Oldalak

2021. december 27., hétfő

Propagandával nem lehet nemzetet építeni!

Új vezetőkre van szükség!




Pásztor István, a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) elnöke, a Tartományi Képviselőház elnöke, stb., az elmúlt héten három alkalommal és számos fotóval szerepelt a Magyar Szó nevű véemeszes (eredetileg közszolgálatú) napilap címoldalán:
– december 20-án a Palánkai Magyar Ház új épületének átadása alkalmából,[1] 
– december 22-én a horgosi határátkelő új fogalmi sávokkal bővítése kapcsán,[2] és
– december 24-én a „vajdasági gazdaságfejlesztési program keretében jegyzett sikersorozatról” tartott sajtótájékoztató által.[3]
Ennél többször nem is kerülhetett a lap első oldalára, mivel december 21-én a Nyitott Balkán volt a hír (vagyis Vučić), december 23-án pedig a napilap megjelenésének 77. évfordulójáról készült írás,[4] a hét többi napján pedig – a hétvége miatt – nem jelent meg.
A Magyar Szó Pásztor minden „jelenéséről” beszámol, „magvas” gondolatait közli, van azoknak értelme vagy éppen nincs, éspedig – a legtöbb alkalommal – a címoldalon, ahol a sajtó általában a legfontosabb eseményeket jegyzi.
A Magyar Mozgalom (MM), és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), a két ellenzékinek számító szervezet tevékenységről a lapban egy sort nem lehet találni. Még csak a látszat kedvéért sem.
A december 20-ai Magyar Szó nem tájékoztatott, például, a Magyar Mozgalom december 18-án megtartott közgyűléséről, amelyen eldőlt, hogy a szervezet képviselőjelölteket állít az áprilisban esedékes szerbiai parlamenti választásokon. Az eseményről a Magyar Szó csak az internetes oldalán közölt rövid(ke) hírt.[5] A VMDK tevékenységéről pedig éppen semmit nem találni a lapban, pedig lett volna miről írni. Például Csonka Áronnak, a párt elnökének a bejegyzése nyomán, a kétnyelvűség megszűnésről a közigazgatási eljárásokban.[6] Mindez jól mutatja, hogyan értelmezik a többszólamúságot a lapban.

A legutóbbi, december 23-i szabadkai sajtókonferencián Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának miniszterhelyettese és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke értékelték a hat éve kezdődött vajdasági gazdaságfejlesztési programot, de a Prosperitati Alapítvány által korábban meghirdetett pályázatok eredményét is ismertették.
Pásztor István kiemelte: „Abban vagyunk érdekeltek, hogy segítsünk azoknak, akik itt kívánnak magyarként boldogulni, valamint abban, hogy a vajdasági magyar közösség maximalizálja hozzájárulását a Fidesz–KDNP győzelméhez a magyarországi választásokon.”[7]
A sajtóértekezleten azonban a VMSZ és a Fidesz a politikájának a reklámozása/fényezése volt a fő cél.
Magyar Levente azt emelete ki, hogy a hat éve kezdődött vajdasági gazdaságfejlesztési program által „eddig mintegy 40 milliárd dinárnyi megvalósult, illetve megvalósulás alatt álló beruházásról lehet beszámolni”.[8]
Pásztor rámutatott, hogy „az említett 40 milliárd dinár a Vajdaság Autonóm Tartomány éves költségvetésének a fele. Eddig 16.158-an pályáztak, közülük 14.169-en sikeresen”.[9]
Tisztában kell lenni azzal, hogy teljes egészében magyarországi pénzekről van szó. Pásztor egy szóval nem mondta, hogy Vajdaság AT és Szerbia köztársaság milyen összeggel járul(t) hozzá a magyar közösség, illetve azoknak a községeknek, helyi közösségeknek a fejlődéséhez, amelyekben nagyobb/jelentősebb számban élnek magyarok. Mintha ezeknek a községeknek a fejlesztése Magyarország és nem a szerb állam kötelezettsége lenne! Arról sem szól a fáma, hogy mennyiben javultak az életkörülmények, az életfeltételek a Délvidéken/Vajdaságban?
Miközben a magyar vezetők elképesztően szórják a pénzt – például „100 millió eurót (nagyjából 37 milliárd forintot) ígért Orbán Viktor, miniszterelnök Milorad Dodik boszniai szerb vezérnek”[10] –, az ország „minden idők második legmagasabb, 1009 milliárd forintos havi költségvetési hiányadat jött össze idén novemberben. Ezzel november végéig már 3900 milliárd forint feletti deficit jött össze”.[11] Meddig lehet ezt folytatni?

A gazdasági program nem állította meg a délvidéki/vajdasági magyarok elvándorlását, tehát, az alapvető célkitűzés – a szülőföldön való maradás – nem valósult meg.
A Sajtószabadság Alapítvány megbízásából végzett közvélemény-kutatást a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely. A kutatás ezúttal azt vizsgálta, milyen a vajdasági magyarok elvándorlási hajlandósága, milyen országok felé indulunk, milyen célból, és milyen reményeink vannak Vajdaság jövőjével kapcsolatban.
A megkérdezettek 30,6 százalékának van külföldön élő családtagja. A felkeresett családok 21,9 százalékában van külföldön tanuló családtag. Külföldi időszakos munkavállaláson a családok 17,9 százaléka tartózkodik.[12]
A munkát, jobb életfeltételeket és a boldogulást külföldön kereső délvidéki/vajdasági magyarok száma napról napra növekszik. A 14.169 sikeresen pályázó csak valamivel csökkentette, de nem állította meg a kivándorlást, mert annak sokkal mélyebb társadalmi és politikai gyökerei vannak.
Olyan sikeres pályázó is van, aki – a jobb élet reményében – külföldre távozott. Valójában az történt, hogy akinek volt pénze a pályázaton való részvételre, az 50 százalékos részesedésre, az még kapott pénzt, de a tömegek helyzetén ez éppen semmit nem változtatott. Egyének gazdagodtak, tehát, de a közösség helyzete alapjában nem változott, hacsak nem rosszabbodott! Ezt az is igazolja, hogy „a támogatandó projektumok (mindössze/csak – B.A.) 413 új munkahelyet teremtenek”[13]!
Nagyon sok mindent meg kell, meg kellett volna már változtatni a szülőföldön maradás érdekében, csak ez sajnos – Pásztor csaknem másfél évtizede tartó pártelnöksége és tartományi tisztségviselése alatt – nem valósult meg.

Hogyan néz ez ki egy túlnyomó többségben magyarok lakta helyi közösség helyzete, mint például a bánsági Tordáé, ahol egyébként véemeszes vezetőség van?
Az 1948. évi népszámláskor még 4172 lakosból 2011-re már csak 1462 maradt.[14] A 2021. június 21-e választásokon, „az 1220 bejegyzett szavazópolgár közül 684-en (59,34%) szavaztak”.[15] A helybeliek azonban úgy mondják – az újabb népszámlálási adatok hiányában (a szerbiai népszámlálást 2022 őszére halasztották) –, hogy „a lakosoknak talán 570 körül van a száma”.
A bégaszentgyörgyi község jövő évi költségvetési terve szerint, „a bérek (mármint a helyi hivatalnokok fizetése – B.A.), a villanyáram és egyéb fűtés költségei és egyéb (helyi közösségi – B.A.) általános kiadásokon kívül, „továbbra is csak 350.000 (háromszázötvenezer! – B.A.) dinárt irányoznak elő a községi költségvetésből a helyi közösség részére. Ez az összeg csak kisebb javításokra, a rendezvények költségeihez való hozzájárulásra lehet elegendő” – írja Dobai János, a helyi közösség tanácsának sokéves véemeszes elnöke,[16] aki egyébként nyugdíjas „polgármester”.
A tordai helyi közösségnek, tehát, 350.000 dinár (középárfolyamom 2977 euró) jut a – „mintegy 960 millió dinár” összegű – községi költségvetésből.[17] Mit lehet ezzel a nevetségesnek is mondható (ha nem lenne szomorú) összeggel egyáltalán kezdeni? Arról viszont nem találni adatot, hogy a tordai adófizetők mennyivel járulnak hozzá a község költségvetéséhez.
– A jövő évi költségvetés tervezetében sajnos ezúttal sincs tervezve semmilyen nagyobb beruházás Tordán, mint ahogy volt ez az elmúlt időszakban is (azonban a község minden településén várható valamilyen beruházás), habár a helyi közösség idejében beadta a javaslatait – közli Dobai.
Az írásból megtudjuk azt is, hogy „a helyi közösségnek most nincs lehetősége rendezni és tisztán tartani a központot, a középületek környékét és a piacteret sem (ez egyébként az EKOS közvállalat feladata, amely az árusokkal megfizetteti a hely bérletét)”.[18] Csak éppen a munkát nem végzi el!
Ezekből a mondatokból következtetni lehet ugyan, de mégsem adnak teljes képet a faluban uralkodó állapotoktól. A helyzet ennél még sokalta rosszabb. A foglalkoztatottak száma minimális – a helyi közösségben és a helyi szövetkezetben, valamint néhány magánvállalkozónál, ezekről azonban pontos adatot nem találni.
A Tartományi Ombudsman néhány évvel ezelőtti ajánlása ellenére, a faluban továbbra se nincsen a magyar nyelvet is beszélő orvos, gyógyszerész! A (Törzs)udvarnokon élő, a magyar anyanyelvű orvost pedig szerb lakosságú faluba utaztatják dolgozni…
Arról sem találni adatot, hogy a bégaszentgyörgyi közigazgatásban hogyan alakul a foglalkoztatottak nemzetiségi aránya, hogyan valósul meg a magyarok „részarányos foglalkoztatása” és a magyar nyelv hivatalos használata?[19] Tordán nincsen szennyvízcsatorna és az is kérdés, milyen a csapvíz…
Lehetne a problémákat tovább részletezni, csak ezt a helyi vezetőknek és a falu lakosait a bégaszentgyörgyi községi-képviselő testületben képviselőknek kellene megtenni, akik az érdekképviseletben eddig eredményeket felmutatni nem tudtak.
A helyi (véemeszes) vezetőség talán mégis legnagyobb hibája, hogy ennyi év alatt nem volt képes valamilyen munkahelyeket biztosító üzemet, vagy termelési programot (ki)találni a lakosság foglalkoztatására, ami a helyben maradást biztosította volna!

A Tartományi Képviselőház – Pásztor István elnökletével – november 30-án elfogadta a tartományi költségvetés módosítását, így a büdzsé „82,5 milliárd dinárt tesz ki”[20]
– 1987-ben, az utolsó normális évben a „joghurtforradalom” előtt, amikor Vajdaság teljes autonómiával rendelkezett, a tartomány költségvetése 133 milliárd dinár, a Szerb Köztársaságé pedig 406 milliárd dinár volt. Vajdaság részvétele Szerbia költségvetésében akkor 32,7% volt. A köztársasági költségvetés 34 évvel később 1,516 milliárd dinár, Vajdaság AT 2022. évi költségvetése pedig 88,4 milliárd dinár, vagyis a szerb költségvetés 5,81%-a – mondta felszólalásában Aleksandar Odžić, a Vajdasági Párt (Vojvođanska Partija) elnöke a Tartományi Képviselőház ülésén, a vajdasági költségvetés elfogadása alkalmából.[21]
Ezek az adatok is jól mutatják Vajdaság, így a magyar közösség folyamatos elszegényedését is, különösen a haladó-szocialista-véemeszes hatalom alatt!
A 2008-as szerbiai parlamenti választásokon és a vajdasági tartományi parlamenti választásokon, a Demokrata Párttal kötött megegyezés szerint, Pásztor István a tartományi koalíciós kormány miniszterelnök-helyettese, egyben a tartomány gazdasági minisztere lett. 2012. június 21-én a vajdasági parlament (Tartományi Képviselőház) elnökévé választották.
A véemesz elnöke, tehát, 2008-tól folyamatosan olyan pozícióban volt, amelyből befolyásolhatta volna a tartomány fejlődését, gazdasági és minden más téren is. Ennek az eredménye azonban jelentős hanyatlás lett.

A politikusokat nem azok alapján kell megítélni, hogy hányszor szerepelnek a pártjuk által befolyásolt lap címoldalán, hanem hogy mit tettek a közösség érdekében.
Nyilvánvaló, és ezt mindannyian érezzük, hogy úgy Vajdaság, mint a magyar közösség helyzete folyamatosan rosszabbodik.
Pásztor már elkezdte a magyarországi választásokra való buzdítási kampányát, de ez folyamatban van tartomány szerte is. Dobai is azzal fejezi be az idézett írását, hogy „a napokban a Vajdasági Magyar Szövetség regisztrációs kampánya folyik itt helyben, ennek célja, hogy minél több magyar állampolgársággal rendelkező személy regisztráljon a magyarországi választáson való részvételre”.[22]
Sem Magyarországon, de Vajdaságban sem lesz jobb, ha a jelenlegi politikusok maradnak hatalmon!
Propagandával nem lehet nemzetet építeni! Meg kell őket buktatni! Új vezetőkre van szükség, akik képesek biztosítani a fejlődést!

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. december 27.
__________
[1] F.D.: Az összetartás ereje. Magyar Szó, 2021. december 20. 1. . december
[2] Jenei Klementina: Bővítik a horgosi határátkelőt. Magyar Szó, 2021. december 22. 1. és 11.
[3] P.E: A nemzetépítő munka folytatása a cél. Magyar Szó, 2021. december 24. 1. és 3.
[4] mh: Hat megállapodás terítéken. Magyar Szó, 2021. december 21. 1. és
Szeli Balázs: Hírhozók és betűvetők ünnepe. Magyar Szó, 2021. december 23. 1. és 5.
[5] Képviselőjelölteket állít a Magyar Mozgalom a szerbiai parlamenti választásokon https://www.magyarszo.rs/hu/4805/kozelet/, 2021. december 18. 21:25 >> 2021. december 19. 21:12
[6] #STOPpasztor #STOPvucic" https://www.facebook.com/hashtag/stopvucic?__gid__=2008057006104864
[7] Lásd a 3-as alatt, 1.
[8] Uo. 1.
[9] Uo, 3.
[10] Szalai Bálint: Miért jó Magyarországnak beállni a boszniai szerbek szélsőségesebb csoportja mellé?, 2021. december 20. https://www.szabadeuropa.hu/a/orban-viktor-bosznia-szerb--dodik-tamogatas/31603157.html
[11] Egészen elképesztő magyar költségvetési deficitadat érkezett https://www.portfolio.hu/gazdasag/20211208/egeszen-elkepeszto-magyar-koltsegvetesi-deficitadat-erkezett-515050, 2021. december 08. 11:05
[12] Tanulni Magyarországra küldik legtöbben gyermekeiket. Elvándorlás és elvándorlási hajlandóság a vajdasági magyarok körében (1. rész) https://szmsz.press/2021/11/27/tanulni-magyarorszagra-kuldik-legtobben-gyermekeiket/, 2021. november 11-27 8:00
[13] Lásd a 3-as alatti írást, 3.
[14] Torontáltorda https://hu.wikipedia.org/wiki/Toront%C3%A1ltorda
[15] AZ ÁLTALÁNOS VÁLASZTÁSOKON A VMSZ KAPTA A LEGTÖBB SZAVAZATOT http://www.torda.rs/vesti.html
[16] Dobai János: Helyi közösségünk életéből. Tordai Újság, 105. szám, 2021. decembere, 5. oldal.
[17] Opština Žitište - predlog budžeta za 2022. godinu [Bégaszentgyörgy község – a 220-es költségvetés javaslata]https://www.youtube.com/watch?v=etopbVk2hjU
[18] Lásd a 10-es alatti írást.
[19] Bővebben lásd a „BÚCSÚ ELŐTT” c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13558, 2021. május 3.
[20] A tartományi képviselőház elfogadta a költségvetés-módosítást: 800 millió dinárral emelkedett a büdzsé https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/27170/A-tartomanyi-kepviselohaz-elfogadta-a-koltsegvetes-modositast-800-millio-dinarral-emelkedett-a-budzse.html, 2021. november 30. 18:02
[21] Aleksandar Odžić https://twitter.com/vpartija, 2021. december 16. 15:38, és/vagy https://www.facebook.com/VojvodjanskaPartija, 2021. december 17. 10:08
[22] Lásd a 11-es alatti írást.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése