Oldalak

2021. november 24., szerda

Sajtószabadság-akadályozók (1.)

A VRTV Napjaink műsorában elhangzott tudósításról

A sajtószabadság valódi tartalma, hogy az emberek tudhatnak
mindenről, ami a politikában, a közéletben történik.
Nekik ez elidegeníthetetlen társadalmi joguk.
Eötvös Pál, a Népszabadság egykori főszerkesztője


Ülésezik az MNT (Fotó: Pannon RTV)

A Vajdasági RTV Napjaink c. november 22-ei műsorának utolsó 5-6 percében[1] a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) a Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében 2021 címmel november 4-6-án tartott háromnapos online konferenciáját kellett volna bemutatni.[2]
A beszámoló Csóti György az intézmény igazgatójának, a szomszédos országokban élő magyarok helyzetének egy-egy szóban való jellemezésével kezdődik, aki a vajdasági magyarság helyzetét „biztatónak” minősítette.[3]
– Ez persze nem jelenti azt, hogy ott ne legyen gond. Van ott is, apróbb gondok vannak ott is, de nem rendszerszintű problémák – értékelte Csóti.[4]
Ez után Szili Katalin, a határon túli autonómia ügyekkel megbízott miniszteri biztos megnyitó beszédének bemutatása következet „az őshonos nemzeti kisebbségek európai szintű jogvédelméről”.[5]
 
A legnagyobb teret a riportban Lulić Emil, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) hivatalvezetőjének felszólalása kapta, aki „a szerbiai médiastratégiáról beszélt”.
– A médiastratégia olyan tartalmakat, olyan intézkedéseket lát elő, melyek csökkentenék a szerzett és szavatolt kisebbségi közösségi jogokat, ugye a szintjét Szerbiában, mert olyan intézkedéseket lát elő, hogy megalkotni a szerkesztéspolitika függetlenségének biztosítékait és a törvényben azon média számára, amelynek alapítói a nemzeti tanácsok, lecsökkentve a kisebbségi sajtó szintjét, egy ilyen kicsit, kicsi szájbarágós szinten, kicsit lekicsinylő szinten, mert nem a szerkesztéspolitika függetlenségével van gond, hanem hogy ez már kellő módon, megfelelő módon lett szavatolva az össz média számára és a stratégia mégis előirányozza, hogy egy újabb, még szigorúbb módon legyen előírva, külön a kisebbségi nyelvű tájékoztatás számára.
Olyan intézkedést is előlát, hogy megszabni, hogy a nemzeti tanácsok tagjai nem lehetnek az általuk alapított média igazgatási szerveiben, amely eddig ugye egy jog volt.
Olyan mechanizmusok létrehozását is szeretné, amelyek alapján a nemzeti tanácsok alapította média igazgatási szerveinek kötelező teljes elfogadással viszonyulni a szerkesztőség véleményéhez a főszerkesztő választási folyamatban, ezzel kiskorúsítva, magát ugye az alapítót és alapítói jogokat lecsökkentve, és a szerkesztőség és az újságírók kezébe átadva a teljes irányítást.
Olyan intézkedést is szeretne, hogy a nemzeti tanácsok nem kötelező véleményt adjanak arra vonatkozóan, hogy milyen tartalmakra van szüksége a közösségnek és nem pedig, ami jelenleg is egy elfogadott közösségi kisebbségi jog, hogy ne véleményezzék, hogy véleményezzék az egyes hatalmi szintek médiatámogatási pályázatain a benyújtott pályázatokat. Itt is egy csökkentést látnánk.
És olyan intézkedést is, hogy a nemzeti tanácsok ne véleményezzék a közszolgálati média főszerkesztőinek választását.
A médiastratégia a nemzeti tanácsokat a szabad és független média legnagyobb ellenségeinek, aktuálpolitikai szervezeteknek állítja be, amelyről azonban szó sincs – mondta Lulić.[6]
A nem éppen összefüggő és szabatos, még kevésbé érthető, többnyire zavaros és egysíkú felszólalás a KJI konferencián – amin a műszakilag sem túl jó felvétel csak rontott – valójában semmi újat nem tartalmazott.
 
Az Újvidéken, 2019. február 19-én, a Városi Képviselő-testület épületében megtartott tanácskozáson, az akkor még közvitán lévő szerbiai médiafejlesztési stratégia tervezetének szövegét vitatták meg.
Hajnal Jenő, az MNT elnöke a Pannon RTV-nek nyilatkozva kijelentette: „A most közvitán szereplő stratégia-tervezet a Magyar Nemzeti Tanács és a szerbiai nemzeti tanácsok koordinációja is úgy véli, hogy elfogadhatatlan, hiszen mind az Alkotmány által, mind a nemzeti tanácsokról szóló törvény által szavatolt jogok megkérdőjeleződnek, és szinte a nemzeti kisebbségek tájékoztatása is megkérdőjeleződik ezáltal. A nemzeti tanácsok szerepét szinte teljes egészében megpróbálják kizárni abból a feladatkörből, ami az illetékességébe tartozik. És szinte az egyedüli, amikor az Alkotmány(bíróság – B.A.) elé került a nemzeti tanácsokról szóló törvény 2014-ben, akkor is ezt a jogot, ezt a lehetőséget meghagyta az Alkotmánybíróság is a nemzeti tanácsnak.”[7]
Hajnal Jenő és az MNT Tájékoztatási Bizottsága 2019. február 28-án el is utasította az új szerbiai médiafejlesztési stratégia tervezetének elfogadását, mert – szerintük – „szerzett jogokat sértene, mivel jelentősen csökkentené a nemzeti tanácsok hatáskörét a tájékoztatás terén”.[8]
Az új médiastratégia közvitájának „utolsó fordulóját” 2019. február 27-én Belgrádban tartották meg, amelyen Lulić Emil (akkor még az MNT elnökének jogi tanácsadójaként) lényegében ezt az álláspontot képviselte.[9]
Hajnal és Lulić részéről ez az álláspont azóta több alkalommal is elhangzott. Arról viszont nem sikerült információt találni, hogy az MNT is elfogadta volna.
 
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. november 24.


[1] Napjaink. https://media.rtv.rs/hu/napjaink/69840, 2021. november 22. 55:55
[2] Magyarok Jogvédelme a Kárpát-medencében. 2021. november 4-5-6. https://www.kji.hu/
[3] Uo. Első nap.
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Napjaink. Lásd az 1-es jegyzetben.
Lásd még a 2-es alatti videóban. Harmadik nap: Kisebbségi és egyéb jogok ütközésének feloldása a törvényesség és az alkotmányosság tükrében, ismertetve a szerbiai médiastratégiát és törvényt, 2:00:36
[7] Bővebben lásd Az MNT tisztviselői elutasították az új médiastratégiát! (2.) c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11602, 2019. március 6. 
[8] Németh Ernő: A nemzeti tanácsok hatáskörét korlátozná a szerbiai médiastratégia új tervezete. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/23369/A-nemzeti-tanacsok-hataskoret-korlatozna-a-szerbiai-mediastrategia-uj-tervezete.html, 2019. február 28. 15:40
[9] Lásd a 7-es jegyzetben említett írást. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése