokumenti/javna_rasprava_2018/statut/2.%20predlog%20statuta%20opstine%20senta%20-%20madjarski.pdf
[6] Dr. Slavka Miladinović: Pojam i pravna priroda poverenja javnih ovlašćenja.
http://www.prafak.ni.ac.rs/files/zbornik/sadrzaj/zbornici/z23/12z23.pdf, 164
[7] Uo. 164
[8] TÖRVÉNY A HIVATALOS NYELV- ÉS ÍRÁSHASZNÁLATRÓL. Az SZK Hivatalos Közlönye, 45/91., 53/93., 67/93., 48/94., 101/2005. – másik törvény és 30/2010. szám
[9] http://www.prafak.ni.ac.rs/files/zbornik/sadrzaj/zbornici/z23/12z23.pdf
[10]
http://subotica.rs/index/index/lg/hu és Statut grada Subotice [Szabadka város Alapszabálya].
http://www.subotica.rs/index/page/id/2077/lg/sr/
[11] ZAKON O UPRAVNOJ INSPEKCIJI [Törvény a Közigazgatási Felügyelőségről] "Sl. glasnik RS", br. 87/2011 [A SZ Hivatalos Közlönyének 2011. évi 87. száma] https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_upravnoj_inspekciji.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése