Oldalak

2022. szeptember 1., csütörtök

Pešić: „Nincs mód Koszovó visszaszerzésére”

Belgrád és Pristina megállapodott a személyi okmányokról

Augusztus 31-én éjféltől érvényben van a szerb rendszámtáblákról szóló rendelet. (Fotó: N1)


Vesna Pešić szociológus az N1 Új Nap [Novi dan] c. regionális tájékoztatási műsorában azt mondta, „Koszovón adva vannak a legfontosabb intézmények, amelyek egy államot függetlenné tesznek”,[1] és hogy „számára nevetséges, hogy a két fél most a regisztertáblák körül veszekszik”.[2]
Pešić úgy véli, „Szerbiának meg kell békülni azzal, hogy Koszovó el van veszve”. – Nincs mód Koszovó visszaszerzésére – értékelte. Szerinte „a legkevésbé fontos, hogy RKS vagy KM feliratú regisztertáblák lesznek, hanem az hogy Koszovón hogyan élnek”.
A szociológus úgy látja, hogy a koszovói helyzet eléggé megváltozott, mert „az amerikaiak nagyon bekapcsolódtak”, Antony Blinken, az USA külügyminisztere is folyamatosan kíséri, hogy ott mi történik”. – A cél az orosz befolyás csökkentése a Balkánon. A probléma az, hogy Szerbia nem akar lemondani Koszovó északi részéről, mert itt szerb többségű lakosság él, és Szerbia nem mond le arról, hogy magához csatolja – tette hozzá Pešić.
Emlékeztetve arra, hogy korábban is voltak javaslatok Koszovó felosztására, azt mondta, „a legvalószínűbb, hogy ez nem fog megtörténni, de az északi rész valóban problémát jelent”.

Koszovó, illetve a Koszovói Köztársaság 2008- február 17-én,  miután a belgrádi  kormánnyal és a koszovói albánokkal hónapokon át folytatott tárgyalások megbuktak, a területet de facto katonai ellenőrzése alatt tartó Amerikai Egyesült Államok  és az Európai Unió (EU) többségének támogatásával, valamint az EU képviselőivel egyeztetve, kikiáltotta függetlenségét Szerbiától.  „Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.”[3]
Koszovó függetlenségét eddig a 193 független ország közül 93 ismerte el. Magyarország kormánya – a „történelmi csúcson” lévő barátság ellenére – 2008. március 19-én ismerte el önálló államként a Koszovói Köztársaságot, a 2034/2008 (III.19) sz. határozatában.[4] Számos más ország, köztük Oroszország és Kína viszont Koszovót nem ismeri el független államként.[5]
Az ENSZ közgyűlése a nemzetközi bírósághoz fordult, és tanácsadó véleményt kért a függetlenség kikiáltásáról szóló aktus jogszerűségéről.
A nemzetközi bíróság 2010. július 22-én kelt tanácsadó véleményében kifejtette, hogy „miközben nem vizsgálta, hogy a függetlenségi nyilatkozat alkalmas-e a célzott joghatás kiváltására, azaz érvényes és hatályos-e, valamint hogy Koszovó független állam-e, önmagában a nyilatkozat ténye nem sérti a nemzetközi jogot, mivel az azt kikiáltók nem mint az ideiglenes intézményrendszer részei, azaz nem mint koszovói parlament tették a nyilatkozatot, hanem mint magukat Koszovó népe képviselőinek tekintő magánszemélyek, ilyenformán a nemzetközi jog előírásai őket nem kötik”.[6]
A nemzetközi bíróság véleménye új precedenst teremtett a nemzetközi jogban, amire hivatkozni lehet a népek függetlenedésre törekvésének folyamatában.

Az Európai Unió Koszovót „potenciális tagjelölt”[7] államnak tekinti.
Az Európai Parlament (EP), a 2022. július 6-i állásfoglalásában (72. pont) a Bizottság Szerbiáról szóló, 2021. évi jelentéséről (2021/2249(INI)),[8] megerősítette, hogy egyértelműen támogatja az Unió közreműködésével zajló párbeszédet Belgrád és Pristina között, és […] megismételte, hogy „a szerb és a koszovói hatóságoknak konstruktív szerepet kell vállalniuk a kölcsönös elismerésen alapuló, jogilag kötelező erejű, átfogó normalizációs megállapodás létrejöttében, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a két ország tovább tudjon haladni az uniós integráció felé […].
Az EP állásfoglalásából a „kölcsönös elismerés” szükségességét lehet kiolvasni, ami Koszóvónak, mint független állnak az elismerését jelentheti, ami nélkül nem tudják folytatni a megkezdett uniós integrációt.

Szerbia és Koszovó megállapodásra jutott a határukon történő átkelés körüli vitában – jelentette be augusztus 27-én Josep Borrell, az Európai Bizottság kül- és biztonságpolitikai főképviselője.[9]
– Megvan a megegyezés. A koszovói szerbek és minden más állampolgár ezentúl szabadon utazhat Szerbia és Koszovó között személyazonosító okmányával – írta Borrell a Twitteren, hozzátéve, hogy a felek között közvetítő Európai Unió garanciákat kapott Albin Kurti koszovói miniszterelnöktől ennek a megállapodásnak a betartására.[10]

Szeptember 1-jén a Szerbia és Koszovó közti közigazgatási átkelőhelyeken „jól látható helyen kifüggesztették azokat a táblákat, amelyek szerint a Pristina által kiállított személyazonosító igazolványok használatának engedélyezése kizárólag gyakorlati okokból történik, a szabad mozgás biztosítása érdekében, és ez nem értelmezhető Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségének elismeréseként.”[11]
– Belgrád és Pristina megállapodott a személyi okmányokról, ennek értelmében Szerbia beleegyezett abba, hogy a koszovói okmányokkal rendelkezők esetében eltörli a dokumentumok ellenőrzését, Pristina pedig nem fogja ugyanezt bevezetni a szerb okmányokkal rendelkező polgárok esetében – írja a Vajdaság Ma hírportál.[12]

Szerbia a tájékoztatási táblák kifüggesztésével hirdeti, hogy a koszovói okmányok elismerése (még) nem jelenti az egykori („déli”) tartomány független államként való elismerését (is). Az események azonban abba az irányba haladnak. Kérdés azonban, hogy erre sor kerül-e és mikor?
A szerbeknek ez a téma olyan fájdalmas, mint a magyaroknak Trianon. Aki Koszovó elismeréséről beszél azt a szerbek többsége (nemzet)árulónak tartja. Amíg azonban ez  nem történik meg, amíg nem kerül sor a szerb és az albán/az albán és a szerb nép kölcsönös megbékélésére, Koszovó a Balkán neuralgikus, lehetséges háborús veszélyforrása marad.

BOZÓKI Antal
Torda, 2022. szeptember 1.

__________
[1] Pešić: Srbija da se pomiri da je Kosovo izgubljeno – nema načina da se vrati [Pešić: Szerbia békéljen meg azzal, hogy Koszovó el van veszve – nincs mód a visszaszerzésére] https://www.youtube.com/watch?v=iq87anECewI, és Vesna Pešić: Nema načina da se Kosovo vrati, Srbija da se pomiri sa tim [Nincs mód Koszovó visszaszerzésére, Szerbia béküljön meg ezzel]. Danas, 2022. augusztus 26. 4
[2] Uo.
[3] (MTI) Megállapodott Szerbia és Koszovó. https://www.origo.hu/itthon/20220827-megallapodott-szerbia-es-koszovo.html
[4] Koszovó. https://hu.wikipedia.org/wiki/Koszov%C3%B3#Koszov%C3%B3_f%C3%BCggetlens%C3%A9g%C3%A9t_elismer%C5%91_orsz%C3%A1go
[5] Az MTI írása a 3-as alatt.
[6] Koszovó. https://hu.wikipedia.org/wiki/Koszov%C3%B3
[7] Uo.
[8] Az Európai Parlament 2022. július 6-i állásfoglalása a Bizottság Szerbiáról szóló, 2021. évi jelentéséről (2021/2249(INI)). https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2022-0284_HU.html
[9] Sporazum Srbije i Kosova: Zar je važno ko je kome popustio? [Szerbia és Koszovó egyezsége: Fontos, hogy ki kinek engedett?] https://www.dw.com/sr/sporazum-srbije-i-kosova-zar-je-va%C5%BEno-ko-je-kome-popustio/a-62957998
[10] (MTI) – lásd a 3-as alatt.
[11] Éjfél óta érvényben van a szerb rendszámtáblákról szóló rendelet.
https://www.vajma.info/cikk/szerbia/31776/A-KFOR-felugyel-bekes-a-helyzet-Jarinjeben-Megkezdodott-a-megallapodas-vegrehajtasa.html, 2022. szeptember 1. 11:45
[12] Uo.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése