Oldalak

2021. július 15., csütörtök

Orbán: „Szerbiát fel kell venni az Európai Unióba”[1]

Stojanović: „Orbán ajánlása rossz az országunknak”[2]

Szerbia és Magyarország viszonyai „a legjobbak a történelemben”. Egymást követik a magyar vezetők látogatásai. Kövér László, a magyar parlament elnöke július 5-6-án járt Szerbiában. Orbán Viktor magyar miniszterelnök július 8-án látogatott Belgrádba.
Magyarország és Szerbia barátságának megerősítése érdekében tett erőfeszítéseiért a Szerb Zászló Első Szintű Érdemrendjében részesült.
Gyakori az alacsonyabb rangú magyar vezető tisztségviselők látogatása is, akik leginkább a magyar befektetések kivitelezését felügyelik.

A magyar miniszterelnök (másutt: a magyar kormány[3] – B. A.) hirdetése, amelyben – egyebek mellett – az áll, hogy „Szerbiát fel kell venni az Európai Unióba”,[4] mivel „az Uniónak szüksége van Szerbiára”[5] (mintha Szerbiának nem lenne szüksége az Unióra!) – nem talált egyöntetű elismerésre, támogatásra a szerb sajtóban.
– Orbán Viktor rossz ajánló Szerbia számára, különösen az utóbbi hetekben, amikor néhány olyan lépése volt, amelyek megdöbbentették az Európai Uniót – véli Dubravka Stojanović történész, „Az Európai Unió jövőjéről – magyar javaslatok” című második fizetett hirdetés kapcsán, amit a magyar miniszterelnök előbb a horvát Večernji listben, majd a német Bildben jelentetett meg – írta július 7-én az ellenzéki sajtóhoz sorolt Danas nevű belgrádi napilap „Orbán ajánlása rossz az országunknak” [6] címmel.
– Az EU éppen az olyan rezsimek miatt van váltságban, mint amilyen Orbáné, amelyek éppen ellentétben vannak a kinyilvánított európai értékekkel. Az ilyen ajánlásokkal Brüsszel biztosan nem fog soha felvenni bennünket, mert világos, hogy az ilyen kombinációban Szerbia az Európai Parlament jobboldali pártok tömbjéhez tartozna – nyilatkozta a lapnak Stojanović.

Magyar javaslatok az EU jövőjéről:
1. Brüsszelben olyan szuper-államot építenek, amilyenre senki nem adott felhatalmazást. Mi azt mondjuk „nem” az európai császárságnak.
2. Az integráció eszköz és nem önmagának a célja. Az EU alapszerződéséből ki kell törölni „az egyre szorosabb egyesülést Európa népei között”,[7] mint céltűzést.
3. A határozatokat a választott vezetők hozzák meg és nem a nemzetközi nem kormányzati szervezetek! Azt mondjuk „nem” a joguralom outsourcingjára.[8]
4. Az európai integráció erejét a közös gazdasági sikerek adják. Ha közösen nem tudunk sikeresebbek lenni, mint egyenként, akkor az Európai Uniónak vége.
5. A következő évtizedek a veszélyes kihívások időszakai lesznek: veszélyeztetnek bennünket a tömeges migrációk és a világjárványok. Meg kell védenünk az embereket Európában.
6. Vissza kell állítanunk az európai demokráciát. Az Európai Parlament vak utcának mutatkozott: kizárólag a saját ideológiai és intézményi érdekeit képviseli. Növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét,
7. Szerbiát fel kell venni az Európai Unióba.[9]


Milan Antonijević jogász, a javaslatban, amelyben Orbán a nyugat-balkáni országok közül kiemeli Szerbiát és csak ennek az országnak a felvételét kéri az EU-ba, „sok rosszat lát, de egy jót is”, mert, ahogy mondja, „a hirdetés után, a hivatalos Brüsszel jól őrzött titka, az EU kiterjesztése a mi térségünkre, szélesebb körben számíthat figyelemre, de világossá válik az is, hogy Szerbia milyen és kivel osztja meg az alapvető civilizációs értékeket” – közli Danas.[10]
– Van itt néhány pont, ennek a politikusnak a követelési listáján, a bizarroktól a kevésbé bizarrokig. Ez mindjárt Orbán akcióinak a standardjaira hasonlít, a nemzetközi és a hazai közvélemény figyelemfelkeltésére és a magyar társadalom megosztására, ami ebben a pillanatban neki még mindig megfelel, habár nem ellenőrzi a legnagyobb városokat az országában. Sajnos, és azt mondanám várhatóan, ezekben a pontokban sehol nem említi a korrupciót, amely általában tönkreteszi a társadalmat, amelyben a családi értékekért és az LGBT jogok elleni küzdelmet hangoztatják, a migránsok és gyengébbek támadása, és természetesen folyik az ügyeletes bűnösök, a nem kormányzati szervezetek megszüntetése – magyarázta Antonijević.[11]
Aleksandar Ivković, az European Western Balkans (EWB) portál munkatársa szerint „a Szerbiára vonatkozó pont első sorban nem az EU-beli olvasók számára készült, azoktól eltérően, amelyek ’az európai impérium’ elutasítására, a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó negatív álláspontra, a lakosságnak a tömeges migrációtól való megvédésére vonatkoznak…”[12]
– Ezek az euroszkeptikus jobboldali pártok népszerű álláspontjai Európa szerte, amelyekkel Orbán most szövetséget próbál létrehozni, miután ténylegesen kidobták az Európai Néppártból (EPP) – magyarázta Ivković.[13]

„Barátság, amely árthat Szerbia európai útjának”: Orbán Viktor és Aleksandar Vučić (Fotó: DélHír)

– Szerbia Európai Uniós tagságának Magyarország és Orbán Viktor miniszterelnök általi támogatása, amit Orbán július 8-ai belgrádi látogatása alkalmával is hangsúlyoztak, sehogy nem jó az ország tekintélyének és fennáll a lehetőség, hogy az Európai Néppárt neheztelni fog (Aleksandar) Vučićra és a Szerb Haladó Pártra (SNS), mint társult tagjára, az ilyen együttműködés miatt – írja Aleksandra Popović július 9-én a Danasban megjelent „Vučićnak és Szerbiának sokba fog kerülni Orbán autokrata tekintélye” c. írásában.[14]
Orbán még azt is mondta, hogy az Európai Unió „szétesik”, amennyiben nem folytatódik a bővítési folyamat és az új tagok felvétele, amelyek közül kulcsfontosságú Szerbia, a Nyugat Balkánon betöltött szerepe miatt, olvasható az írásban.
– Vučić kiemelte, hogy Szerbia és Magyarország viszonyai ’a legjobbak a történelemben’, figyelmen kívül hagyva így a nyilvánosság egy részének bírálatát, miszerint Szerbiának nem jó hogy olyannyira kapcsolatban legyen az országgal, amelyik jelenleg nincs ’jó hírben’ és különböző szankciókkal való fenyegetésekkel találta magát szembe az EU-ból – írja Popović.[15]
Dimitrije Milić, az Új harmadik út [Novi treći put] nevű szervezet programigazgatójának véleménye szerint is „az aktuális magyar és a szerb hatalom közötti kitűnőek a viszonyok”, de „ez nem valami jó ajánlás Szerbiának a nemzetközi közvélemény szemei előtt”.[16]
– Orbán Viktor ragaszkodása, hogy Szerbiát azonnal vegyék fel az Európai Unióba nem valami különleges ajánlás az országunk euró integrációjára nézve. Orbán és a Fidesz pártja Enfant Terriblenek (vásott kölyöknek, rettenetes gyereknek – B. A.) számít az Európai Unióban. A legbefolyásosabb országokban Orbánnak autokrata tekintélye van, a kleptokrata (tolvaj – B. A.) rendszer élén, amelyik tettekben szélsőséges jobboldali politikát folytat és a gyakorlatban opponál az európai értékeknek – mondja Milić.
– Bármennyire is hasznos a bővítés témájának reaktiválása az európai politikai vitában – Orbán ennek a legrosszabb nagykövete. Nehezen lehet elvárni, hogy Szerbia esélyei a csatlakozásra növekednének, ha olyan ember ajánlja, aki ellen Brüsszelben szurkolnak, hogy elveszítse a következő választásokat – tette hozzá.[17 
Angela Merkel német kancellár, a lap szerint, azt nyilatkozta, hogy „Orbán víziója az EU jövőjéről komoly problémát jelent, mivel jelentősen különbözik a többi tagország víziójától”.[18]

A július 14. számában a Danas már arról cikkezik, csak „pillanat kérdése, hogy Szerbia mikor lépi át ’a piros vonalakat’ az Európai Unióval való viszonyokban, de azokkal a politikai pártokkal is, amelyek az EU-ban döntenek”.[19]
Nataša Dragojlović, az Európai Uniós Integráció Nemzeti Konventjének koordinátora a lapnak elmondta, hogy „az EU most megfigyelés alatt tartja azokat a tagországokat is, amelyekkel nem volt tárgyalási folyamat és nem építettek ki stabil intézményeket, s ez most magasabbra teszi a lécet az új tagjelölt országok számára”.[20]
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által irányított sajtó minderről nem tájékoztat.
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. július 15.


[1] ORBAN PLATIO OGLAS U HRVATSKOM VEČERNJEM LISTU PA PORUČIO: Srbiju treba primiti u članstvo Evropske unije [Orbán hirdetést fizetett a horvát Večernji listnek és azt üzente: Szerbiát fel kell venni az Európai Unió tagságába] https://www.kurir.rs/vesti/politika/3720139/viktor-orban-aleksandar-vucic-evropska-unija-srbija-madjarska
[2] Snežana Congradin: Orbanova preporuka loša za našu zemlju [Orbán ajánlása rossz az országunknak]. Danas, 2021. július 7. 2.
[3] Uo.
[4] Lásd az 1-es alatti írást.
[5] mh: Az Uniónak szüksége van Szerbiára. Magyar Szó, 2021. július 9. 1. és 4.
[6] Lásd a 2-es alatti írást.
[7] Az európai integráció szerződései 2. Az Európai Unióról szóló Szerződés. Preambulum, 151. Szerkesztette Fazekas Judit. KJK-KERSZÖV, Budapest 2002.
[8] „Outsourcing alatt azt a tevékenységi folyamatot értjük, amely során egy szervezet tevékenységi körének átvilágítása után a profiljához nem illeszkedő, vagy túlságosan költséges tevékenysége(ke)t és gyakran az ezt végző munkaerőt és eszközeit egy külső céghez (vagy leányvállalathoz) kihelyezi.” Outsourcing https://www.hrportal.hu/jelentese/outsourcing.html
[9] Lásd az 1-es alatti írást.
[10] Lásd az 2-es alatti írást
[11] Uo.
[12] Uo.
[13] Uo.
[14] Aleksandra Popović: Vučića i Srbiju će skupo koštati Obranov ugled autokrate [Vučićnak és Szerbiának sokba fog kerülni Orbán autokrata tekintélye] Danas. 2021. július 9. 2
[15] Uo.
[16] Uo.
[17] Uo.
[18] Uo.
[19] Aleksandra Popović: Pitanje trenutka kada će Srbija preći „crvenu liniju” u odnosima sa EU [Pillanat kérdése, hogy Szerbia mikor lépi át „a piros vonalat” az Európai Unióval való viszonyokban] Danas, 2021. július 14. 3.
[20] Uo.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése