Oldalak

2021. május 22., szombat

Erisz aranyalmája?

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (241.)


Május 6-17.
Erisz aranyalmája?
A szabadkai városi képviselő-testület (vkt) „egyhangúlag (sic!), 61 igen szavazattal”[1] módosította a város alapszabályát. (Szabadka város honlapja szerint a Képviselő-testületnek 67 tagja van!)[2]
A határozat azt jelenti, hogy a negyedik – a szerb, a magyar és a horvát nyelv és írás mellett – hivatalos nyelvvé vált a bunyevác nyelv és írásmód is Szabadkán, „amely a legtöbb nyelvész szerint a horvát nyelvnek csupán egy dialektusa”.[3] („Magyarországon is a bunyevác nyelvet a horvát nyelv dialektusaként tartják számon.”[4])
A városi alapszabály módosításával befejeződött a Városi Képviselő-testület márciusi ülésén megindított eljárás. A Szerb Haladó Párt (SNS), a Szerbiai Szocialista Párt (SPS), a Bácskai Bunyevácok Szövetsége (SBB) és az Orosz Párt (RS) mellett a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Szabadka Polgári Mozgalma (SZPM) is támogatta az úgynevezett bunyevác nyelvvel kapcsolatos döntést.[5] 
Szabadka lakosságának mintegy 10 százaléka tartozik a bunyevác közösséghez, így a város nem volt kötelező hivatalossá tenni a bunyevác nyelvet. A hatályos jogszabályok értelmében, egy nemzeti kisebbségi nyelv ugyanis akkor kerülhet egyenrangú használatba az önkormányzat területén, „ha az adott nemzeti kisebbségnek a teljes lakosságban való részaránya a legutóbbi népszámlálási adatok szerint eléri a 15%-ot”.[6]

Szabadka neve bunyevácul „Varoš Subatica”[7] (Fotó: DélHír)

Pásztor Bálint, a városi képviselő-testület elnöke felszólalásában elmondta: „Az alapszabály módosításával a szerb, a horvát és a magyar mellett május közepétől a bunyevác nyelv is hivatalos használatban lesz. Ezt követően azokat az intézkedéseket is foganatosítják, hogy a bunyevác nemzeti közösség tagjai a mindennapokban is használhassák majd az anyanyelvüket. A települések hagyományos bunyevác elnevezésének meghatározása kizárólag a Bunyevác Nemzeti Tanács hatásköre.”[8]  
Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének (DSHV) elnöke elítélte a döntést, megismételve, hogy a bunyevác voltaképpen a horvát nyelv dialektusa, és hogy sem szakmai, sem tudományos, hanem tisztán politikai döntés született, amely nincs sem történelmileg, sem nyelvtanilag megalapozva.[9]
Andrej Plenković horvát kormányfő is (még az nap) határozottan elítélte a döntést, amellyel szerinte a szerb rezsim „széttagolni akarja a szerbiai horvátokat, horvátokra és bunyevácokra”.[10]
– A szabadkai Városi Képviselő-testület döntése, amellyel a bunyevác ikavicát hivatalos nyelvnek hirdette ki a városban, „elfogadhatatlan” és rontja a két ország kapcsolatait, a kül- és európai ügyek minisztériuma tiltakozni fog a szerb hatóságoknál a döntés ellen” – mondta Plenković.[11] „Mindezek a kísérletek a szerbiai horvát kisebbség identitásának gyengítésére irányulnak, olyan lépések, amelyeket erősen ellenzünk, és úgy véljük, hogy nem jók sem a szerbiai horvátoknak, sem a két ország kapcsolatainak” – tette hozzá.
– Könnyen lehet, hogy ezzel a gesztussal – amellett, hogy így próbálja megosztani a délvidéki horvátokat – a haladó rezsim voltaképpen háláját is kifejezi a szerbséghez közelálló „bunyevác identitású” bunyevácok iránt, amiért felmenőik hozzájárultak Délvidék elcsatolásához, valamint persze azt is, hogy a végsőkig lojálisak a Vučić-rezsimhez – kommentálta a vkt határozatát a DélHír portál.[12]
A szabadkai vkt a bunyevác nyelv hivatalos használatba vételével nem kis vitát és feszültséget váltott ki, egyrészt a horvát nemzeti közösségen belül,[13] másrészt pedig a horvát és a bunyevác nemzeti közösséghez tartozók között. Fokozta a Szerbia és Horvátország között egyébként is fennálló ellentéteket. Ez mellett, a VMSZ szavazatai bizonyára nem járulnak hozzá a magyar és a horvát közösség kapcsolatainak javításhoz sem.
Nem lesz a vkt határozat a szabadkai nemzeti közösségek viszonyának megrontója, viszályának okozója – mint a trójai háborút kiváltó Erisz aranyalmája? Pásztor Bálintnak ebben bizony elévülhetetlen szerepe lesz!

 
Május 6.
„Megértés/együttérzés a nemzeti kisebbségek irányában”?
– Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) örömmel konstatálta, hogy a kormány megértést mutatott a nemzeti kisebbségek irányában, így a kultúrával foglalkozó törvény módosításban, amellyel a kulturális intézmények igazgatóbizottságai tagjainak számát korlátozta. Figyelembe vette azt is, hogy az adott intézményre hány nemzeti tanács tekint kiemelt jelentőségű intézményként – mutatott rá felszólalásában Kovács Elvira, a VMSZ parlamenti képviselője, amikor az adott törvényre benyújtott módosítási indítványokat vitatták meg a parlamentben.[14]
 
Kovács Elvira (Fotó: Pannon RTV)

– A nemzeti kisebbségi tanácsokkal foglalkozó törvény lehetőséget nyújt arra, hogy azokban az intézményekben, amelyekre kiemelt jelentőségű intézményként tekintenek, azok alapítók, vagy társalapítók legyenek. Vannak ugyanakkor kulturális intézmények, mint a Szabadkai Városi Múzeum, amelyre négy nemzeti kisebbség is kiemelt jelentőségű intézményként tekint és a törvényelőírásik szerint minden nemzeti tanács egy-egy tagot delegálhat az múzeum igazgatóbizottságába. Ezért fontos, hogy a kormány együttérzést mutatott a nemzeti kisebbségek iránt, így az igazgatóbizottság tagjainak száma nem korlátozódik 5 főre, vagyis annyi taggal bővül az adott intézmény igazgatóbizottsága, ahány nemzeti kisebbség kiemelt jelentőségű intézményként tekint arra – emelte ki Kovács.[15]
 
A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 17/3 szakasza szerint „azon művelődési intézményekben, melyek alapítói okiratának módosításával megállapították, hogy az a nemzeti kisebbség számára kiemelt jelentőségű, a nemzeti tanács:
1) kinevezi az intézmény igazgatóbizottságának legalább egy tagját, a kultúrát szabályozó törvénnyel összhangban”[16] […]
A VMSZ és Kovács, „Szerbia legdrágább képviselője” (aki „valamiért” nem vette még fel a férje, Voislav Milosavljević nevét)[17] most örülnek, hogy a szerb kormány a művelődési törvény módosításakor nem csökkentette a nemzeti kisebbségi érdekeltségű – a törvény szerint „a nemzeti kisebbség számára kiemelt jelentőségű” – művelődési intézmények igazgatóbizottságai tagjainak a létszámát. Hogy „a kormány megértést/ együttérzést mutatott a nemzeti kisebbségek irányában”.

Valóban nagy „örömről” van szó: A szerb parlament a művelődési törvény nem olyan módosítását fogadta el, amely ellentétben lett volna a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvénnyel, amely nem jutott volna túl az alkotmánybírósági felülvizsgálaton!
Kovács szerint már annak is örülnünk kell, ha a kormány nem javasol, illetve a szerb parlament nem hoz olyan törvényt, amelyik ellentétben van egy másik törvénnyel, a szavatolt nemzeti kisebbségi jogokkal!
Ez az eset is jó példája annak, hogy a szerb kormány előbb elvesz egy nemzeti kisebbségi jogot, aztán – „megértés/együttérzést mutatva a nemzeti kisebbségek irányában” – nagylelkűen visszaadja azt! A VMSZ és Kovács pedig nagy eredménynek mutatja be ezt! Igazi siker! A helyben járásban!


 
Május 9.
Győzött a VMSZ!
„A VMSZ győzött Magyarcsernyén és Tóbán” a tanácsválasztásokon – közli címoldalán a váemesz napilapja, a Magyar Szó.[18] Pontosabban K. I. (azaz Kecskés István), a lap bánáti tudósítója.
– Magyarcsernye község öt helyi közösségében volt tanácsválasztás. Az első, nem hivatalos adatok szerint – a több mint 50 százalékos részvétel mellett – a két magyar többségű településen a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott jelöltek kapták a legtöbb szavazatot – írja K. I.[19]
 
Illusztráció (Pannon RTV)

A nyúlfarknyi írásból nem világlik ki, az „életműdíjas újságíró” nem tartotta szükségesnek közölni az olvasóval, hogy Magyarcsernyén és Tóbán milyen pártok vettek részt a választásokon, hogy a véemsznek volt-e alternatívája, a szavazóknak volt-e lehetőségük a politikai pártok közül választani, vagy a véemeszre szavaztak, mert „nem volt másik magyar párt”?
A lassan elfogyó Tóbán az öttagú tanácsba, a VMSZ három jelöltje mellett, a Szerb Haladó Párt (SNS) által támogatott két magyar nevű jelölt került be![20] Tudják ezek, hogy milyen pártot képviselnek? 
Az is jellemző, hogy a szavazáson való részvétel „több mint 50 százalékos” volt, ami a lakosság nagy részének érdektelenségét mutatja.
 
A magyarcsernyei és a tóbai tanácsválasztások előrevetítik a többi magyar többségű bánsági faluban is esedékes helyi választásokat. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét (VMDK) és a Magyar Mozgalmat (MM) nem érdeklik a helyi tanácsi választások? Az egyenlő választási feltételekre várnak? Nem akarnak, vagy nem képesek a falusi politikai életben/a választásokon való részvételre? Van itt egyáltalán ellenzék? Hogyan lesz így/itt hatalomváltás? Szomorú kilátások!

BOZÓKI Antal
Torda, 2021. május 22.


[1] A tanácsnokok egyhangú szavazatával – a bunyevác nyelv is hivatalos Szabadkán
http://www.subotica.rs/index/page/lg/hu/id/14268, 2021. május 6.
Lásd még B.em: Döntés születhet Szabadka alapszabályának módosításáról. Magyar Szó, 2021. május 6. 11.
[2] Képviselőcsoportok http://www.subotica.rs/index/page/id/8042/lg/hu
[3] Szégyen! A VMSZ is megszavazta, hogy a „bunyevác nyelv” hivatalos legyen Szabadkán
https://delhir.info/2021/05/06/szegyen-a-vmsz-is-megszavazta-hogy-a-bunyevac-nyelv-hivatalos-legyen-szabadkan/, 2021. május 6.
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Törvény a hivatalos nyelv- és íráshasználatról, 11/2 szakasz. Az SZK Hivatalos Közlönye, 45/91., 53/93., 67/93., 48/94., 101/2005. – másik törvény és 30/2010. szám, és Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről, 11/2 szakasz. A JSZK Hivatalos Lapja, 11/02. szám, Szerbia és Montenegró Államközösség Hivatalos Lapja, 1/03. szám – Alkotmányos Alapokmány és a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/09. szám – másik törvény, 97/13. szám – AB és 47/2018. szám. https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[7] pasz: „Varoš Subatica”. Magyar Szó, 2021. május 18. 10.
[8] B.em: Patyi Szilárd Bodgrogvári Ferenc-díjas. Magyar Szó, 2021. május 7. 9., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4608/vajdasag_szabadka/241901/M%C3%B3dos%C3%ADtott%C3%A1k-Szabadka-alapszab%C3%A1ly%C3%A1t.htm, 2021. május 6. 15:48 >> 2021. május 6. 16:13
[9] Lásd a 3-as alatti írást.
[10] Plenković: Prosvjedovat ćemo protiv odluke Subotice o takozvanom bunjevačkom jeziku [Plenković: Tiltakozni fogunk Szabadka döntése ellen az úgynevezett bunyevác nyelvről] https://www.glasistre.hr/svijet/plenkovic-prosvjedovat-cemo-protiv-odluke-subotice-o-takozvanom-bunjevackom-jeziku-719292, 2021. május 6.
[11] Uo. és a 3-as alatti írás.
[12] F. F.: „Bunyevác nyelvű” felirat is felkerül a szabadkai helységnévtáblára (csak nehogy a magyar nyelvű lekerüljön)
https://delhir.info/2021/05/17/bunyevac-nyelvu-felirat-is-felkerul-a-szabadkai-helysegnevtablara-csak-nehogy-a-magyar-nyelvu-lekeruljon/
[13] Demokratski savez Hrvata u Vojvodini se ograđuje od dijela izjava iz javne rasprave https://www.dshv.rs/, 2021. április 26.
[14] mh: Nem csorbulnak a kisebbségi jogok https://www.magyarszo.rs/hu/4610/kozelet/242051/Nem-csorbulnak-a-kisebbs%C3%A9gi-jogok-parlament-VMSZ-Kov%C3%A1cs-Elvira.htm, 2021. május 8. 09:04 >> 2021. május 9. 22:32
[15] Uo. Lásd
még az Út a beolvadásba! c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13604, 2021. május 20.
 [16] Törvény a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól. A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014 – ab határozat, 55/2014. és 47/2018. szám.
https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[17] Kovács Elvira nem szereti az UÇK-t, de a szerb csetnikekkel nincs gondja?
https://delhir.info/2017/04/29/kovacs-elvira-nem-szereti-az-uck-t-de-a-szerb-csetnikekkel-nincs-gondja/, és Šešelj fia is like-olgatja Kovács Elvira csetnikimádó férje családi képeit https://delhir.info/2020/06/18/seselj-fia-is-like-olgatja-kovacs-elvira-csetnikimado-ferje-csaladi-kepeit/
[18] K. I.: VMSZ győzött Magyarcsernyén és Tóbán. Magyar Szó, 2021. május 11. 1. https://www.magyarszo.rs/hu/4612/vajdasag_nagybecskerek/242227/, 2021. május 11. 14:07 >> 2021. május 11. 16:17
[19] Uo., 5.
[20] Uo.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése