Oldalak

2021. április 4., vasárnap

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A NEMZETI KISEBBSÉGEK

Egyet ír a törvény, más a gyakorlat!


Az Európai Parlament (EP) 2021. március 25-én elfogadta Vladimir Bilčik szlovákiai EP-képviselő Szerbiáról szóló 2019. és 2020. évi jelentéseit és 107 pontban foglalta össze az ország uniós csatlakozásával kapcsolatos álláspontjait.[1]
A határozatnak is nevezett állásfoglalás bevezetőjében az EP – egyebek mellett – rámutat, hogy az uniós tagságra törekvő „Szerbiának visszafordíthatatlan eredményeket kell felmutatnia az emberi méltóság tiszteletben tartásával, a szabadsággal, a demokráciával, az egyenlőséggel, a jogállamisággal és az emberi jogok, köztük a nemzeti és más kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartásával kapcsolatos értékek megőrzése és védelme, valamint a mellettük való kiállás terén belföldön és nemzetközi kapcsolataiban egyaránt” (C. pont).
Az EP „sürgeti Szerbiát, hogy mutasson fel meggyőző eredményeket, olyan fontos területeken, mint az igazságszolgáltatás, a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén (24. pont). Aggodalmát fejezte ki „az új parlament tényleges működése miatt, ahol nincs parlamenti ellenzék, amelynek legitimitását az ellenzéki pártok megkérdőjelezik” (31. pont), „sajnálatát fejezte ki a médiaszabadság romlása miatt” (43. pont), „aggodalommal vette tudomásul, hogy a civil társadalmi szervezetek munkája olyan környezetben zajlik, amely nem áll nyitva a kritikákra” (45. pont), stb.

 

Fotó: https://www.google.hu


Az EP-nek a szerbiai nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatos álláspontjait a határozat 48. pontja tartalmazza. Ennek teljes szövege a következő:
„48. megállapítja, hogy az emberi jogok védelmét szolgáló hivatalos jogi és intézményi keret nagy vonalakban létrejött, de hiányoznak a szóban forgó alapvető jogok tényleges tiszteletben tartását garantáló mechanizmusok; felszólít arra, hogy az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó hatályos jogszabályok, többek között a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény valamennyi jövőbeli módosítását átlátható módon, az összes érdekelt fél bevonásával hajtsák végre; szorgalmazza ennek hatékonyabb végrehajtását, különös tekintettel a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjaira, köztük a nemzeti kisebbségekre az oktatás terén; felszólítja Szerbiát, hogy biztosítsa a kisebbségi nyelvek egyenlő és megkülönböztetés-mentes használatát az oktatás terén, külön médiacsatornákon az állami médiában és helyi szinten, továbbá gondoskodjon az esélyegyenlőségről, valamint a politikai életben, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban való megfelelő képviseletről”.

Ha elemezzük a határozatnak ezt a nem túl terjedelmes és a nemzeti kisebbségek ugyan nem minden problémájára kiterjedő, de rendkívül fontos értékeléseket tartalmazó pontját, akkor a következőket állapíthatjuk meg:
1. Szerbiában „az emberi jogok védelmét szolgáló hivatalos jogi és intézményi keret nagy vonalakban létrejött” ugyan, „de hiányoznak a szóban forgó alapvető jogok tényleges tiszteletben tartását garantáló mechanizmusok”.

Ebből a megfogalmazásból arra lehet következtetni, hogy Szerbiában még a nemzeti kisebbségi jogvédelem intézményes kerete sem teljes, a törvényekben – „nagy vonalakban” – biztosítva vannak ugyan a nemzeti kisebbségek jogai, de „hiányoznak” a jogok tiszteletben tartását biztosító eszközök, vagyis a gyakorlatban/„ténylegesen” nem alkalmazzák azokat: Egyet ír a törvény, mást mutat a gyakorlat!
2. Az EP „felszólítja” a szerb hatóságokat, hogy „az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó hatályos jogszabályok […] jövőbeli módosítását átlátható módon, az összes érdekelt fél bevonásával hajtsák végre”.

Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy a nemzeti kisebbségi jogokra vonatkozó jogszabályok elfogadásakor megkerülik/megkerülték a nemzeti kisebbségeket, a jogszabályok változtatását a továbbiakban „átlátható módon” és a nemzeti kisebbségek szervezeteinek részvételével kell előkészíteni és elfogadni.
3. Az EP „szorgalmazza” a nemzeti kisebbségi jogokat is rendező pozitív jogszabályok „hatékonyabb végrehajtását”, különösen az oktatás terén.
Ebből arra lehet következtetni, hogy az EP nincsen megelégedve – többek között – a nemzeti kisebbségi jogokat rendező jogszabályok „végrehajtásával”. Ez ismét csak azt jelent(het)i, hogy nem megfelelő a vonatkozó jogszabályoknak a gyakorlatban való alkalmazása/átültetése.
4. Ez EP határozat „felszólítja Szerbiát, hogy biztosítsa a kisebbségi nyelvek egyenlő és megkülönböztetés-mentes használatát az oktatás terén, külön médiacsatornákon az állami médiában és helyi szinten”.
A parlamenti határozat szerint, Szerbiában nincs biztosítva a nemzeti kisebbségek nyelvének egyenrangú használata az oktatás terén és a sajtóban. Arra is következtetni lehet, az EP szorgalmazza, hogy az ország a nemzeti kisebbségi nyelvű tájékoztatást – „az állami médiában és helyi szinten” – „külön médiacsatornákon” biztosítsa.
Ezzel szemben, már huzamosabb ideje, a közszolgálati televízió magyar nyelvű műsorai (sajnos csak ezeket ismerem) minőségének gyengülése és a szerkesztőségének létszámbeli leépítése folyik.
5. Ez EP ugyancsak állást foglalt az mellet, hogy Szerbia „gondoskodjon az esélyegyenlőségről, valamint a politikai életben, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban való megfelelő képviseletről”.
Köztudott, hogy Szerbiában sok gond van az esélyegyenlőséggel az élet különböző területein, különösen a foglalkoztatásban és az oktatásban, legfőképpen pedig egyetemi szinten. Az újvidéki Jogtudományi Karon például – a bírósági ítéletek ellenére – még felvételezni sem lehet nemzeti kisebbségi nyelven.
A „megfelelő képviselet” biztosítása a „közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban”, de a döntéshozó szervekben, közszolgálatokban és közvállatokban is – a különböző szintű kormány és egyéb határozatok ellenére –, nem, hogy nem valósul meg, hanem egyre inkább rosszabbodik.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), a március 31-ei közleményében,[2] rámutatott arra is, hogy az Európai Parlamentet jelentésével kapcsolatosan „visszataszítónak és elfogadhatatlannak tartja a kisebbségi kormánypárt (értsd: Vajdasági Magyar Szövetség/VMSZ – B. A.) hozzáállását és ténykedését”.
A VMDK – mint az Egyesült Szerbiai Ellenzék alapító tagjának – közleménye szerint, a VMSZ „nem azt az utat választotta, hogy a tisztségviselőin keresztül olyan módosító indítványokat kezdeményezzenek amivel javítanának a délvidéki magyarság helyzetén, hanem inkább azon ügyeskedtek hogyan lehetne kitörölni a jelentésből azokat a részeket, amelyek rámutatnak a hatalmi koalíció kétes, maffia közeli és magas korrupcióhoz köthető ügyeket mint a Jovanjica, Krušik, Telekom, Savamala, stb. 
 
A szerb parlament integrációs bizottságának elnöke Kovács Elvira, a VMSZ egyik alelnöke (2015-től), 2020 októberétől a Szerbia Képviselőház alelnöke, a Külügyi Bizottság tagja is,[3] a „legdrágább” parlamenti képviselő Szerbiában,[4] stb. Az irányítása alatt kellene, hogy sor kerüljön az EP országjelentésnek és állásfoglalásainak a megvitatása.
Tekintettel arra, hogy a VMSZ hatalmi szövetségben van a Szerb Haladó párttal (SNS) és a Szerbiai Szocialista Párttal (SPS), ez eleve meghatározza Kovács (aki „valamiért” nem vette még fel férje, Voislav Milosavljević nevét)[5] és az általa vezetett parlamenti bizottság ténykedését, valamint a jelentésekkel és a határozattal kapcsolatos álláspontját is (ha egyáltalán lesz ilyen).
Kovács a képviselőház euróintegrációs bizottságának április 1-jei ülése végén „kiemelte, még folynak a politikai konzultációk, hogy a dokumentumról milyen formában folytat majd vitát a parlament”.[6] Nem kell azonban ezen különösebben törnie magát, Ivica Dačić, a parlament elnöke közvetítésével, megkapja Aleksandar Vučićtól az utasításokat. Elvégre a koalíció kötelez…
A Fidesz EP képviselői (Gál Kinga és Deli Andor) is, felszólalásukban az EP ülésén a Szerbiával kapcsolatos dokumentumok elfogadásakor, nem a délvidéki/vajdasági magyar közösség érdekében szólaltak fel, hanem azzal voltak elfoglalva, hogy az állásfoglalásokat megkérdőjelezzék, hogy a szerbiai állapotokat fényezzék, és hogy az országnak az uniós tagságba való felvételét sürgessék – annak ellenére, hogy nyilvánvalóan nem tesz eleget a tagfelvételi mércéknek![7] Az EP állásfoglalásai ellen szavaztak! Érti ezt valaki?   

A hatalom képviselői számára, az EP jelentés és határozat „szemlátomást nem hitelt érdemlő dokumentum, mint ahogy a többi jelentés sem, amelyben az utóbbi években bírálták a demokrácia és joguralom állapotát Szerbiában. Ez alkalommal, egyebek mellett, a hatalmon lévők megpróbálnak különbséget tenni az Európai Parlament, és – ahogy mondják – a sokkal hitelesebb intézmény között, mint amilyen Európai Bizottság (EB). Eközben elfelejtik megemlíteni, hogy az EB, ha a diplomáciai nyelvet mellőzzük, lényegében ugyanúgy értékelte ezeket a területeket, a tavalyi jelentésben”[8] – közli az European Western Balkans (EWB) internetes portál Az Európai Parlament jelentése éles, de az Európai Bizottság értékelései sem voltak semmivel jobbak a hatalomra nézve[9] c. írásban.
 
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. április 4.


[1] Az Európai Parlament 2021. március 25-i állásfoglalása a Bizottság Szerbiáról szóló, 2019. és 2020. évi jelentéseiről (2019/2175(INI)) https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2021-0115_HU.html
[2] VMDK: Az Európai Parlament Szerbiáról szóló jelentése komoly csapás Aleksandar Vučić autokrata rendszerére https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/VMDK, 2021. március 31.
[3] Kovács Elvira https://www.vmsz.org.rs/rolunk/szemely/kovacs-elvira
[4] Kovács Elvira a „legdrágább” parlamenti képviselő Szerbiában https://szabadmagyarszo.com/2020/06/20/kovacs-elvira-a-legdragabb-parlamenti-kepviselo-szerbiaban/
[5] Kovács Elvira nem szereti az UÇK-t, de a szerb csetnikekkel nincs gondja?
https://delhir.info/2017/04/29/kovacs-elvira-nem-szereti-az-uck-t-de-a-szerb-csetnikekkel-nincs-gondja/, és Šešelj fia is like-olgatja Kovács Elvira csetnikimádó férje családi képeit https://delhir.info/2020/06/18/seselj-fia-is-like-olgatja-kovacs-elvira-csetnikimado-ferje-csaladi-kepeit/
[6] mh: Több fejezet egy klaszterben. Magyar Szó, 2021. április 2. 4.
[7] Bővebben lásd a Kampányolás az Európai Parlament ellen c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13451, 2021. március 29.
[8] ЕВРОПСКА КОМИСИЈА [Európai Bizottság]. Брисел [Brüsszel], 2020. október 6. SWD(2020) 352 коначна верзија [Végső változat] РАДНИ ДОКУМЕНТ КОМИСИЈЕ [A bizottság munkadokumentuma] Република Србија Извештај за 2020. годину [Szerb Köztársaság A 2020. évi jelentés]
https://www.mei.gov.rs/srp/dokumenta/eu-dokumenta/godisnji-izvestaji-ek és
https://www.mei.gov.rs/upload/documents/eu_dokumenta/godisnji_izvestaji_ek_o_napretku/serbia_report_2020_SR.pdf, vagy
EUROPEAN COMMISSION. Brussels, 6.10.2020 SWD(2020) 352 final COMMISSION STAFF WORKING DOCUMENT Serbia 2020 Report https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/sites/near/files/serbia_report_2020.pdf
Lásd még Az EB szerbiai országjelentése (1-3) c. írásom https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13198, 2021. január 1.;
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13202, 2021. január 2. és
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13208, 2021. január 5.
[9] Izveštaj Evropskog parlamenta oštar, ali ni ocene Evropske komisije nisu bile ništa bolje po vlast [Az Európai Parlament jelentése éles, de az Európai Bizottság értékelései sem voltak semmivel jobbak a hatalomra nézve] https://europeanwesternbalkans.rs/izvestaj-evropskog-parlamenta-ostar-ali-ni-ocene-evropske-komisije-nisu-bile-nista-bolje-po-vlast/, 2021. március 31.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése