Oldalak

2021. február 10., szerda

Megtérítik-e a migránsok okozta károkat?

Képes lesz-e a VMSZ megoldani a kárigénylést?


Pásztor Bálint, „politikus”, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselőinek frakcióvezetője a szerb parlament január 28-ai ülésén, az erre megszabott időben, kérdéseket intézett a szerb kormányhoz az illegális menekültekkel és a Magyarország irányából érkezők tesztkötelezettségének eltörlésével kapcsolatosan. Bővebben erről a Helyben járó „politikus” címmel írtam.[1]
Az ifj. Pásztor a parlament ülésén elmondta azt is, hogy „a polgárok kérdezik, számíthatnak-e kárpótlásra, a migránsok okozta károk pedig hatalmasak a polgárok vagyonában?”[2]

 
„16 fős a Vajdasági Magyar Szövetség belgrádi csapata” 
2021. január 26. 16:19

Ana Brnabić miniszterelnök a véemeszes képviselő kérdésére így válaszolt:
– Ami a kártérítés megfizettetését illeti, ez már számos tényezőtől függ, hogy biztosítva vannak-e és hogyan lehet bizonyítani a kárt, valamint más tényezőktől. Mint minden mással kapcsolatban, a szerb kormány itt van, hogy tárgyaljon Önökkel (mármint a VMSZ-el – B. A.), a helyi önkormányzatok és a polgárok képviselőivel, de itt világos, egyértelmű kritériumoknak kell lenni, hogy ne lehessen ezzel (vélhetően a kártérítésre gondolt – B. A.) visszaélni.
Ami a mi munkánk az, hogy a legfegyelmezettebbek legyünk, hogy őrizzük a pénzt a költségvetésben, és hogy azzal okosan, házigazda módján rendelkezzünk, különösen ezekben a pillanatokban. Így, meg kell vizsgálnunk, hogy melyek azok a kritériumok (bizonyára kártérítési – B. A.), hogy megakadályozzunk az ezzel kapcsolatos visszaélések minden formáját. Nyílt vagyok, tehát a beszélgetésre, de minden esetre a legjobb lenne, ha a vagyon biztosítva lenne. Akkor, úgy hiszem, nem lenne semmilyen probléma ez körül – hangoztatta Brnabić.[3]

Annak ellenére, hogy a migránskérdés leginkább a határmenti, többségében magyarok lakta falvak lakosait érinti, a délvidéki/vajdasági magyar nyelvű média, de – érdekes mód – még a VMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács által ellenőrzött sajtó sem foglalkozott az illegális menekültek okozta károknak a megtérítésére vonatkozó képviselői kérdéssel. Nem volt ennek éppen semmi visszhangja. Ebből is látszik, hogy milyen sajtóról van szó!
A migránsok okozta anyagi kár megtérítése – ismereteim szerint – nyilvánosan mostanáig egyáltalán fel sem merült. Egyedül az Újvidéki Rádió Hangadó szerda nevű 2021. február 10-ei műsora vizsgálta ezt a témát.

Ana Brnabić válaszát értelmezve, arra a megállapításra lehet jutni, hogy nem zárta ki a migránsok okozta anyagi károknak az állam által való megtérítési lehetőségét. Készséget mutatott a VMSZ-el, a helyi önkormányzatok és a polgárok képviselőivel való ezzel kapcsolatos „beszélgetésre”.
A alkotmány 57. szakaszának (A vagyonra való jog) első bekezdése[4] szerint Szerbiában „szavatolt a tulajdon és a jogszerűen szerzett egyéb vagyoni jogok békés élvezete”. Ez a rendelkezés jogi alapot nyújt(hat) az állam kötelezettségének a megállapítására, hogy – a migránshelyzet nem megfelelő kezelése által, mivel nem tartotta azokat a menekülttáborokban – nem biztosította a polgárok vagyonának védelmét, ami jogi alap lehet a kártérítésre. Képes-e Szerbia biztosítani a polgárok személyi és vagyoni biztonságát?

A mindenkori miniszterelnök szavai kötelezik a kormányt. A szerb parlament említett ülése óta azonban nem láttam újabb információt ezzel a témával kapcsolatosan.
Az kérdés most, hogy a véemeszes képviselők kezdeményezik-e a kilátásba helyezett „beszélgetést”/tárgyalást a kormányfővel, illetve a kormányban, vagy csupán megelégszenek azzal, ami a parlamentben elhangzott? Hajnal Jenőnek, a döntő véemeszes többségű Magyar Nemzeti Tanács elnökének eszébe nem jutna, hogy az illegális migránsok ügyét a testület napirendjére tűzze?! 
Fontos lenne, hogy a polgárok – még a kormánnyal való tárgyalások előtt – fényképes dokumentáció készítsenek az okozott kárról, hogy elvégeznék/elvégeztessék a kárbecslést az erre illetékes (lehetőleg bírósági) szakemberekkel és megfogalmazzák a kártérítési igényüket, valamint, hogy benyújtsák azt az önkormányzatok illetékes hivatalánál, illetve eljuttassák a véemeszes képviselőknek. A legfontosabb annak a bizonyítása, hogy a kárt a migránsok okozták.

Amennyiben az állam nem mutat hajlandóságot a kártérítésre, akkor a bírósághoz kell fordulni. Ezekben az eljárásokban a polgárok segítéségére lehetne a (véemeszes vezetőségű) Vajdasági Magyar Jogász Egylet és a jogsegélyszolgálati irodák[5] is.
Képes-e  a 16 fős Vajdasági Magyar Szövetség belgrádi csapata”[6] megoldani a kárigénylést? Vagy csak a magyarországi pénzek (el)osztására és kérdések (más nevében való) megfogalmazására alkalmas? Fikuszként ülnek Belgrádban? A fizetésért nem kellene valamit fel is mutatni?
A migránsok okozta kárral is úgy járunk, mint a restitúciós törvénnyel, amit Pásztor Bálint „Slobodan Homennel, az Igazságügy-minisztérium (akkori – B. A.) államtitkárával az utolsó vesszőig leegyeztettett”?[7] Ennek aztán az eredménye egy rossz, hátrányos törvény lett.
Amennyiben a véemeszesek ebben az ügyben sem intéznek semmit, az ismételten azt mutatná, hogy képtelenek a polgárok érdekeit képviselni.

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. február 10.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése