Oldalak

2021. december 28., kedd

A következő híd- és útlezárást hétköznap tartják


A következő híd- és útlezárást hétköznap tartják

 Környezetvédelmi tüntetés 2021. december 11-én Zentán, ahol a polgárok a Bácskát és Bánátot összekötő hídon való közlekedést állították le egy órára (Fotó: Révész Róbert)

A Szerbiai Környezetvédelmi Szervezetek Szövetsége (SEOS) január 3-ra, hétfőre újabb tiltakozást jelentett be, miután Aleksandar Vučić elnök december 27-én kijelentette, hogy a Jadar-projektet nem vonják vissza, annak ellenére sem, hogy egyes ellenzéki politikusok is a visszavonást kérték. A Novi Pazar-i Klinikai Központban tett látogatása során Vučić elmondta, hogy a projektet éppen a Rio Tintót Szerbiába hozó politikusok ellenzik jelenleg.

– A projekt áll, és nem mozdul sehova. Elhozták, mi pedig mindent megtettünk, amit a nép kér, és ennyi – mondta Vučić.

A SEOS szerint Vučić nyilatkozatából kiderül, hogy a projektet nem mondják le, és hogy azzal kapcsolatban továbbra sincs megegyezés.

– Torkig vagyunk a hazugságokkal és játszmákkal, ezért 2022. január 3-án 13 órakor ismét blokád alá vesszük az utakat. Először három órára zárjuk le az utakat, majd később egyre hosszabb időre, amíg az elnök vissza nem vonja a rendeletet, és el nem távolítja Rio Tintót Szerbiából – mondják a SEOS tagjai és hozzáteszik:

– Nincs visszaút számunkra, mert Szerbia az egyetlen, ami maradt nekünk. Mi nem politikusok vagyunk, hanem hétköznapi emberek, akik nem akarják, hogy lítiumbányák legyenek a közelükben. Tartsatok velünk a győzelemig, hogy egységes, az őseinkhez méltó nép legyünk – mondták a SEOS aktivistái.

Egyelőre nem tudni, hogy mely településeken lesznek híd- és útzárlatok, de a napokban ezt is közzéteszik majd a környezetvédelmi szervezetek. A január 3. Szerbiában még munkaszüneti napnak számít, mivel az újévi ünnep minden évben kétnapos, azzal, hogy amennyiben a második nap vasárnapra esik, úgy a hétfő is állami ünnepnek számít.

https://szmsz.press/2021/12/28/a-kovetkezo-hid-es-utlezarast-hetkoznap-tartjak/

 

Brnabić: Nem mondhatjuk 18 év után, hogy „viszlát, Rio Tinto”, mert akkor beperel minket

Brnabić: Nem mondhatjuk 18 év után, hogy „viszlát, Rio Tinto”, mert akkor beperel minket

Ana Brnabić (Fotó: Tóth Imre/SZMSZ)

2021-12-28 14:44

Ana Brnabić szerb kormányfő a Rio Tinto projektummal kapcsolatosan kijelentette, nem menekül a felelősség elől, ugyanakkor Szerbia elkötelezte magát, amikor a vállalatnak engedélyeket adott, hogy beruházzon a kutatásokba.

A kormányfő úgy fogalmazott, 18 év után nem mondhatjuk a vállalatnak, hogy viszlát, mert akkor az beperelheti az államot.

Brnabić közölte, több ízben tárgyalt a Rio Tinto illetékeseivel, de semmit sem írt alá, így Szerbiát nem kötelezi szerződés. Ugyanakkor van egy nem kötelező érvényű dokumentum, amelyben az áll, hogy a Rio Tinto köteles betartani a szerbiai környezetvédelmi szabályokat, emellett több engedély is létezik, amit a szerb hatalom 2004-től kezdve adott ki a vállalatnak.

A kormányfő közölte, hogy a jelenlegi hatalom egyetlen, 2012 óta kiadott engedélyt sem titkolt el, a projektummal kapcsolatos területrendezési terv megléte pedig nem jelenti azt, hogy az meg is valósul majd.

– Ha az állam engedélyeket adott a befektetőnek, az pedig az engedélyekkel és a törvényekkel összhangban működött, és mi 2013-ban azt mondtuk volna, hogy „tessék, kérem elhagyni Szerbiát”, azt hiszik, nem perelte volna be az államot? – szegezte a kérdést az őt faggató újságíróknak Ana Brnabić.

Amikor 2004-ben ki lett adva az első engedély, ezzel az állam elkötelezte magát, mert a vállalat pénzt fektetett be, és habár nincs kötelező érvényű dokumentum, Szerbia felelősséget vállalt azzal, hogy engedélyt adott ki – magyarázta a miniszterelnök.

Arra a kérdésre, hogy támogatja-e a lítium bánya létesítését, Brnabić Aleksandar Vučić elnököt idézve azt mondta, hogy a projektum sorsa a környezetvédelmi hatástanulmánytól függ és attól, hogy a közvitán mit mondanak róla a polgárok. Ettől függ, hogy Szerbia engedélyezi-e a Rio Tintónak a lítium kitermelését.

A kormányfő azt mondta, amennyiben a polgárok referendum útján nemet mondanak a projektumra, akkor az állam is nemet mond, és hozzátette, nem tudja, ez esetben mi fog történni, de feltehetően az ügyből nemzetközi bírósági per lesz.

https://szmsz.press/2021/12/28/brnabic-nem-mondhatjuk-18-ev-utan-hogy-viszlat-rio-tinto-mert-akkor-beperel-minket/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése