Oldalak

2020. december 25., péntek

Egyelőre csak a múlt biztos határon túl


Egyelőre csak a múlt biztos határon túl

A szerbiai-vajdasági magyarság érdekképviselete, a VMSZ Orbán Viktor első határon túli „stratégiai partnere” és leghűségesebb kiszolgálója már teljes mértékben hozzákötötte sorsát és persze, az ottani magyarság sorsát nemcsak a Fideszhez és Orbánhoz, hanem szerbiai szövetségeséhez és barátjához, a jobbközép-konzervatív, nacionalizmustól sem mentes SNS-hez és az illiberális magyar mintát másoló Aleksandar Vučićhoz. Ha bukik Belgrádban Vučić, bukik Pásztor és a VMSZ is, a vajdasági magyarság pedig szerb partner nélkül marad, a politikai élet perifériájára sodródva. Gál Mária:

A Trianon óta, vagyis száz éve kisebbségi léthelyzetbe került magyar közösségek éves mérlege sem túl rózsás. Az általános, minden szomszédos országban tapasztalható népességfogyás, kivándorláson és nyilván a járványhelyzeten túl is több közös aggasztó jel tapasztalható. Az elmúlt tíz nemzetpolitikája, a nagy „magyar nemzetegyesítés” Red Bull hatása egyre ijesztőbben ütközik ki – a magyar állampolgárság és útlevél is szárnyakat adott, a legfiatalabb nemzedékben megsokszorozta a kivándorlási kedvet és lehetőséget, egyre többen választják vagy Magyarországot vagy valamely nyugati államot, ahová a magyar útlevél immár a szerbiai és ukrajnai magyaroknak is zöld utat biztosított.

Az orbáni nemzetpolitika végképp lenullázta a határon túli magyar szervezetek önállóságát, saját kormányzati céljainak megfelelően eszközzé váltak a budapesti érdekek szolgálatában.

A szerbiai-vajdasági magyarság érdekképviselete, a VMSZ Orbán Viktor első határon túli „stratégiai partnere” és leghűségesebb kiszolgálója már teljes mértékben hozzákötötte sorsát és persze, az ottani magyarság sorsát nemcsak a Fideszhez és Orbánhoz, hanem szerbiai szövetségeséhez és barátjához, a jobbközép-konzervatív, nacionalizmustól sem mentes SNS-hez és az illiberális magyar mintát másoló Aleksandar Vučićhoz. Ha bukik Belgrádban Vučić, bukik Pásztor és a VMSZ is, a vajdasági magyarság pedig szerb partner nélkül marad, a politikai élet perifériájára sodródva.

A szomszédos államok közül Szlovákiában a legmagasabb a magyar lakosság aránya, csaknem 9 százalék országos szinten, de az elmúlt tíz év – a budapesti kormány által táplált - belső, magyar-magyar csatározásai meghozták az "eredményt", mára parlamenti képviselet nélkül maradt a közösség. A szlovák pártok soraiban viszont egyre több magyar politikus jelenik meg, a Progresszív Szlovákia magyar tagozatot is létrehozott, amely elsősorban a fiatalokat vonzza. Mindez hosszú távon megpecsételni látszik az etnikai alapú politizálás és képviselet sorsát.

A legnagyobb külhoni magyar párt, az RMDSZ pillanatnyilag ugyan épp kormányalakítási tárgyalások részese Bukarestben, de távlati kilátásai nem sokkal jobbak, mint a felvidéki magyar pártoké. A december eleji választások történelmi mélységbe süllyedt választási részvétele, a következetes magyar abszenteizmus azzal fenyeget, hogy egy magasabb országos – román –részvétel mellett az RMDSZ is az 5 százalékos küszöb alatt marad. Emellett az is gond a jövőre nézve, hogy az RMDSZ mára feladta egykori önállóságát, választási kampányában is már a legfőbb üzenete az, hogy az Orbán-kormány vele van. Már semmiféle intézményes kapcsolatot nem tart fenn például a magyar ellenzéki pártokkal, Bukarestben is szűkülnek érdekérvényesítési képességei azáltal, hogy ott is, a budapesti elvárásoknak megfelelően „ideológiai” alapon kezd szövetségeket kötni, az esetleges Orbán Viktor utáni időszak így igencsak kockázatossá válik.

A legrosszabb helyzetben azonban kétségtelenül a kárpátaljai magyarság került. Önkormányzati képviselők ellen indult eljárás a magyar himnusz éneklése miatt hazaárulás, szeparatizmus, az ország szuverenitásának veszélyeztetése címen. Bocskor Andrea EP-képviselő (a Fidesz listáján jutott be) mellett immár Brenzovics László KMKSZ-elnök is felkerült az “Ukrajna ellenségeit” listázó Mirotvorec ukrán szélsőséges nacionalista szervezet honlapjára. A magyar politikus ellen az SZBU is eljárást indított. Az Orbán-kormány ugyan változatlanul hangsúlyozza, hogy kiáll a kárpátaljai magyarság mellett, csakhogy ez a fajta „kiállás” (Ukrajna integrációs törekvéseink három éve tartó bojkottja) egyelőre ezt a boszorkányüldözést eredményezte csupán. A kifogásolt kisebbségellenes oktatási törvény már részben hatályba lépett, 2021 január 16-tól pedig életbe lép az ukrán, mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról szóló törvény 30. cikkelye is. Ez arról rendelkezik, hogy ezután nemcsak a közigazgatásban, hanem a kereskedelemben és a szolgáltató szférában is teljesen át kell térni az ukrán nyelv használatára, akkor is, ha az eladó és vásárló ugyanazon kisebbséghez tartozik. Vagyis, januártól a magyar nyelv a család és a templom falai közé szorul Ukrajnában.

(Népszava)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése