Oldalak

2020. december 11., péntek

Meddig súlyosbodik?

Hogyan értékeli a VMPE a magyart oktatás helyzetét?

 

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének (VMPE) 2020. november 21-én megtartott közgyűlésén a tagság Vajdasági magyar oktatási helyzetkép címmel fogalmazta meg álláspontjait a magyar oktatással kapcsolatosan.

A mintegy 6,5 oldal terjedelmű dokumentum (250 sor, 16 571 karakter) december 3-án került közzétételre. Érdekes, hogy nem az egyesület oldalán, hanem az internetes portálokon.[1]

 

A pedagógusok alapvető értékelése szerint „az előző években felvázolt oktatási helyzet súlyosbodott”.

– Vajdaságban 76 iskolában folyik magyar nyelvű általános iskolai oktatás. A gyermeklétszám csökkenése miatt több iskolában továbbra is (évről évre) kérdéses a magyar tannyelvű osztályok beindulása, illetve a nagyobb létszámú iskolákban csökkent a párhuzamos osztályok száma és az egyes osztályok létszáma – írja a dokumentumban.  

A pedagógusok „a csökkenés legfőbb okát a magyar lakosság elöregedésében, a születések számának csökkenésében, a kivándorlásban, a vegyes házasságokban/asszimilációban, a szülők egy részének bizalmatlanságában látják a magyar tagozatok nyújtotta lehetőségek iránt a gyermek életpályájának biztosítása terén. – A magyar nyelvű oktatás végveszélyben van a szórványban, a demográfiai fogyás és az elvándorlás miatt – figyelmeztet a VMPE. 

 


Forrás: Magyar tankönyvekben ékezetes cirill betűk.

Családi Kör, 2020. december 17. 8.

 

Az értékelés szerint, „a magyar tagozatok megszűnése maga után vonja a pedagógusok munkanélküliségének növekedését is, amire a szerb államnak nincs megfelelő szociális programja. Az állás nélkül maradt pedagógusok közül sokan családosan elhagyják az országot.”

A pedagógusok úgy vélik, hogy „az MNT által ’szervezett’ iskolabusz program fél év alatt megbukott, és megszűnt. Akik vállalták az ezzel járó megpróbáltatásokat, egyedül maradtak minden segítség nélkül.” A helyzetet súlyosbítja, hogy „több bánáti faluban évek óta nincs menetrend szerinti közlekedés”, ezért a szülők – a magyar nyelvű oktatás és az utazási lehetőségek hiányában – szerb tagozatra íratják a gyermeküket.

A dokumentumban állást foglal az évente egyszeri iskolakezdő tanszercsomag kiosztásával kapcsolatban is, miszerint „a legkisebb segítség is jól jön a szülőknek”, de „nem oldja meg a megélhetési problémákat”. Ide kívánkozik a megjegyzés, hogy az ún. beiskolázási csomag többnyire propaganda célokat szolgált!  

A pedagógusok arra is felhívták a figyelmet, hogy „az észszerűsítés és más címen végrehajtott tisztogatások alkalmával mindig a kisebbségiek maradnak munka nélkül”. Más szóval az oktatás területén is jelen van a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése, a diszkrimináció. 

 

Az oktatási minisztérium adataira hivatkozva, a dokumentum megállapítja, hogy a 13 településen 34 iskolában és három speciális igényű oktatási intézetben van magyar nyelvű középiskola oktatás. A magyar nyelven érettségizett tanulók számáról azonban http://www.mpn.gov.rs/ honlapon nincs adat, „csak összesített eredmény található”.

 

– Ha évente mintegy 300 magyar érettségizett diák települ át Vajdaságból Magyarországba, 10 év alatt 3000 főről beszélhetünk. Általában a legtehetségesebbek mennek el, maradnak a többnyire közepes tehetségű fiatalok és azok a tehetségesek, akik ragaszkodnak a szülőföldjükhöz. El lehet gondolkozni azon, hogy hova vezet ez a folyamat a lakosság szellemi képességeinek színvonala szempontjából, és a magyar lakosság számát illetően – veti fel a problémát a VMPE. 

 

A a pedagógusok arra (is) panaszkodnak, hogy a „tankönyvhelyzet nem kielégítő”, és hogy ezen a területen „zűrzavar van”.

 – A tavalyi tanévet az általános iskolákban az elsősök és az ötödikesek is teljes mértékben a programnak megfelelő tankönyvek nélkül járták végig. Az új tantervekhez nem érkeznek meg időben a tankönyvek, csupán november végén, vagy még mindig nincsenek. Ami van, az is hibákkal van tele!

– A középiskolai kémiakönyveket például 1989/90-ben írták, harminc évesek. A gimnáziumi magyar irodalom könyv 35 éves. Szükséges, hogy mielőbb kiadják az újabbat. Több pedagógus magyarországi tankönyvet használ kiegészítésként, mert sokkal jobbak, áttekinthetőbbek, korszerűbbek

Évek óta nincsenek a választható tantárgyakhoz tartozó tankönyvek: polgári nevelés, környezet nevelés, egészségügyi nevelés. Nincs zeneoktatási tankönyv az általános iskolák felső tagozatai részére, a VIII. osztály számára kiadott történelemkönyvben nem szerepel az előző években megjelent tankönyvek melléklete, amely a magyar történelmet hivatott volna megismertetni a tanulókkal. Egyébként a magyar történelem oktatására a tanterv csupán évi 6 órát engedélyez, ami nagyon kevés. Elfogadhatatlan a szerb nyelvből történt fordítás, tele van csúsztatásokkal. A tankönyv szerint a trianoni döntés után 200 000 magyar élt a Vajdaságban. Ezzel szemben csak Vajdaságban 1910-ben 420 300, 1931-ben 379 000 az itt élő magyarok száma (Sebők László adatai). Habár nem nyíltan, de burkoltan igenis érezhető a magyar nép bűnösnek nyilvánítása. A magyar nyelvű tankönyvben ’őseink, a szerbek’ kifejezés szerepel. Az inkluzív oktatást segítő tankönyvek is hiányoznak. Szép számban akadnak rosszul, hibásan fordított tankönyvek is. Tankönyvkritika pedig nem létezik – áll egyebek mellett a dokumentumban.

 

A pedagógus-közgyűlés részvevői követeléseiket hét pontban fogalmazták meg. Ezek tömören a következők:

1. A reciprocitás elve alapján tegyék lehetővé, hogy a Magyarországon kiadott tankönyvek, és más oktatási segédanyagok Szerbiában is használhatók legyenek.

2. Az MNT hivatalból szervezze meg a fordításokat, pl. a naplói értékeléseket, hivatalos versenyfeladatokat, érettségi tételeket, mert az eddigi gyakorlat nem megfelelő.

3. A szaktanárok hiánya immár az oktatás minőségét veszélyezteti. A magyar nyelven csak olyan személy taníthasson, aki anyanyelvi szinten beszéli az oktatás nyelvét.

4. Az Újvidéki Egyetemen a megfelelő karokon szervezzék meg a kétnyelvű egyetemi képzéseket.

5. A minisztérium előre határozza meg mely elemi iskolákban nyílhat magyar nyelvű tagozat.

6. A külföldi oklevelek honosításánál is működjön a reciprocitás elve.

 

A pedagógusok fontosnak tartják továbbá, hogy „a Minisztérium dolgozzon ki olyan egységes rövidített távoktatási tantervet, amely kielégítő és alkalmazható a távoktatásban minden tantárgyból minden évfolyam számára, valamint készítse el a szükséges tanári segédanyagot is”.

A követelések közé tartozik az anyaországgal való eddigi együttműködés „teljes egészében való fenntartása” is. A Magyar Nemzeti Tanács felé pedig az elvárás, hogy a testületnek „követelnie kell, hogy a magyar diákok is ugyanolyan minőségű és tartalmú tankönyvekből tanuljanak, mint a szerb diákok, mert csak így vehetnek részt egyenrangúan a különböző versenyeken és a középiskolai, valamint az egyetemi felvételi vizsgákon. Azzal a kitétellel, hogy mindegyik kisebbség nyelvén megjelent tankönyv az adott kisebbség sajátos szükségleteinek is megfeleljen.

 A tankönyvekben, elsősorban a történelem-, földrajz-, magyar nyelv és irodalomkönyvek esetében kiemelkedően fontos a kisebbségi érzést erősítő tartalom, azaz a magyarság bűnös vagy másodrendű népként való bemutatásának megszüntetése. Az ilyen tartalmú könyvek nagyban serkentik az asszimilálódást, hiszen fiatal korban a legkönnyebb befolyásolni az érzelmi világot – áll a VMPE álláspontjait tartalmazó dokumentumban.

 

Eddig a dokumentumhoz mindössze öten szóltak hozzá és senkinek nem volt a pedagógusoktól eltérő véleménye.
Az egyik kommentáló szerint „a helyzet, sajnos, sokkal rosszabb, mint amilyennek látjuk”. Az is az észrevételek közé tartozik, hogy kevesen szóltak hozzá a dokumentumhoz, amiből „látszik, hogy az oktatás csak a magukra maradt pedagógusok ügye, és senkit nem érdekel, mi történik az anyanyelvi oktatás megmaradásáért”.
Egy másik olvasó kérdezi, hogy az MNT Oktatási Bizottságának elnöke „milyen konkrét lépéseket tett, valamint mit tervez tenni a közeljövőben ez a bizottság a hatáskörébe tartozó kérdések ügyében?”


A pedagógus egyesület – ismereteim szerint – az egyedüli szervezet amely (2012 óta)[2] a tevékenységi területén évente értékeli hogyan alakul a helyzet.
Rendkívül fontos, hogy a szakma és ne a politikusok értékeljék a kisebbségi jogok érvényesülését az egyes területeken, mint például az oktatás. Nagy hiány, hogy a társadalmi és gazdasági élet már területein nem készülnek ilyen „összefoglalók”. amelyek megkönnyítenék a magyar közösség helyzetének tárgyilagos felmérését.
A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség értékelhetné például a helyzetet a művelődés, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete a sajtó/média terén, a Vajdasági Magyar Jogász Egylet a jogérvényesítés, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület pedig a nyelvhasználat területén. Ha ezek az egyesületek – talán a nyelvművelő egyesületen kívül – nem lennének véemeszes vezetőségek irányítása alatt.


A pedagógusok legújabb értékelése szerint, az előző évekhez viszonyítva „súlyosbodott a helyzet az oktatás területén. A VMPE 2019. november 23-án megtartott közgyűlésen elfogadott Oktatási helyzetkép című dokumentumban is ugyanez az értékelés található.[3]

Ebből azt lehet megállapítani, hogy a helyzet évről évre súlyosbodik! Annak ellenére, hogy ennek az ellenkezője volt elvárható, mivel a véemesznek köztársági oktatási államtitkára, tartományi szinten pedig kormánytagja is van. Ezek szerint ebből semmi haszon nem származott. Most csak az kérdés, hogy miért, és hogy meddig fog a helyzet még súlyosbodni? Hogyan lehetséges az, hogy a felismert, azonosított problémákat nem lehet megoldani?  A VMPE állásfoglalásait az illetékes magyar tisztségviselők el se olvassák, vagy ha mégis, nem veszik figyelembe!?

A VMPE-nek a dokumentumot hivatalosan is el kellene juttatni megvitatásra és állásfoglalásra a Magyar Nemzeti Tanácsnak, a tartományi oktatási titkárságnak és a minisztériumnak is. Szükséges lenne a dokumentumból kicsorgó problémák további konkretizálására és  határidőhöz kötött megoldási terv kidolgozására is!

Ez további munkát igényel ugyan, de ennek hiányában – nagyon úgy néz ki, hogy – az oktatási helyzet jövőre is tovább „súlyosbodik”! Vagyis a pedagógusok „hiába meszeltek”! – mondaná Basara!     

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2020. december 11
.

__________
[1] VMPE: Vajdasági magyar oktatási helyzetkép https://www.vajma.info/cikk/tukor/8237/VMPE-Vajdasagi-magyar-oktatasi-helyzetkep.html, 2020. december 3. 21:42, és Szándékos provokáció a magyar nyelvű tankönyvben https://szabadmagyarszo.com/2020/12/05/szandekos-provokacio-a-magyar-nyelvu-tankonyvben/
[2] Anyanyelvi oktatási és nevelési tanácskozás http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/1443/, 2012. április 9. [20:05] és Magyar oktatást az óvodától az egyetemig! Magyar Szó, 2012. április 11. 9.
[3] Oktatási helyzetkép
https://www.vmpe.org.rs/oktatasi-helyzetkep/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése