Oldalak

2021. március 16., kedd

Kiéleződnek a szerb-horvát viszonyok? (4.)

Szabadkán hivatalos használatba kerül(het) a bunyevác nyelv

 

A szabadkai városi képviselő-testület március 4-én tartotta sorrendben a hetedik rendes ülését. A legtöbb vitát a város alapszabályának módosítására vonatkozó napirendi pont váltotta ki, amelyek elfogadása lehetővé tette, hogy megkezdődjön a bunyevác nyelv hivatalossá válásával kapcsolatos eljárás lefolytatása a helyi önkormányzat területén.
A horvát külügyminisztérium még a határozat meghozatala napján közölte: jegyzéket intézett a szerb külügyminisztériumhoz, amelyben „tiltakozott a kezdeményezés ellen, hogy a bunyevác nyelv hivatalossá váljon Szabadkán”.[1]


– A bunyevác beszéd nem nyelv, hanem nyelvjárás, a horvát nyelv egyik változata. A magyarországi bunyevácok is etnikai alcsoportot alkotnak, a horvát nyelvet használják és a nyelvüket horvátnak nevezik, a bunyevác pedig egyik nyelvjárás – mondta Gordan Grlić Radman, Horvátország külügyminisztere Zágrábban.[2]
A bunyevác nyelv elismerése „megkérdőjelezné Szerbia eljárását a horvát nemzeti kisebbség jogaira vonatkozó kötelezettséginek a megvalósításában” és „nem járulna hozzá a kétoldalú viszonyok fejlesztéséhez és erősítéséhez”, hangsúlyozta Radman.[3]

Azok a régi szép idők: Kolinda Grabar Kitarović és Alaksandar Vučić

Jasna Vojnić, a szerbiai Horvát Nemzeti Tanács (HNT) elnöke március 5-én hivatalos kérelmet intézett Aleksandar Vučić szerb államfőhöz, amelyben a horvát nyelv hivatalos használatának bevezetését kérte Zombor városban, Apatin és Bács községekben, valamit Vajdaság egész területén.
– A pozitív diszkrimináció elve mentén Szabadka városi képviselő-testületének legutóbbi ülésén olyan változásokról szavaztak, amelyek lehetővé teszik a kisebbségi bunyevác közösség számára, hogy hivatalosan is használni tudják anyanyelvüket. Habár törvényileg a bunyevác, mint hivatalos nyelv bevezetése nem indokolt, a bunyevácok lakosságbéli arányát tekintve, a döntés megszületett, a horvát kisebbség pedig örömmel üdvözölte azt, és reméli, hogy további községekben is bevezetésre kerül a horvát nyelv hivatalos használata – írta Jasna Vojnić, a HNT elnöke a szerb államfőnek.[4]
Vojnić kiemelte Zombort, ahol 8,39% a horvátok aránya, Apatint, ahol 10,42% illetve Bácsot, ahol 8,39% a horvátok aránya, „de a cél az, hogy egész Vajdaság területére kiterjesszék a nyelvhasználatot” – áll a HNT elnökének levelében,[5] aki ez alatt vélhetően a horvát nyelv hivatalos használatát értette.
– A pozitív diszkrimináció ilyen precedens alkalmazása előrelépést jelent egy új tudat felé, amelyben a kisebb százalékok többé nem az elhanyagolást indokolják, hanem a társadalom érettségét bizonyítják. A Tanács előre is üdvözli a jövőbeni erőfeszítéseket a sokác és a bunyevác horvátok helyzetének megerősítése érdekében – írta Vojnić levelében, amit az államfőn kívül eljuttatták még Zombor városának, valamint az említett két községnek.[6]

A szabadkai Községi Képviselő-testület (KKT) határozata nyomán fenyegetések is voltak a horvát közösségi vezetők ellen.
A Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége (DSHV) március 9-én „a legélesebben elítélte a horvát közösség vezetőihez intézett legújabb félelemkeltő fenyegetéseket, a gyakori gyűlöletbeszédet a társadalmi hálózatokon, valamint a sajtóban megjelent negatív írásokat”.[7]
– Mindezek, sajnos, a horvátok érdekeinek és jogainak megvalósítása érdekében tett, az ún. bunyevác nyelvnek Szabadka város területén való hivatalos használatba való bevezetésével kapcsolatos legitim lépések következményei” – áll a Tomislav Žigmanov, a DSHV elnöke által aláírt közleményben.[8]
– A fenyegető és más alkalmatlan, a horvát közösség legfontosabb szerbiai intézményeinek vezetőihez intézett tartalmak miatt elvárjuk a hatalmi szervek képviselőitől, hogy ezeket határozottan elítéljék, hogy az illetékes testületek megtalálják az elkövetőket, és hogy lépéseket tegyenek azok védelmére, akik ellen a fenyegetések minden tényleges ok nélkül irányultak – írja a közleményben. (Március 12-én Szabadkán „letartóztattak egy férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy megfenyegette a Horvát Nemzeti Tanács elnökét”.)[9]

Március 11-én reggel „a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége hivatalos e-mail címére egy levél érkezett, amelyben ismeretlen feladó azzal fenyegetőzött, hogy géppisztollyal végez velük. Az esetet Tomislav Žigmanov, a párt elnöke jelentette a rendőrségen.[10]
Még az nap, a késő esti órákban, a horvát külügyminisztérium „tiltakozó jegyzéket küldött Szerbiának az itt élő horvát kisebbséget ért fenyegetések miatt. A dokumentumban aggodalmukat fejezik ki annak kapcsán, hogy számos esetben megfélemlítették, sértegették és fenyegették a horvát kisebbséget, miután kérvényezték, hogy a horvát nyelv is kerüljön hivatalos használatba”[11] (a tartomány területén)
– A tiltakozó jegyzékben a horvát külügyminisztérium arra kér választ Szerbiától, hogy milyen intézkedéseket foganatosítanak a Vajdaságban élő horvát nemzeti közösség védelme érdekében – közölte a Tanjug.[12]
– Horvátország tiltakozó jegyzéke, amelyet Szerbiának küldött az itt élő horvát nemzeti közösség kapcsán, és amelyben a horvát közösség képviselőinek fenyegetéseiről ír, az eddigi legértelmetlenebb tiltakozó jegyzék, amit Szerbia kapott tőlük – mondta március 13-án Nikola Selaković szerb külügyminiszter. Hozzátette, itt a közösségi médiában való fenyegetésekről van szó, ugyanakkor Horvátországban a hivatalos információs hálózatokon keresztül a legmagasabb szerbiai tisztségviselőkkel szemben a legdurvább sértéseket követik el – részletezte [13] (a SNS tisztségviselője, korábban igazságügyi- és államigazgatási miniszter, aki Aleksandar Vučić államfő főtitkára tisztségből csöppent a külügyminiszteri székbe).

Azzal kapcsolatosan, hogy a bunyevác nyelv is hivatalossá válhat Szabadkán, a magyar elektronikus sajtóban ez is felmerült:
– Könnyen lehet, hogy ezzel a gesztussal a haladó hatalom voltaképpen háláját fejezi ki a szerbséghez közelálló bunyevácok iránt, amiért felmenőik jelentősen hozzájárultak Délvidék elcsatolásához, valamint persze azt is, hogy a végsőkig lojálisak a Vučić-rezsimhez.
Mint ismeretes, a szerbek, a bunyevácok, a szlovákok és más szláv nemzetek által létrehozott újvidéki Néptanács 1918. november 25-én kihirdette, hogy a Szerb Királysághoz csatolják, illetve, ahogy ők mondják: ‘visszacsatolják’ Bácskát, Bánátot, Szerémséget és Baranyát.
A szerb Nagy Nemzetgyűlés döntését 1920-ban a trianoni békediktátum szentesítette. Így került, tehát, a magyar föld, a Délvidék a Szerb Királysághoz. Erre a határozatra 84 bunyevác küldött is rászavazott – olvasható a DélHír írásában.[14]

Szabadka város képviselő-testülete határozatával beindult, tehát, a folyamat, amelynek végső célja a bunyevác nyelvnek negyedik nyelvként való bevezetése az egyenrangú hivatalos használatba.
A város alapvető jogszabályának módosítása (az Alapszabály 115. és 16. szakasza)[15] összetett eljárásrend szerint történik. Kinevezték a bizottságot is, amely kidolgozza a módosítás szövegét.[16]
A módosítási javaslat elfogadását követően – az Alapszabály 116/1 szakasza alapján – a javaslatot legkevesebb 15 napig tartó nyilvános vitára kell bocsátani.
Az alapszabály rendelkezése szerint „a lebonyolított nyilvános vitát követően a javaslatot megerősítő szerv jelentést készít a nyilvános vitáról, majd azt megvitatásra és elfogadásra eljuttatja a képviselő-testületnek” (116. szakasz, 2. és 3. bekezdés), aminek alapján aztán az meghozza döntését. (A Magyar Szó a március 4-ei képviselőházi ülésről tévesen úgy tudósított, mintha az nap már módosította volna az alapszabályt.)[17]

A szabadkai város képviselő-testülete határozatának már politikai következményei is vannak: Egyrészt, fokozta az ellentéteket a horvátok és a bunyevácok között, különösen az indentitás/azonosság kérdésében, másrészt pedig kiélezte – az amúgy sem felhőtlen viszonyokat – Szerbia és Horvátország között. Divide et impera [Oszd meg és uralkodj]? Ez mellett, a magyarok és a bunyevácok viszonyában a történelmi sebekre is emlékeztetett.
Nehéz elképzelni, hogy Stevan Bakić, Szabadka Szerb Haladó Párti (SNS) polgármester „csak úgy”, a pártjában való előzetes egyeztetés nélkül javasolta a bunyevác nyelv egyenrangú hivatalos használatba való bevezetését, amit aztán a – koalíciós partner – Vajdasági Magyar Szövetség is támogatott.
 
Az eseményekből ez alkalommal is levonható a tanulság: Kisebbségi ügyekben nagyon körültekintően és különös figyelemmel kell eljárni, hogy a döntések nyomán ne legyen nagyobb a kár, mint a haszon. Felvetődik ezért a kérdés, hogy a KKT vezetősége kellően előkészítette-e a határozat meghozatalát, elvégzett-e minden szükséges előzetes felmérését?
Tény, hogy Szabadka város alapszabály-módosítási eljárása beindult. Nem kétséges, tekintettel a SNS és a VMSZ városi hatalmi szövetség döntő többségére, hogy a bunyevác nyelv hivatalos használatba kerül(het) a szabadkai községben. Hacsak valaki „felülről” oda nem szól, hogy „hé, mit is csináltok ti ott” (šta vi to tamo radite, bre)?

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. március 16-18.
__________
[1] Hrvatska uputila Srbiji protestnu notu [Horvátország tiltakozó jegyzéket küldött Szerbiának]. Danas, 2021. március 5. 19., és F. F.: Horvátország tiltakozott az ellen, hogy a bunyevác nyelv hivatalossá váljon Szabadkán https://delhir.info/2021/03/05/horvatorszag-tiltakozott-az-ellen-hogy-a-bunyevac-nyelv-hivatalossa-valjon-szabadkan/
[2] Uo.
[3] Uo.
[4] Horvát Nemzeti Tanács: Legyen a horvát nyelv hivatalos használatban Vajdaságban!
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/26258/Horvat-Nemzeti-Tanacs-Legyen-a-horvat-nyelv-hivatalos-hasznalatban-Vajdasagban.html, 2021. március 6. 13:30
[5] Uo.
[6] Zahtjev predsjedniku Vučiću da hrvatski jezik bude u službenoj uporabi svugdje gdje je moguće primijeniti uvedeni princip pozitivne diskriminacije! [Követelés Vučić elnökhöz, hogy a horvát nyelv hivatalos használatban legyen mindenhol, ahol alkalmazni lehet a pozitív megkülönböztetés elvét!] https://hnv.org.rs/vijest/zahtjev-predsjedniku-vucicu-da-hrvatski-jezik-bude-u-sluzbenoj-uporabi-svugdje-gdje-je-moguce-primijeniti-uvedeni-princip-pozitivne-diskriminacije/423/, és Horvát Nemzeti Tanács: Legyen a horvát nyelv hivatalos használatban Vajdaságban! https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/26258/Horvat-Nemzeti-Tanacs-Legyen-a-horvat-nyelv-hivatalos-hasznalatban-Vajdasagban.html, 2021. március 6. 13:30
[7] DSHV najoštrije osuđuje zastrašujuće prijetnje upućene vodećim ljudima hrvatske zajednice [A VHDSZ a horvát közösség vezetőihez intéztek legújabb félelemkeltő fenyegetéseket] https://www.dshv.rs/vijest/dshv-najostrije-osudjuje-zastrasujuce-prijetnje-upucene-vodecim-ljudima-hrvatske-zajednice-324, és https://www.facebook.com/dshvhrvatskastrankauvojvodini/posts/1582898068573618, 2021. március 9. 14:30
[8] Uo.
[9] Megfenyegette a Horvát Nemzeti Tanács elnökét, letartóztatták
https://pannonrtv.com/rovatok/kekfeny/megfenyegette-horvat-nemzeti-tanacs-elnoket-letartoztattak, 2021. március 12. 09:46 és 09:52
[10] (Tanjug) Horvátország tiltakozó jegyzéket küldött Szerbiának a horvát kisebbséget ért fenyegetések miatt 2021. március 11. 22:48
[11] Uo.
[12] Uo.
[13] Selaković szerint értelmetlen Horvátország tiltakozó jegyzéke
https://pannonrtv.com/rovatok/politika/selakovic-szerint-ertelmetlen-horvatorszag-tiltakozo-jegyzeke, 202. március 13. 15:22
[14] F. F.: A hatalom meghálálja a bunyevácoknak a Délvidék elcsatolásában való részvételt? Hivatalossá válik a bunyevác nyelv https://delhir.info/2021/03/02/a-hatalom-meghalalja-a-bunyevacoknak-a-delvidek-elcsatolasaban-valo-reszvetelt-hivatalossa-valik-a-bunyevac-nyelv/
[15] SZABADKA VÁROS ALAPSZABÁLYA (egységes szerkezetű szöveg), 2019. október 9. http://www.subotica.rs/documents/pages/8036_7.pdf, és Szabadka Város Képviselő-testülete hetedik ülésének bejelentésehttp://www.subotica.rs/index/page/lg/hu/id/14064, 2021. március 3.
[16] Podržan predlog gradonačelnika Bakića da i bunjevački postane službeni jezik u Subotici [Támogatták Bakić polgármester javaslatát, hogy a bunyevác nyelv is legyen hivatalos Szabadkán] https://www.subotica.info/2021/03/04/podrzan-predlog-gradonacelnika-bakica-da-i-bunjevacki-postane-sluzbeni-jezik-u-subotici
[17] B.em: Mósosult Szabadka alapszabálya. Magyar Szó, 2021. március 5. 9. Lásd még B.em : A pozitív duszktimináció példája. Magyar Szó, 2021. március 17. 8.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése