Oldalak

2019. december 28., szombat

Félelem és ellenségeskedés lett úrrá Magyarkanizsán, mindent kulcsra zárnak a helyiek

 

Magyarkanizsa — A magyar–szerb határtól alig 15 kilométerre fekvő Magyarkanizsát korábban talán csak a cirill betűs feliratok különböztették meg a határ innenső oldalán lévő kisvárosoktól – írja a Blikk.

A főtéren csoportokban imádkozó és a Tisza-parton sátrat verő menekültek azonban gyökerestül átalakították a békés település látképét. A jelenségre legutóbb a 2015-ös migrációs válság idején volt példa, az elmúlt hetekben viszont ismét megnőtt a Nyugat-Európába tartók száma, ami félelmet és ellenségeskedést váltott ki a helyiekből.
Lackó Róbert, az önkormányzat migránsügyi koordinátora lapunkat arról tájékoztatta, hogy a hozzá tartozó három településen (Magyarkanizsa, Martonos, Horgos) napi 300-400 migráns tűnik fel, harmaduk pedig az éjszakát is ott tölti.
– Nincs befogadóközpont, ezért húzódnak meg elhagyatott épületekben, köztereken és a közeli erdőkben. Sajnos alkoholt is fogyasztanak, ami eddig nem volt jellemző. Az üzletek tele vannak migránsokkal, megesett, hogy nem fizettek az áruért – sorolta a gondokat Lackó, aki attól tart, a keményebb tél beálltával nagyobb létszám ragadhat Magyarországon.
Ez a csoport a háború sújtotta Szíriából indult el, Hollandia a cél/ Fotó: Varga Imre
Ottjártunkkor első utunk a főtéren álló vegyesboltoshoz vezetett, mert sok helyről hallottuk, hogy a nála vásárolt gumicsónakokkal próbálnak átjutni a menekültek a magyar határon.
– 30 évig árultam gumicsónakokat, egészen a múlt hétig, amikor is elterjedt a városban, hogy állítólag én segítem a menekülteket. Pedig naponta százat is el tudnék adni, de annyi támadást kaptam, hogy már nem rendelek többet – háborodott fel ékes magyarsággal az amúgy szerb férfi. Beszélgetésünk közben egy bringáját toló asszony ordított be az üzletbe: „Van már annyi pénzed, még a migránsok pénze is kell?” A férfi csak nevetett, mint mondta, megszokta.
– Múltkor egy húszéves srác csuromvizesen, dideregve jött be hozzám, hagytam, hogy megmelegedjen a kályhánál, a többieknek pedig fel szoktam tölteni a telefonját. Engem úgy neveltek, hogy segítsek, akin tudok, ettől rossz ember vagyok? – kérdezte a férfi, aki érthető módon nem vállalta az arcát.
A helyiek a menekültcsoportokban néha látnak egy-egy jól öltözött külföldit is, akik látszólag koordinálják a többieket, róluk azt gyanítják, hogy embercsempészek lehetnek.
A nyugalom biztosítására az önkormányzat felbérelt egy biztonsági szolgálatot, amely a nap 24 órájában figyeli a menekültek mozgását.

 
Az egykori magyarkanizsai vasútállomás, ma a menekültek tanyája/ Fotó: Varga Imre

A folyópart egykori étterem során a menekültek mellett csak egy helybelit találtunk. Ő munka után egy kis mólónál szokta kiszellőztetni a fejét.
– Korábban rendszeresen összefutottam itt barátokkal, ők azonban már félnek erre jönni – mesélte Muhi György (51). Szerinte a menekültek egyre szemtelenebbek, de nem feltétlenül agresszívak, a helyiek inkább a betegségektől tartanak, ugyanis az idegenek ápolatlanok, nem fürdenek.
– Régen szinte senki nem zárta a bejárati ajtót, most már mindenki – tette hozzá György. A menekültek egy elhagyatott vasúti épületbe is beköltöztek, ahol elképesztő higiéniai állapotok uralkodnak.
Szóba elegyedtünk néhányukkal, azt mondták, hogy Szíria háborús Idlib tartományából jöttek, és Hollandiába tartanak.
– Kétszer próbálkoztunk a magyar határnál, sikertelenül. Azért élünk az erdőben, mert nincs pénzünk panzióra – mondta Nour (29), aki telefonon naponta beszél Törökországban élő családjával. Mint mondta, dolgozni akar Európában.
– Nem akartunk harcolni, ezért jöttünk el, ha visszatérnénk, kivégeznének minket – fogalmazott tört angolsággal.
A menekültek döntő többsége hazánkon keresztül menne Nyugatra, mert állítólag a román határőrök éles lőszerrel lőnek és kutyát eresztenek rájuk. A helyiek szerint azért torlódtak fel, mert a magyar oldalra sem jutnak át, az egyetlen esélyük a folyó, de új élet helyett sokan a Tiszába vesznek.

 
A magyar határkerítésen nem tudnak átjutni a Nyugatra menekülők/ Fotó: Zsolnai Péter

Szerb tervek
A migrációs helyzet kezelése nem a helyi önkormányzat feladata lenne, hanem a kormányé, amely azt tervezi, hogy a menekültek települések közötti szétosztásával tehermentesítené a határ menti városokat, falvakat. Alekszandar Vucsics elnök már évekkel ezelőtt leszögezte, hogy Szerbia „nem lesz migránsparkoló”, ugyanakkor önként részt venne menekültek európai kvótarendszerben történő befogadásában.
Egyre többen a határnál
Az elmúlt héten 374 határátlépést akadályoztak meg a magyar rendőrök, ez toronymagasan a legnagyobb szám idén. December hónapban is folyamatosan nőtt a próbálkozók száma, három hét alatt 667 tiltott határátlépést hiúsítottak meg az egyenruhások. Emellett közel 2300 embert tartóztattak fel és kísértek vissza Szerbiába, 165 külföldi ellen pedig eljárást indítottak.

 
Mindent megpróbálnak, hogy átjussanak a határon

Mindent kipróbálnak, hogy átjussanak
Nemcsak a zöldhatáron próbálkoznak a menekültek, hanem a hivatalos határátkelőknél is: a napokban például egy török férfi egy német rendszámú autóval próbálta meg átcsempészni Szerbiából Magyarországra két honfitársát, akik a megtömött autó hátuljában, a csomagok alatt bújtak meg.
Forrás: Blikk.hu
2019. december 28.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése