Oldalak

2019. november 14., csütörtök

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI


Összefoglaló
(4. rész)


d)     Érdekképviselet
A Szlovákiában, Ukrajnában és Romániában élő magyarok helyzetét egyes politikusok a délvidéki magyarokéhoz hasonlítják, amit példaként említenek a Kárpát-medencében és Európában.
Ezek nem említik, hogy Horvátországban[68] és Szlovéniában[69] a magyarságot – mint az összes többi „őshonos nemzeti kisebbséget” is – államalkotó tényezőnek ismerik el, alanyi jogon jár képviselői hely számunkra a helyi önkormányzatban és a parlamentben, alkotmányosan számítanak tehát államalkotó tényezőnek.[70] Ezekben az országokban „a magyarokat teljes jogú állampolgároknak tekintik”.[71]

A szerb alkotmány szerint „a Szerb Köztársaság a szerb népnek és az itt élő valamennyi polgárnak”[72] az állama. Nem nevezi meg az őshonos nemzeti kisebbségeket és alanyi jogon képviselői hely sem illeti meg ezeket. 
Szerbia alkotmánya a nemzeti kisebbségek képviseletével kapcsolatban általános rendelkezést tartalmaz, miszerint „a Nemzetgyűlésben biztosított […] a nemzeti kisebbségek egyenrangúsága és egyenjogú képviselete, a törvénnyel összhangban” (100/2 szakasz).[73]

Jelenleg a VMSZ-nek, amit a társadalmi hálókon Vučić Magyarjai Szövetségének is neveznek, mivel minden szinten koalícióban van (2014. április 27. óta) a Szerb Haladó Párttal (CHC), a szerb parlamentben 4 (négy) képviselője van.[74]
Képviselői csoport létrehozására öt képviselőre van szükség. Eddig az Albán párt (PDD) képviselőjével képeztek csoportot, aki azonban „elhagyta a frakciót (mert már nem bírta nézni a behódolást a Szerb Haladó Párt és Aleksandar Vučić felé), ami ezzel meg is szűnt létezni”.[75] Csak október végén tudódott ki, hogy a véemeszesek egy szerb haladó párti képviselővel alakítottak új frakciót.[76]
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) nevű párt ezt az eseményt így kommentálta: „Igazolást nyert a VMDK azon állítása  miszerint a VMSZ-nek a mindenáron hatalomban lenni elképzelésen kívül, jelenleg nincsen saját politikája. Nem a vajdasági magyar közösség érdekeit képviselik Belgrádban, hanem a szerbiai politikai elit érdekeit képviselik a magyar közösségen belül. Egyszerűen a Szerb Haladó Párt magyarul beszélő tagozata lettek.”[77] Ennek a pártnak (a Magyar Mozgalommal együtt) egyébként két képviselője van a Tartományi Képviselőházban,[78] a Vajdasági Magyar Szövetségnek pedig hat.[79] 
Ezekből az adatokból is látszik, hogy a vajdasági magyarok politikai képviselete (a szerb parlamentben 4, a vajdasági képviselőházban 8) messze elmarad a részarányos képviseleti el alapján őket megillető helyek számától (9-10, illetve 15). És képviselői hely alanyi jogon sem jár.
A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági magyarok érdekeit az országban és külföldön is. Mivel a VMSZ szövetségben van a fekete-vörös hatalmi koalícióval, a (községi, tartományi és országos szinten való) közös hatalomgyakorlás miatt, egyszerűen képtelen kifejezésre juttatni, még kevésbé pedig érvényesíteni a magyar közösség érdekeit. 


e)      Civil szerveződés
A Délvidéken/ a Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogvédelem szervezetlen, azt is lehetne mondani, hogy szinte nem is létezik. A nemzeti kisebbségi jogok érvényesítéséért küzdő magyar civil szervezet pedig most már néhány éve nincsen.
Nemzeti kisebbségi ügyekben a Vajdasági Magyar Jogász Egylet (VMJE) sem hallatta eddig a hangját, pedig ez kellene, hogy legyen az egyik fő feladata. Csak éppen nem az, mivel a vezetősége haladó véemeszes irányítottságú.[80]
Az utóbbi időben vannak ugyan kezdeményezések, pályázatok „állandó jogsegélyszolgálati irodák”[81] működtetésére.
Ezek az irodák, valójában egyéni ügyvédi irodák, „térítésmentesen adnak tanácsot, információt és segítséget mindazoknak, akiket magyarságuk, vagy vélhetően magyarságuk miatt ért jogsérelem”.[82]
Ennek ellenére, az irodák részéről nem tapasztaltam egyetlen határozott fellépést/kiállást sem a magyar közösség kollektív nemzeti kisebbségi vagy az egyéni jogokat ért sérelmek megszüntetéséért. Pedig nem lehet mondani, hogy erre nem lett volna alkalom.
Ezen a hozzáálláson sürgősen változtatni kellene, mivel azt feltételezi, hogy ezek az irodák csak akkor lépnek működésbe, ha a jogsérelem már megtörtént. Abban az esetben is, csak akkor, ha a sérelmet szenvedet a segélyt/segítséget igényli. Tehát, semmilyen, a jogsérelmeket megelőző, a jogok gyakorlati alkalmazást figyelő, figyelemfelhívó, javaslattevő, jogalkotást kezdeményező tevékenységet nem lát elő.
Van ugyan a pályázatnak egy tétele miszerint azok (a jogászok, ügyvédi irodák, civil szervezetek, jogtanácsosok) pályázhatnak, akik „hozzájárulnak a magyar kisebbség ellen irányuló jogsérelmek felkutatásához, dokumentálásához és a jogvédelem nyújtásához”.[83]
Nincs tudomásom azonban arról, hogy ez a pályázati feltétel alkalmazást nyert-e és ha igen, milyen mértékben. Jó lenne, ha erről lennének nyilvános adatok, tájékoztatások.
A megoldás egy független és hatékony érdekvédelmi civil szervezet létrehozása lenne, de erre, sajnos, nincsen kezdeményezés, de támogatás se.

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2019. november 7.


[68] A Horvát Köztársaság Alkotmánya. 2001. április 23. http://adattar.adatbank.transindex.ro/Horvatorszag/d010425ahu.html
[69]A Szlovén Köztársaság Alkotmánya. 64. cikk. Az őshonos olasz és magyar nemzeti közösség külön jogai Szlovéniában. https://imss.dz-rs.si/imis/a33631a2444b9de799bc.pdf
[70] Lásd v-ár írását a 30-as jegyzetben 4.
[71] Kossuth Rádió: A határon túli magyarság is az egységes magyar nemzet része. https://hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2019/06/04/a-hataron-tuli-magyarsag-is-az-egyseges-magyar-nemzet-resze, 2019. június 4. [17:33]
[72] Törvények és egyéb jogi dokumentumok magyar nyelven. A SZERB KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA. Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/2006. szám. http://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[73] Uo.
[74] Poslanička grupa Savez vojvođanskih Mađara [A Vajdasági Magyar Szövetség Képviselői Csoportja] http://www.parlament.gov.rs/narodna-skupstina-/sastav/poslanicke-grupe.110.901.html
[75] Haladó magyar frakció a szerbiai Népképviselőházban. office@vmdk.org.rs, 2019. október 29. [10:55]
[76] Lásd a 74-es jegyzetben idézett oldalon.
[77] Uo.
Lásd még: Közlemény VMDK: Reakció dr. Pásztor Bálint nyilatkozatára a haladó magyar frakció kapcsán. office@vmdk.org.rs, 2019. okt. 30. [17:01], és Mit is jelent a haladó magyar bábfrakció létrehozása? hirmondo@vmdk.org.rs, 2019. október 31. [18:20]
[78] Képviselőcsoportok. Alternatíva Vajdaságért - Magyar Mozgalom - VMDK - Új Szerbia képviselői csoport https://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=poslanickegrupe&j=HU#25
[79] Képviselőcsoportok. Vajdasági Magyar Szövetség - Pásztor István képviselői csoport
https://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=poslanickegrupe&j=HU#22
Képviselőcsoportok. Alternatíva Vajdaságért - Magyar mozgalom - VMDK - Új Szerbia képviselői csoport https://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=poslanickegrupe&j=HU#25
[80] Az egyesület elnöke Nyilas Mihály, a Tartományi Kormány alelnöke, a VMSZ/BMC Elnökségének tagja, az alelnöke pedig Szilágyi Miklós ügyvéd, aki ennek a pártnak Magyar Összefogás nevű listáján (MNT választások: A Magyar Összefogás jelöltjeinek bemutatása. https://www.vajma.info/cikk/tukor/6168/MNT-valasztasok-A-Magyar-Osszefogas-jeloltjeinek-bemutatasa.html, 2014. szeptember 19. (0:11) lett a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) előző összetételében a Nyelvhasználati Bizottság elnöke (jelenleg tagja) (Nyelvhasználati Bizottság. http://www.mnt.org.rs/rolunk/nyelvhasznalati-bizottsag).
Bővebben lásd a Pártirányítással működik c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11959, 2019. augusztus 22.
[81] Állandó jogsegélyszolgálati irodák. http://www.kji.hu/vajdasag/
[82] PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÁLLANDÓ JOGSEGÉLYSZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉGRE 2019. TÁRGYÉVBEN. http://www.kji.hu/palyazati-felhivas-allando-jogsegelyszolgalati-tevekenysegre-2019-targyevben/
[83] Uo.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése