Oldalak

2019. november 18., hétfő

„Mórahalmon egyeztettek”


Három éve nem ülésezett a magyar-szerb kormányközi vegyes bizottság!

Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a magyar-szerb/szerb-magyar vegyes bizottság (VB) magyar elnöke és Ivan Bošnjak, az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium államtitkára, a vegyes bizottság szerb társelnöke november 8-án „Mórahalmon egyeztettek”.
A találkozóról a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Budapesten november 9-én tartott, a „Patrióta jogvédelem vs. liberális jogvédelem” című konferenciáján halottam.[1]  Érdekeltek volna a találkozóval kapcsolatos részletek, már csak azért is, mivel a kormányközi vegyes bizottság utoljára 2016. április 4-én ülésezett Szabadkán.[2] A délvidéki magyar sajtóban azonban a találkozóról egy sort nem találtam.

A szegedi Délmagyarország arról cikkezik, hogy a társelnöki találkozó középpontjában a „gazdaságfejlesztés” volt.[3]
Ivan Bošnjak nyilatkozata szerint a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében még van lehetőség”.[4] Példaként az autóipari kooperációt és a Szeged-Szabadka vasútvonal fejlesztését említette. Ezek a témák nem a gazdasági miniszterekhez tartoznak? Nyilatkozatában egy szóval nem érintette a nemzeti kisebbségeket, holott a VB-t a két országban élő nemzeti kisebbségek védelméért hozták létre!
   
„Mórahalmon egyeztettek” 
Fotó: Frank Yvette
Kalmár Ferenc arról beszélt, hogy „a Vajdaságban élő magyar kisebbség legnagyobb problémája a megélhetés. A magyar kormány két éve gazdaságfejlesztési programot indított, hogy a közösség tagjai szülőföldjükön boldoguljanak. Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzetpolitika alapelve az, hogy minden magyar fontos és támogatni kell a határon túli közösségeket, hogy a szülőföldjükön maradjanak.”
– A találkozón megegyeztünk abban, hogy a vegyes bizottság februárban ül össze, a házigazda pedig Magyarország lesz és mi készítjük elő azt a jegyzőkönyvet is, amit a tárgyalás végére elfogadunk – mondta Kalmár. A jegyzőkönyvet majd a kormányok elé terjesztik. A magyar kabinet akciótervet készít, amiben miniszteri szinten megjelölik a felelősöket, a határidőket és pénzügyi forrásokat biztosítanak ezek végrehajtásához – írja a Délmagyarország.
A Magyar Köztársaság és (akkor még) Szerbia és Montenegró között, a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség jógainak védelméről szóló, Budapesten 2003. október 21-án aláírt egyezmény által, a két ország – egyebek között – vegyes bizottságot hozott létre és működtet, „amely figyelemmel kíséri az Egyezmény rendelkezéseinek megvalósítását. […] A Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, felváltva a Magyar Köztársaság, illetve Szerbia és Montenegró (azaz, most már Szerbia – B.A.) területén” (az Egyezmény 16. cikke).[5]
A bizottság feladata a két kisebbséggel kapcsolatos időszerű kérdések megvitatása, az Egyezményből eredő kötelezettségek megvalósításának áttekintése és értékelése, valamint ajánlások előterjesztése a kormányok számára az Egyezmény megvalósításával, szükség esetén módosításával kapcsolatban.[6]

A VB az elmúlt 16 év alatt mindössze 5 (öt) alkalommal ülésezett: Budapesten, 2004. december 13-án,[7] Szabadkán, 2005. november 10-én,[8] Újvidéken (Andrevlje), 2009. május 19-én-20-án,[9] Budapesten, 2011. június 20-án,[10] és Szabadkán, 2016. április 4-én.[11]
Orbán Viktor magyar miniszterelnöksége alatt (2010. május 29-től), vagyis több mint kilenc év alatt, a magyar-szerb/szerb-magyar kormányközi VB mindössze két ízben ült össze!
A VB „működtetése” (rendszeres, „évente „legalább egyszeri” ülésezése) tekintetében a magyar és a szerb kormány nem teljesíti a kisebbségvédelmi egyezményből eredő kötelezettségét.
A VB üléseiről készült jegyzőkönyvek olyan benyomást keltenek, hogy a megoldatlan problémákat az előző ülés jegyzőkönyvéből általában átírják az újabb ülés jegyzőkönyvébe, illetve, a testület nem csak hogy nem ülésezik rendszeresen, de valójában helyben is jár. A kisebbségi problémák pedig megoldatlanok maradnak.[12]
A bizottság ülésein elfogadott „megállapítások”, „javaslatok” és „ajánlások” teljesítést is ideje volna már áttekintetni, valamint levonni a következtetéseket. Vagy nem akarják zavarni a (hivatalosan) „történelmi csúcson” lévő kapcsolatokat?

A vegyes bizottság jó példája annak, hogy a két ország mennyire nem tartja fontosnak a kisebbségdelem területén elfogadott egyezmény rendelkezéseinek alkalmazását! Ez lenne a nemzeti kisebbségvédelem?
Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) sürgősen listát kellene készíteni a vajdasági magyarság megoldatlan kérdéseiről, valamint a vállalt, de meg nem valósított kötelezettségekről és a testület elé terjeszteni azt. Reális-e azonban egy ilyen elvárás a Hajnal Jenő elnök és a haladó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) által vezényelt testülettől?

BOZÓKI Antal
Újvidék, 20196. november 18.  


[1] A Nemzeti Jogvédő Szolgálat „Patrióta jogvédelem vs. liberális jogvédelem” című konferenciája a 2. rész. https://www.facebook.com/TurulTV/videos/505279923532917/, [2:39:38-]
[2] 1881/2016. (XII. 28.) Korm. határozat a Magyar-Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság V. ülésén fenntartott és elfogadott ajánlások jóváhagyásáról https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A16H1881.KOR&timeshift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT
[3] J. Z. Középpontban a gazdaságfejlesztés. https://www.delmagyar.hu/kozelet/helyi-kozelet/morahalmon-egyeztettek-a-kormanykozi-kisebbsegi-vegyes-bizottsag-tarselnokei-4711407/, 2019. november 08. [16:56]
[4] Uo.
[5] MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú országgyűlési határozati javaslat. 2004. szeptember. https://www.parlament.hu/irom37/11435/11435.pdf
[6] Uo.
[7] http://docplayer.hu/33383141-Jegyzokonyv-a-magyar-szerb-es-montenegroi-kormanykozi-kisebbsegi-vegyes-bizottsag-i-uleserol.html
[8] http://docplayer.hu/34606186-Jegyzokonyv-a-magyar-szerb-es-montenegroi-kormanykozi-kisebbsegi-vegyes-bizottsag-ii-uleserol.html
[9] Magyar Közlöny 2010. évi 51. szám 12696-12697
http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php?menuindex=300&pageindex=kereses&ev=2010&szo=3/2010&oldal=11
[10] Magyar Közlöny, 2012. évi 121. szám 20294-20296
http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php?menuindex=300&pageindex=kereses&ev=2012&szo=k&oldal=53, 1058
[11]
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A16H1881.KOR&timeshift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT
Lásd még: Analiza sprovođenja bilateralnih sporazuma o zaštiti prava nacionalnih manjina Srbije sa Hrvatskom, Mađarskom, Rumunijom i Makedonijom [Szerbia Horvátországgal, Magyarországgal, Romániával és
Macedónival kötött kétoldalú kisebbségvédelmi egyezmény megvalósításának elemzése]. Centar za regionalizam [Regionalizmusért Központ], 2016 58 p.
[12] Bővebben lásd a HELYBEN JÁRÓ VEGYES BIZOTTSÁG c. írásom. http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=8575, 2016. október 3.; http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/58266-a-nemzeti-kisebbsegi-jogok-vedelmevel-valami-nincsen-rendben, 2016. október 03. [09:37], és Aleksandar Popov: „A nemzeti kisebbségi jogok védelmével valami nincsen rendben”. http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/58369-aleksandar-popov-a-nemzeti-kisebbsegi-jogok-vedelmevel-valami-nincsen-rendben, 2016. október 05. [23:08], valamint Civitas Europica Centralis: Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. október 5.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése