Bozóki Antal (hon)lapja

Oldalak

▼

2019. november 15., péntek

Árulók: A VMSZ Délvidék elcsatolására emlékeztek és koszorúztak Zomborban

Nem elég, hogy Pásztor István és párttársai nemzetáruló módjára megszavazták a délvidék elcsatolásának napját hivatalos vajdasági ünnepnek, de párttagjaik még meg is ünneplik és koszorúznak is a magyarság felett aratott “győzelmen”.

Ez történt Zomborban is, ahol a városvezetés “Zombor 1918-as felszabadulására”, illetve “Vajdaság a szerb anyafölddel való egyesülésére” emlékeztek meg katonai tiszteletadás mellett – írja a sombornjuz.
A délvidék elcsatolásának ünnepnapján ott volt a VMSZ megválasztott képviselője, a bácsgyulafalvi Jankovics Szilárd is, aki Zombor Város kisebbségi és egyházi tanácsnoka. A VMSZ bácsgyulafalvi alapszervezeti vezetője az ünnepi rendezvényen az emlékezés koszorúit helyezte el, illetve megemlékezett a város magyaroktól való “felszabadulására”, valamint ősei szülőföldjének szerb “anyaföldhöz” való csatolásáról.
A nemzetárulás fokát tovább növeli az a tény, hogy a zombori első világháborús szerb emlékmű eredetileg Schweidel József aradi vértanúnk szobrának a talapzata volt, amely a megyeháza téren állt. Azonban az 1918-ban bevonuló szerb csapatok a zombori születésű aradi vértanúnk szobrát ledöntötték és meggyalázták, annak talapzatából pedig saját áldozataik számára emlékművet állítottak.
Ezt koszorúzta meg a délvidék elcsatolásának emlékére a VMSZ-es politikus, Jankovics Szilárd. Szégyen. 
Ám jobban belegondolva a VMSZ-esek a mindennapi betevőjüket köszönhetik a délvidék elcsatolásának, hiszen ha nem szakítanak el bennünket az anyaországtól, akkor kisebbségi politikusokra sem lenne szükségünk.
https://delhir.info/2019/11/15/arulok-a-vmsz-delvidek-elcsatolasara-emlekeztek-es-koszoruztak-zomborban/


Egykori honvéd szobornál ünnepelték Szabadka magyarok alóli „felszabadulásának” 101. évfordulóját



Az 1918 november 13-án Szabadkára megérkező szerb fegyveres csapatokra emlékeztek meg a vasútállomáson, a város, illetve a szerb és bunyevác egyesületek képviselői.

Ugyan történelmi tény, hogy az első világháború előtt sohasem tartozott Szerbia közigazgatása alá Szabadka, így felvetődik a kérdés, hogy a beérkező fegyveres csapatokat milyen jogon nevezik felszabadítóknak? 
A tegnapi megemlékezésen elhangzott: Szabadkát 1918-ban szabadították fel és az mai napig szabad. “Felszabadulva élünk és szabadságban születtünk, erre kell emlékeznünk és ezért tisztelegnünk az elődök előtt.” -mondta el az egyik szerb katona unokája.
A megyelékezők ezután átvonultak a Szárity János Műszaki Középiskola szomszédságában álló szoborhoz, amelyet katonai tiszteletadás mellett megkoszorúztak.
Ironikus, hogy a megkoszorúzott szobor, amely egy, a Jézus karjai között fekvő elesett katonát jelenít meg eredetileg egy magyar honvédet ábrázolt, azonban a szerbek a bevonulás után azt átfaragták. A bevonuláskor még műteremben álló emlékműből, (amely egyesek szerint tiszti sírhely lett volna) így szerb szobor lett. Vagyis a honvéd ruhából szerb uniformist, a csizmából pedig bocskort véstek. Így a meggyalázott, eredetileg a magyar katonai áldozatok emlékműveként emelt szobornál emlékeztek meg arról, hogy immár 101 éve megszűnt a magyar közigazgatás Bácskában.
https://delhir.info/2019/11/14/egykori-honved-szobornal-unnepeltek-szabadka-magyarok-aloli-felszabadulasanak-101-evfordulojat/
Bozóki Antal dátum: 17:01
Megosztás

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

‹
›
Főoldal
Internetes verzió megtekintése

Magamról

Saját fotó
Bozóki Antal
A bánsági (Torontál)torda faluban születtem 1946-ban. Nagybecskereken gimnáziumot fejeztem be, majd az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán szereztem oklevelet és a nemzetközi jogtudományok magisztere címet. Több könyvem és szöveggyűjteményem jelent meg, a nemzetközi jog és a jog, az emberi- és nemzeti kisebbségi jogok, valamint a környezetvédelem területén. Újvidéken – 2016. december 31-ig – egyéni ügyvédként dolgoztam. E-mail címem: bozokiantal@gmail.com
Teljes profil megtekintése
Üzemeltető: Blogger.