Oldalak

2020. január 24., péntek

Öt helyett három százalék?


A VMSZ nem követelte a szavatolt képviselői helyeket!

–  A Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége (VHDSZ/DSHV) támogatja a Roma Párt kezdeményezését, hogy felére csökkenjen a nemzeti kisebbségi közösségek képviselői állította választási listák elfogadásának feltételeként meghatározott 10 ezer támogatói aláírás – erősítette meg Tomislav Žigmanov, a párt elnöke a Vajdasági Rádió és Televízió összeállítása szerint. Mint hozzátette, reményei szerint ez azt eredményezné, hogy a korábbiakhoz képest több nemzeti kisebbségi politikai párt, vagy egyéb érdekképviseleti szervezet venne részt a választásokon. A Roma Párt kezdeményezése az egyetlen ésszerű lépés amely pozitív változásokat eredményezne – nyomatékosította Žigmanov.[1]
A köztársaségi képviselők megválasztásáról szóló törvény olyan irányú módosítási és kiegészítési javaslatát, hogy a kisebbségi pártok számára tízezerről ezerre csökkenjen a listaállításhoz szükséges aláírások száma, a  Liberális Demokrata Párt–Vajdasági Szociáldemokrata Liga–Sandžaki  Demokratikus Akciópárt parlamenti frakció még 2018. október közepén nyújtotta be a parlamentnek.[2]   
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnöke a Pannon RTV-nek elmondta, „a VMSZ támogatja a küszöb csökkentését”. – Azt szeretnénk, hogy egyrészt csökkenjen a választási küszöb, másrészt pedig a természetes küszöb kiszámításánál olyan korrekciós szabályok kerüljenek a jogszabály-módosításba, amelyek semmiképpen nem eredményezik azt, hogy a kisebbségi politikai szervezetek, amelyek a természetes küszöb alkalmazásával tudnak parlamentbe kerülni, azok kedvezőtlenebb helyzetbe legyenek.”[3]

– Meg kell, sajnos, állapítanunk, Szerbiában bevett gyakorlat, hogy a választási törvényeket a választási évben változtatják – nyilatkozta Marijana Pajvančić újvidéki jogászprofesszor a Deutsch Welle német közszolgálati médiumnak.[4]
A kérdésre, hogyan kommentálja a hatalomnak azon érvét, miszerint a választási cenzusnak az ötről háromra való csökkentése által a parlament plurálisabb lesz, azt válaszolta, hogy igen, de mindenki tisztában van azzal, hogy miért teszik ezt.[5] 
Vučić ötlete  a választási küszöbnek az ötről három százalékra való csökkentése csapásként hat Szerbia belpolitikájára, de azt is mutatja, mire képes, hogy a helyzethez idomuljon – olvasható a Danas belgrádi napilap kommentárjában.[6]
– Ezeken a választásokon, mint eddig is, Vučić megpróbál mindent eldönteni még a választások előtt. A szavazáson a helyzet minél rendesebb és tisztább lesz, hogy a kamerák előtt, mint 2016-ban és 2017-ben, kinyithassák a szavazatokat tartalmazó zsákokat, hogy – amennyiben szükséges lesz – meghívhassák az európai közvetítőket és a legitimitást tisztázzák – írja a lap.[7]    

A választásokon való részvétel, illetve bojkott körül még nem lehet tisztán látni. A Szövetség Szerbiáért politikai tömörülés, illetve „egyetlen párt vagy mozgalom, amelyik a Szövetséghez tartozik, nem vesz rész a parlamenti, tartományi és helyi önkormányzati  választásokon – nyilatkozta határozottan a Danas napilapnak Dragan Đilas, a Szövetség elnöke.[8] Annak ellenére, hogy az „1 az 5 millióból” egyesület nyilvánosságra hozta annak lehetőségét, hogy részt vesz a választásokon.[9]     
Vučićnak persze (ebben az esetben) az felelne meg, ha a választások minél tömegesebbek lennének, illetve ha azokon a lakosság több mint 50 százaléka részt venne, és ha a szerb parlamentbe minél több (kis)párt is bejutna be. Ezzel ugyanis igazolná a választásoknak és a rendszerének a demokratikusságát.

Jellemző, hogy a Pásztor(ok)[10] a tavaszi választásokkal kapcsolatosan sem vetették fel a – többi magyar párt, számos civil szervezet és magánszemély még 2012. szeptember 27-én – megfogalmazott, az arányos/biztosított/szavatolt mandátumok követelését[11] a képviselői testületekben a nemzeti kisebbségek számára (mind a három szinten). (Horvátországban és Szlovéniában „a magyarságot államalkotó tényezőnek ismerik el és alanyi jogon jár képviselői hely számukra a parlamentben” – mondta Csóti György, a budapesti  Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója 2019. szeptember végi újvidéki látogatása alkalmával.)  
Pásztor Bálint szerint „ez egy olyan kérdés, amelyhez 2-3 hónappal a választások lebonyolítása előtt nem lehet hozzányúlni. Erre már nincs idő”. Azt azonban a junior Pásztor nem mondta, hogy ezt a követelményt miért nem vetették fel korábban?
A magyar közösség ügyeihez való ilyen viszonyulás is a VMSZ (Vučić Magyarjai Szövetségének) a kétszínűségét mutatja és azt, hogy nem a magyar közösség részarányos képviselete érdekli őket a döntéshozatali szervekben, hanem csak pártjuknak a hatalomban való részvétele.   

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2020. január 24.

__________
[1] P.E.: Kisebbségi kezdeményezés. https://www.magyarszo.rs/hu/4196/kozelet_politika/213971/Kisebbs%C3%A9gi-kezdem%C3%A9nyez%C3%A9s.htm, 2020. január 15., 23:16, és
[2] Uo.
[3] Módosulhat a választási küszöb Szerbiában. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/modosulhat-valasztasi-kuszob-szerbiaban-0, 2020. január 20. 14:08 és január 21. 10:31ɗ Pásztor István: A VMSZ támogatja a parlamenti küszöb csökkentését. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/24618/Pasztor-Istvan-A-VMSZ-tamogatja-a-parlamenti-kuszob-csokkenteset.html, 2020. január 20. [21:45]
[4] Dinko Gruhonjić. Spuštanje cenzusa u izbornoj godini: „Niko tu nije nevin” [A választási küszöb csökkentése a választási évben: „Itt senki sem ártatlan”]. https://www.dw.com/sr/spu%C5%A1tanje-cenzusa-u-izbornoj-godini-niko-tu-nije-nevin/a-52106768, január 22.
[5] Uo.
[6] Jasmina Lukač: Vučićev udar [Vučić csapása]. Danas, 2020. január 21. 5.
[7] Uo.
[8] Đilas: Savez za Srbiju ostaje u bojkotu [A Szövetség Szerbiáért marad a bojkottnál]. Danas, 2020. január 23. 3
[9] Uo.
[10] Németh Ernő. Pásztor Bálint: Tárgyalunk a kisebbségi parlamenti küszöb esetleges csökkentéséről is. 2020. január 16. [11:02]
[11] A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG AZONOSSÁGA MEGŐRZÉSÉNEK ÉS FEJLŐDÉSÉNEK ALAPKÖVETELMÉNYEI, http://www.peticiok.com/peticio_a_vajdasagi_magyar_kozosseg_azonossaganak_megrzeseert, 2012. szeptember 27. 



Tisztázzuk le: a 3%-ra csökkentett választási küszöb nem hat ki a kisebbségi pártokra. Azok az úgynevezett természetes küszöb szerint kerülnek szétosztásra. 4 éve 55% választási részvételnél ez 16000 szavazatot jelentett. Ha most kevesebben mennek el szavazni akkor még kevesebb szavazattal lehet parlamenti mandátumhoz jutni. Egyedül a töredék szavazatok elosztására lesz kihatással,ami egyesek esetében azt jelenti, hogy nem kapnak további 2 mandátumot az 5% küszöböt át nem lépő szerb többségű pártoktól.
Nem tudom milyen matekról beszélnek most egyesek és mit akarnak bevetni ennek a kompenzálására, de kimondottan rossz fényt vet a választások tisztaságára az a tény, hogy a választások előtt favorizálnak valakit és előre megbeszélik vele hogyan lehet majd "törvényesen lopni" további mandátumokat. Az meg egyenesen törvényellenes, hogy a nemzeti tanácsok igazolása alapján döntik el ki az aki kisebbségi pártként vehet részt a választásokon és ki nem. Nekik erre nincsen törvényes felhatalmazásuk, valamint rajtuk keresztül a mindenkori hatalom eldöntheti kit enged érvényesülni a kisebbségi pártok közül, illetve kit lehetetlenít el még a választási folyamatok elején. Ezek nem demokratikus játékszabályok, hanem kamu választások előkészítése a demokrácia mímelésével.

https://www.facebook.com/csonkaaron. 2020. január 24.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése